A leghidegebb mérsékelt öv Tajga A leghidegebb mérsékelt öv

Áttekintés a mérsékelt öv biomjairól Övezet Öv Hőmérséklet évi eloszlása Csapadék évi eloszlása Biom Mérsékelt övezet Meleg mérsékelt öv (Szubtrópusi öv) Kevésbé meleg időjárás, évszakok megjelenése (a sarkok felé csökken a hőmérséklet) Monszun: csapadékos nyár Babérlombú erdők Évszakos erdők Mediterrán: csapadékos tél Keménylombú erdők Valódi mérsékelt öv A tengerektől távolodva csökken a csapadék mennyisége Lombhullató erdő Füves puszta Mérsékelt övi sivatag Hideg mérsékelt öv Hűvös évszakok Sokszor megfagy a víz a talajban Tajga

A tajga biom éghajlati jellemzői és földrajzi elhelyezkedése Alacsony évi középhőmérséklet (az év nagy részén téli az időjárás) Nagy az évi hőingás (nagyon hideg tél (-50 C°), viszonylag melegebb nyári hónapok (20C°)) Kevés, el nem párolgó csapadék (hó = fagyott víz) Földrajzi elhelyezkedés: Csak az északi féltekén alakult ki, a szárazföld belsejében. Európa, Ázsia, Észak-Amerika D. Attenborough: Évszakos erdők 135-305

A tajga erdeinek szintezettsége Lombkoronaszint: sűrű, jól záródó. Déli területeken még lombhullató fákkal elegyes fenyőerdő jellemző, északabbra már csak fenyő és a nyírfa alkotja az erdőket. Cserjeszint nincs. Gyepszint nincs Jelentős a mohaszint. Itt él az áfonya is, és a gazadag gyökérkapcsolt gombavilág. Ott ahol a megolvadó víz nem tud elfolyni tőzegmohalápok alakulnak ki.

A tajga növényzetének tűrőképessége, alkalmazkodása, lebontó folyamatok A lombkoronaszint fénykedvelő, a mohaszint a nagymértékű árnyékolás miatt árnyéktűrő. Hidegtűrők Szárazságtűrők: az év nagy részében a víz fagyott a növényvilág számára felvehetetlen. A hideggel, és a növényevők legelésével szemben a fenyők tűlevelében gyanta halmozódik fel. A hideg és a szárazság miatt a fenyők nem hullajtják le a leveleiket, örökzöldek. (Rövid a vegetációs időszak, ez alatt nem lennének képesek új lombozatot kialakítani.) A hideg miatt lassúak a lebontó folyamatok, a szerves anyag felhalmozódása oxigén hiányt alakít ki: tőzeg keletkezik.

A tajga biológiai sokszínűsége A kedvezőtlen feltételek miatt nagyon alacsony a tajga biológiai produkciója. A kevés szerves anyag kis létszámú és kis fajszámú fogyasztót tud csak eltartani. Alacsony a biológiai sokszínűség.

Lombkoronaszint: fenyők, nyírek Európa, Ázsia Amerika Lucfenyő Balzsamfenyő Erdei fenyő Közönséges nyírfa (Európa, Ázsia) Vörösfenyő

Mohaszint Tőzegmoha Áfonya Harmatfüvek A lassú lebontó folyamatok miatt, és a lápokban uralkodó savas kémhatás miatt nincs a talajban elég nitrogén, ezért elterjednek a rovaremésztő növények.

Állatvilág D. Attenborough: Évszakos erdők 420-455 Jávorszarvas Siketfajd Nyérc D. Attenborough: Évszakos erdők 455-525 Keresztcsőrű fajok

D. Attenborough: Évszakos erdők 525-650 Állatvilág Grízli medve D. Attenborough: Évszakos erdők 525-650 Rozsomák Farkas D. Attenborough: Évszakos erdők 335-410 Hiúz

Állatvilág alkalmazkodása a hideg környezethez A rövid nyár miatt gyakorik a rövid életű fajok (rovarok, pl. szúnyog). Bergman szabály: Gyűjtés: Gímszarvas, jávorszarvas élőhelye testsúlya Barna medve alfajok testsúlyai és elterjedésük