Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1.

Áttekintés a mérsékelt öv biomjairól Övezet Öv Hőmérséklet évi eloszlása Csapadék évi eloszlása Biom Mérsékelt övezet Meleg mérsékelt öv (Szubtrópusi öv) Kevésbé meleg időjárás, évszakok megjelenése (a sarkok felé csökken a hőmérséklet) Monszun: csapadékos nyár Babérlombú erdők Évszakos erdők Mediterrán: csapadékos tél Keménylombú erdők Valódi mérsékelt öv A tengerektől távolodva csökken a csapadék mennyisége Lombhullató erdő Füves puszta Mérsékelt övi sivatag Hideg mérsékelt öv Hűvös évszakok Sokszor megfagy a víz a talajban Tajga

Valódi mérséklet öv éghajlati jellemzői Valódi mérséklet éghajlat: Csapadékot a nyugati szelek ciklonjai szállítanak. A csapadék mennyiségében meghatározó az óceánoktól való távolság. Az óceánok közelében az évi hőingás nem jelentős, távolodva nő. Ebből következik, hogy nő a hőmérséklet maximuma (forró nyár), és minimuma (hideg tél).

Földrajzi helyzet Óceánoktól távolodva csökken a csapadék mennyisége, nő a hőingás mértéke.

Mérsékelt öv növényzetét befolyásoló tényezők Az óceáni és nedves kontinentális területeken a hőmérséklet és a csapadék viszonya elegendő az erdő kialakulásához. A száraz kontinentális részeken már nem záródik az erdő: erdős és füves puszta jelenik meg. (Magyarországon a Dél Alföldön húzódik ez a határ.) A csapadék és hőmérsékleti viszonyokat befolyásolja a tengerszint feletti magasság és a kitettség (északi és déli domboldalak közötti eltérés).

Lombhullató erdők biológiai sokszínűsége Kedvezőtlenebbek a környezeti viszonyok a trópusokhoz képest: hőmérséklet alacsonyabb, csapadékmennyisége kisebb. Kevesebb szint az erdőben. Kevesebb eltérő környezeti tényező kombináció. Kevesebb faj.

A lomboserdők növényzetének jellemzése A tél hűvös , a fagyott vizet nem lehet felvenni, és alacsony a hőmérséklet. A növényzet közepes hőigényű , az északi féltekén ősszel lombhullás, Az ősz és a tél a nyugalmi időszak. A fák lombkoronája hőmérséklet - csapadék aránytól függően zárt vagy nyitott.: gazdag, illetve szegény cserje szint. A növényzet fénykedvelő, közepes fényigényű vagy árnyéktűrő. A kontinens belsejében és a déli, forró, kevés csapadékot kapó hegyoldalakon a növényzet szárazságtűrő. Az óceánokhoz közel közepes vízigényű és kedvező vízellátottság a növényzet.

A környezeti tényezők hatása a növény és állatvilágra A növényvilág évszakonként eltérő képet mutat, ami megjelenik az állatvilág viselkedésében, aktivitásában is. A társulások időbeli periódikus, vissza-visszatérő változása az aszpektus. A lombhullató erdőkben el lehet különíteni tavaszi, nyári, őszi, téli aszpektusokat. (D. Attenborough: Élő bolygó/ 10. rész 3550-3810) Az állatvilág a termelők nyugalmi időszakára vándorlással, téli álommal, tartalékok felhalmozásával válaszol.

Lomhullató erdők termelő szintenként: lombkoronaszint Bükk Csertölgy Gyertyán Kocsányos tölgy Magas kőris Kocsánytalan tölgy

Lombhullató erdő cserjeszintje Galagonya Mogyoró Kökény Húsos som Vadrózsa Kecskerágó

Lombhullató erdő gyepszintje Tavaszi lednek Bogláros szellőrózsa Pettyegetett orvosi tüdőfű Odvas keltike Méhfű Salátaboglárka

Lombhullató erdők gerinctelen állatvilága (ízeltlábúak) Elsődleges fogyasztók Másodlagos fogyasztók Ormányos bogarak Futrinkák Cincérek Pókok

Lombhullató erdők gerinces elsődleges fogyasztói (emlősök) Mókus Gímszarvas Erdei pocok Őz Erdei egér Muflon

Lombhullató erdők másodlagos fogyasztói: kétéltűek, hüllők Sárgahasú unka Erdei sikló Erdei béka Rézsikló

Lombhullató erdő másodlagos fogyasztói: emlősök Erdei cickány Menyét Denevérek Görény Sün Nyest

Lombhullató erdők másodlagos fogyasztói: madarak Cinkék Fakopáncsok Rigók Erdei pinty

Lombhullatóerdők csúcsragadozói (madarak) Parlagi sas Héja Vándorsólyom Uhu

Lombhullató erdők csúcsragadozói (emlősök) Vadmacska Farkas Róka Hiúz Borz Barna medve

Táplálkozási hálózat készítése Csúcsragadozók Másodlagos fogyasztó Elsődleges fogyasztó Termelő Készítsünk táplálkozási piramist a táplálkozási hálózatból. (D. Attenborough: Élő bolygó/ 10. rész 2110-2200)

Táplálkozási piramis Biomassza: A tápláléklánc adott élőlénycsoportjába beépített szerves anyag összmennyisége. kg/m2/év Biológiai produkció:Időegység alatt a biomassza által előállított új szerves anyag mennyisége, a biomassza változása. kg/m2/év Ökológiai piramis: Megmutatja a biomassza, biológiai produkció mértékét a tápláléklánc egyes szintjein. Ökológiai piramis változásának magyarázata. (Össztömeg, egyedszám, egyedi tömeg változása, hőveszteség.)