A magyar külpolitika válságkezelő kísérletei a nagy gazdasági világválság idején (1929-1933) Dr. Vizi László Tamás főiskolai tanár, oktatási rektorhelyettes Győr, 2014. május 15. Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

A Bethlen-kormány külpolitikai aktivitás 1927 után

Walko Lajos külügyminiszter a kiváló külkereskedelmi szakember és gazdasági diplomata Mielőtt a külügyminiszteri tárcát a Bethlen-kormányban átvette volna, a Pénzügyminisztérium államtitkára volt, majd 1922. június 16-tól több mint négy éven keresztül a kereskedelemügyi miniszteri posztot töltötte be. Mellette közben egy rövid ideig pénzügyminiszter is volt. A külügyi tárcát 1925. március 17-e és 1930. december 9-e között vezette. A külügyek élén gróf Károlyi Gyula követte, aki miniszterelnökként 1931. augusztus végén Walko Lajost kérte fel a magyar külügyek irányítására. Walko ezt a megbízatását a Gömbös-kormány 1932. október 1-jei hivatalba lépéséig ellátta.

A külpolitikai nagyüzem 1927. április 5. Róma: magyar-olasz barátsági, békéltető eljárási és választott bírósági szerződés; 1927. december, Genf: tárgyalás Stresemann német külügyminiszterrel; 1928. április, Milánó: tárgyalás Mussolinival; 1928. október, Varsó: magyar-lengyel békéltető és választott bírósági egyezmény megkötése; 1929. június, Párizs. 1930. április, Róma: Mussolini-Bethlen találkozó; 1930. május, Athén: Magyarország és Görögország békéltető eljárási és választott bírósági szerződést köt; 1930. június, London: Bethlen londoni útja!!! 1930. július, Budapest: Bethlen és Schober osztrák kancellár találkozója. 1930. október, Ankara 1930. november, Berlin!!!! 1931. január, Bécs

A magyarországi gazdasági válság jellemzői egyszerre jelentkezett a külpiacokra való erős ráutaltság, a nemzetközi konjunktúrától való szoros függés, a belső piac elégtelensége és gyengesége, a drasztikusan romló cserearányok, a szélesre nyíló agrárolló és az ország katasztrofális méretű eladósodása Fontos! súlyos hitelválság és termelési-értékesítési válságról volt szó! Magyarországot is! felkészületlenül, de nem váratlanul érte. Külpolitikai válasz: külföldi kölcsönök megszerzése, külpiacok megnyitása.

Párizs-London-Berlin 1929. június 11-12. Bethlen párizsi látogatása. „Nincs akadálya […] annak, hogy a két országot szívélyes kapcsolatok fűzzék egymáshoz, amelyek majd megnyitják a lehetőséget az előtt, hogy teljes egyetértésben lássanak hozzá az együttműködés munkájához, amelyre […] a világnak ebben a felében gazdasági, de főleg pénzügyi téren hivatottak.” 1930. június 15-18. Bethlen Londonban. Bethlennek be kellett érnie egy jóval kisebb, az eredeti összeg kb. egyharmadát jelentő, mintegy 87 millió pengő értékű, egyévi lejáratra biztosított váltókölcsönnel. A megállapodást 1930. november 20-án Londonban írták alá a felek. Az összeget a Rothschild-bankcsoport, a Speyer, a National City és más, leginkább amerikai bankok biztosították. 1930. november 22-24. Bethlen Berlinben. Vámkedvezmény nyújtása a magyar búzára és kukoricára. Állatállományra nem!!! 1931. márc. 21. német-osztrák vámunió terve és a magyar válaszok.

Károlyi Gyula próbálkozásai Külügyminiszter: 1930. dec. 9. - 1931. aug Károlyi Gyula próbálkozásai Külügyminiszter: 1930. dec. 9.- 1931. aug. 24. Miniszterelnök: 1931. aug. 24. – 1932. okt.1.

Károlyi francia orientációja 1931. tavasza: Párizs 500 millió frankos kölcsönt helyezett kilátásba. DE! el kell távolodni a német-osztrák vámuniótól! 1931. augusztus, Párizs: azonnali ötmillió fontos kölcsön Magyarországnak. 1931. szeptember 25. Budapest: magyar-francia kereskedelmi szerződés aláírása. (a Franciaországba szállítandó magyar búzának a teljes francia búzabehozatal 10 %-áig kedvezményes vámot biztosít.) A szerződés azonban 1931-ben még nem lépett életbe. Nagyhatalmi és közép-európai válságkezelési tervek és azok kudarcai. (1932. március 2. Tardieu-terv meghirdetése) 1932. március 4. Budapest. Magyar-francia áruforgalmi egyezmény megkötése 1932. március 30. Budapest. Magyar-belga áruforgalmi egyezmény megkötése De vajon miért a francia orientáció???

És a német, osztrák lehetőségek 1932. augusztus 3. Magyar-német megállapodás a magyar búzafölösleg Németországban való eladására. 1932. augusztus 22. Bécs. Magyar-osztrák árucsere egyezmény megkötése. Károlyi Gyula próbálkozásai dicséretesek, de nem elegendők! 1932. szept. 3. Bethlen, mint a kormánypárt vezére, levélben szólítja fel Károlyit a lemondásra. 1932. szept. 21. Károlyi gyula benyújtja lemondását.

A külpiacok megszerzése Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején 1932-1936

Gömbös piacszerzései és a magyar külpolitika 1932. november. Gömbös római útja. Magyar-olasz-osztrák vámunió tervének a felújítása, magyar-olasz kereskedelmi szerződés aláírása 1932. november 20-22. kereskedelmi tárgyalások Ausztriával (Dollfuss) 1932. december 10. Magyar-osztrák kereskedelmi szerződés megkötése Bécsben. 1932. december 22. Eredményesen lezárulnak a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalások. 1933. március 6-18.Bethlen berlini magánútja!! 1933. június 17. Gömbös kétnapos látogatása Berlinben. 1933. július 22. Berlin: magyar-német kereskedelmi pótegyezmény. A német piacok megnyílnak a magyarországi búza, rozs, árpa és kukorica kivitele előtt. 1933. augusztus 1. Ankara: magyar-török kereskedelmi szerződés. 1933. augusztus 28. Magyar-osztrák kereskedelmi megállapodás. 1933. szept. 1. Magyar-olasz kereskedelmi megállapodás. 1934. február 6. Róma: magyar-szovjet diplomáciai kapcsolatok felvétele.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Társadalmi konfliktusok- társadalmi jól-lét és biztonság Versenyképesség és társadalmi fejlődés (TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)