Szeged az első világháborúban
Előzmények Szegedi nagy árvíz pusztítása (1879) A Víz után Márciusban a víz körbevette és elöntötte a várost. 6800 házból 262 marad lakható. 11811015 Ft kárt állapítanak meg. Az árvízben a halottak száma 170 fő. Az év végén Lechenr Lajos benyújtja Szeged újjáépítési tervét. A Víz után Szeged és Újszeged újraegyesül, és 5 millió Ft államkölcsönt kap a középítményekre, a kárt szenvedett háztulajdonosok 10 milliót új ház építésére. Átadják a közúti hidat. I. Ferenc József megszemléli az újjáépített várost, megnyitja az új színházépületet, a Somogyi-könyvtárat.
Előzmények Megindul a nagyvárossá fejődés Elindul a lóvasúti forgalom. 22 gyár van a városban, köztük a jelentős a Szegedi Kenderfonógyár Rt., a Gyufagyár, a Pick Rt. Szeged: malomipari, húsfeldolgozó és textilipari központ, jelentős építőiparral. 1890: Szeged polgári népessége 85569 fő. A Szegedi Híradó 1893-as kimutatása szerint a városnak 32910 kat. Hold földje 433347 bérlőnek van kiadva. 1900: Szeged népessége 100270 fő. 40 ezer hold hatezer bérlő használatában van.
Előzmények Szeged kereskedelmi központ: Menetrendszerű tiszai gőzhajózás Vasúti központ (Nagyvárad-Fiume, Bécs-Temesvár vasútvonalak találkozópontja) Régió központ bankjaival, iskoláival, hivatalaival, laktanyáival A nagymértékű fejlődésnek egy évszázadra vetett véget az első világháború.
Szeged 1914-1918 Szeged az első világháborúban 1914. 1915. 1917 július 28. után Szegedről közel 20 ezer katona megy a frontokra, a csapatok megindultak délre Általános mozgósítás 1915. Június 23. – július: Az első isonzói csatában a 46. gyalogezred 1750 fős állománya 439-re csökken. A veszteség 76%-os. 1917 A sorozatos vereség hatására a gazdaság meggyengül, a közszükségleti cikkek ára 500%-kal emelkedik. 1918 Az ország paprikatermelése Szeged környékére korlátozódott, az év rekord termést hozott, 12,6 ezer mázsát.
Szeged 1914-1918 1918. Az általános politikai sztrájk (12 ezer fő) általános választójogot és a közellátás javítását követeli. A közgyűlés pedig a dualizmus rendszerének megszüntetését, a független, demokratikus Magyarországot követeli. A sorozatos sztrájkok hatására megalakul a Szegedi Nemzeti Tanács, Becsey Károly elnökletével , tagjai a Károlyi-párt, a Radikális Párt, a Szociáldemokrata Párt soraiból kerültek ki, nem forradalmat, hanem békét akartak. A városvezetés is csatlakozott a Nemzeti Tanácshoz és megszervezték a Munkástanácsot. (november) A szerb katonaság megszállta Újszegedet. (November 24.) A belgrádi konvenció alapján francia katonaság szállja meg Szegedet. (December 31.)
A szegedi utászok állásépítése. 1915 Sebesültek a feketeházi hadikórházban
Következmények Közvetlen következmények A napi kenyérfejadag 10 dkg. Zár alá veszik az élelmiszerkészleteket. 1919 április 15. A franciák elzárják a várost a Tanácsköztársaságtól. 1919 május 28. Megszervezik az ellenkormányt. A szakszervezetek általános sztrájkot hirdettek, követelik a munkáshatalom visszaállítását. 1919 július 13. Horthy Miklóst az Ábrahám-kormány kinevezi a Nemzeti Hadsereg parancsnokává. A Nemzeti hadsereg egységei elindulnak a Dunántúlra. A szegedi Ábrahám-kormány lemond a Friedrich-kormány javára. 1920 június 4. A trianoni békében megvont déli határ elvágta Szegedet a bácskai és bánáti jelentős városai és falusi kereskedelmi kapcsolataitól. Elvesztette Magyarország legjelentősebb kukoricatermelő területeit és sertéstenyésztő területeit.
Következmények Hosszú távú következmények 15 hónapi szünet után a régi önkormányzat helyreáll, a városi közgyűlés összeül. December 31.: Szeged népessége 119109 fő. Területe 132.775 kh. Szeged kiterjedése 814 km2 . A tanyák 16 kapitánysághoz tartoztak. 1921. augusztus 20/21. Éjjel a magyar csapatok az eddigi szerb megszállás alatt lévő Újszegedre bevonulnak. Hosszú távú következmények A város elvesztette iparának hátországát: Bácskát, Bánátot és a Temes-vidéket. Az ipari termelés a piacokat elveszítve visszaesik. A városi föld közel 70 ezer holdat tett ki. A város ekkor kapcsolta be a tanyavilágot forgalmába. Megszűnt közlekedési csomópont szerepe. Horthy kedvenc városaként állami támogatást kapott: egyetemi, egyházmegyei központ lett – jelentős a városi építkezés.
Következmények Források Speyer-kölcsönbankok helyzete stabilizálódnak. 1928: Kendergyári sztrájka korszak legnagyobb munkabeszüntetése 1929: Nagy gazdasági válság a textilipar megroppan Szegeden. Források http://www.szegedilap.hu/cikkek/tudomany-tortenes/nagy-miklos--francia-katonak-szegeden-1.-resz.html http://www.szegedilap.hu/cikkek/tudomany-tortenes/nagy-miklos--francia-katonak-szegeden-3.-resz.html http://www.szegedilap.hu/cikkek/tudomany-tortenes/nagy-miklos--francia-katonak-szegeden-4.-resz.html http://www.szegedilap.hu/cikkek/tudomany-tortenes/nagy-miklos--francia-katonak-szegeden-5.-resz.html http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/szeged_tortenete_3_2/pages/015_szeged_a_vilaghaboruban.htm