Charles Augustin de Coulomb 1736. június. 14 - 1806 Charles Augustin de Coulomb 1736. június. 14 - 1806. augusztus 23 Angoulem - Párizs

Élete A Párizsban folytatott matematikai és fizikai tanulmányainak befejeztével katonai pályára lépett. Hadmérnökként kilenc évet töltött a Nyugat-Indiákon. A francia Forradalom kitörése után életét a tudományos kutatásnak szentelte. 1802-ben közoktatási felügyelőnek nevezték ki.

Részt vett a Francia Tudományos Akadémia navigációs berendezésének tökéletesítésére kiírt pályázaton, és kitűnő dolgozatával ki is érdemelte a pályadíjat. Az iránytű tökéletesítéséért, valamint az egyszerű gépek elméletének kidolgozásáért az Akadémia 1782-ben beválasztotta tagjai sorába.

Coulomb féle iránytű 27 cm hosszú, 2.1 cm magas, és 0.8 cm vastag. Selyem szállal volt lelógatva a magnetizált fémrúd. Könnyű réz súlyok ellensúlyozták a másik oldalt.

1784-ben tette közzé híres dolgozatát a később róla elnevezett torziós mérlegről. Megállapította 1785 és 1789 között azt az erőt, amely két pontszerű elektromos töltés között jelentkezik. Ez az elektromosság Coulomb törvénye. Coulomb jelentősége az, hogy mennyiségi módszereket vezetett be az elektromosság és a mágnesesség tudományába, alkalmazva rájuk a newtoni mechanika alapelveit.

Torziós mérleg Rugalmas szál elcsavarodásán alapuló mérőműszer. A torziós mérleg egy igen finom torziós szálra ‎függesztett rúdból áll, amelynek végein (súlyzószerűen) két ‎tömeg helyezkedik el. Az erre ható forgatónyomaték hatására a ‎rúd elfordul, a szál elcsavarodik, és az elcsavarodás ‎mértékéből lehet kiszámítani a forgatónyomatékot

Alessandro Giuseppe Antonio Anastasio Volta 1745 február 18 – 1827 március 5 Como - Como

Élete Tanulmányainak elvégzése után 1774-ben szülővárosa gimnáziumában a fizika tanárává nevezték ki. 1779-ben a paviai egyetemre, szintén mint a fizika tanárát hívták meg. 1791-ben a londoni Királyi Társaság tagjává választották.

1794-ben a legmagasabb kitüntetést, a Copley-érmet kapta meg elismerve ezzel a galvanizmus terén végzett vizsgálatait. 1801-ben Napóleon Párizsba hívta meg, hogy bemutassa a galvánláncra vonatkozó kísérleteit . 1815-ben kinevezték a padovai egyetem filozófiai karának dékánjává.

Preparált béka comb kísérlet Luigi Galvani 1719-ben közzétette eredményeit preparált békaizmokkal és békaidegekkel végzett kísérleteinek. Volta érdeklődéssel tanulmányozta az „állati villamosságról” szóló hipotéziseket, és maga is kísérletezni kezdett

Első kísérletében - 1786 szeptember 20-án észrevette, hogy néhány béka lába, amelyeket sorba felfüggesztett egy korlátra, összehúzódott, amikor a szél a vasállványhoz érintette őket. Körülbelül ugyanabban az időben e laboratóriumában, a béka izmai összehúzódtak amikor az egyik asszisztens hozzáért a főideghez, egy fémszikével vagy ha egy elektromos gép volt a közelbe szintén.

Galvani azt hitte, hogy a fémrács és a szike vonzotta oda az idegekben rejlő elektromosságot

Volta rájött hogy az állati villamosság keletkezésében nagyobb szerepe van a fémeknek, mint a békáknak. A békából preparált izmokban és idegekben lévő villamosság keletkezésének oka két különböző, egymással érintkező fém, amelyet az állati szövet elektromos szempontból vezetőnek tekinthető nedve köt össze. És a béka combok összerándulását azzal magyarázta hogy azok csak érzékeny elektroszkóp módjára működtek.

Megszerkesztette a Volta-elemet (ami egy "nedves elem" volt, réz- és cinklemezekből összeállítva, köztük sós vízbe áztatott papír- és kartonpapírrétegekkel), majd a Volta-oszlopot (melynek tetejére és aljára egy rézdrótot fűzött Volta, s amikor zárta az áramkört, elektromos áram kezdett folyni a szerkezetben), melyhez seregnyi találmány felfedezése járult.

1819-ben nyugalomba vonult, és visszatért szülővárosába, Comóba, hogy végre teljesen családjának szentelhesse magát. Volta az elektromosság terén alkotott maradandót. Nevét az elektromos feszültség egysége, a volt (V) őrzi.

Találmányai Az elektrofór Az eudiométer A szalmaszál-elektrométer, és legfontosabb, A galvánelem

Készítette: Raffai Tibor Tarkó Tamás Kézér László