Globális Diplomácia I.: a Közel-Kelet és Észak-Afrika szeptember 18.

A kezdetek „Magyarország a keleti nyitás politikájával kíván alkalmazkodni a globális világgazdaság változásához.” (Orbán Viktor, május 4.) „Nyugati zászló alatt hajózunk, de keleti szél fúj a világgazdaságban” (Orbán Viktor, 2010.november 5.) Magyarország megváltozott stratégiai környezete – reagálás: A globális nyitás/keleti nyitás politikája – mára a kettő „összeért” A rendszerváltás utáni Európára koncentrálásból nyitás az Európán kívüli térségek felé – MENA (A Közel-Kelet és Észak-Afrika térségét a magyar külpolitikai és külgazdasági felfogás az etnikai alapú (arab-lakta területek Észak-Afrikában) nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan egy egységként kezeli. ) A klasszikus diplomácia MELLETT szakdiplomáciák sora (gazdaság, humanitárius segítségnyújtás, NeFe, kultúra, oktatás, sport …) – a gazdaság primátusa

Magyarország és a Közel-Kelet (MENA) Régi magyar követjárások – hagyományosan NEM az arab világ felé (az OTB elzárja) – DE 8-9.századi arab utazók a magyarokról a sztyeppéken, majd a 13. században al- Garnáti Budáról Hagyományosan az Oszmán-Török Birodalom, illetve török „szemüvegen” keresztül Az arab kapcsolatrendszer viszonylag új – a 20. század első felében Egyiptommal kezdődött (1928, 1957-től nagykövetség), de a dandárja a 2.világháború utánra tehető – azaz a szovjet blokk kereteiben zajlott – Keményvaluta realizálásának színtere – Jól bevezetett nagyvállalatok: Ikarusz, Tungsram, GANZ – A rendszerváltás után a kapcsolatok JELENTŐSEN visszaestek

Magyarország a MENA térségben – a keretek egyrészt a hagyományos bilaterális kapcsolatai, másrészt uniós (kis mértékben NATO) tagság keretében elsősorban gazdasági érdekek, melyeket hagyományosan inkább bilaterális alapon realizál, politikai befolyása legfeljebb mint az Unió egyik (kicsi) tagállamának lehet – az EU mediterrán (szomszédság, UfM) – az EU fejlesztési politikája A kapcsolatrendszer megoszlása – földrajzi régiók alapján: – Masreq - (beleértve Törökországot, Izraelt és Iránt) jelenti a történetileg és hagyományosan kialakult közel-keleti kapcsolatrendszer centrumát – az Öböl - (az Öböl-menti arab országokhoz) fűződő kapcsolatrendszerünk viszonylag új, meghatározója elsősorban az energiahordozók iránti érdeklődésünk és a térség potenciális befektetési forrás lehetőségei – Maghreb - hagyományosan francia-spanyol, kisebb mértékben olasz érdekszféra, melynek jelentősege Magyarország szempontjából korlátozott, ugyanakkor az uniós keretek között jelentőséggel bír

: lehetőségek és kihívások Uniós elnökség és „arab tavasz” – Tunézia, Egyiptom, Líbia, Szíria a magyar külpolitika a közel-keleti térség szinten minden államát érintette magas szintű – államfő, kormányfő, külügyminiszter, a parlamenti kapcsolatokért felelős államtitkár, külügyi és külgazdasági államtitkár, politikai igazgató, globális ügyekért felelős helyettes államtitkár - látogatások formájában minden olyan nemzetközi kezdeményezésben részt vett, melyek a térségben zajló aktuálpolitikai eseményekre válaszul születtek („Líbia barátai” csoport, „Szíriai barátai” csoport, humanitárius segítségnyújtás stb.) az Európai Unió képviselete, pl. Líbiában és Szíriában. (az uniós elnökségi ciklusunkban a magyar külügyi vezetés többször képviselte az Uniót Lady Ashton felkérésére más ügyekben is.) Egyéb térségbeli ügyek a globális napirenden: – Palesztin-izraeli konfliktus – szavazás az ENSZ-ben és az UNESCO-ban – Az iráni nukleáris vita és a szankciók

A magyar diplomácia sikertörténete: Líbia A lisszaboni szerződés utáni elnökség – alakuló EKSz – de milyen megosztás? A magyar külpolitika következetessége: külpolitika – Lady Ashton, humanitárius ügyek – magyar elnökség A NATO katonai műveletéhez Magyarország nem csatlakozik DE „Líbia barátai” Marton Béla nagykövet fő – Tripoliban – ma is!!! Az egyetlen európai/nyugati követség nyitva „mentőakciók” és távozások megszervezése Közben Bengáziban kapcsolatfelvétel az ellenzékkel (Fehérvári László) Humanitárius látogatások (Tun: Martonyi János, Győri Enikő, Egypt: Martonyi János)

Magyar-arab kapcsolatok ma (az adatok naponta változnak!!) Miniszterelnöki figyelem Antall József – Egyiptom Orbán Viktor ( ) – Marokkó, Szaúd-Arábia, majd 2010-től Egyiptom, Szaúd-Arábia, Libanon és Jordánia 2012, 2014 magyar-arab üzleti fórumok üzleti kapcsolatok mind az Öböl arab országaival, mind a Masreq térség országaival kb. 50%-kal nőttek, de nőtt a Maghrebbel is (főleg Marokkó, Algéria) Kuvaiti, katari, szaúdi, tunéziai gazdasági vegyesbizottságok Kereskedőházak Marokkóban, Jordániában Sportdiplomáciai sikerek Marokkóban oktatási munkatervek, ösztöndíjas megállapodások Libanon és Jordánia vonatkozásában