Szoftverek

FIRMWARE A firmware – általános, mai értelemben véve – a különböző chip-vezérelt eszközök gyárilag beágyazott programja, amely az alapműködés biztosításához elengedhetetlen. Tulajdonképpen az eszköz BIOS-a (dvd-felvevő/lejátszó, tv, mp3-mp4 lejátszó, fényképezőgépek belső szoftvere, stb.).

BIOS BIOS az angol Basic Input/Output System kifejezés rövidítése, ami magyarul alapvető bemeneti/kimeneti rendszert jelent, és a számítógép szoftveres és hardveres része közötti interfész megvalósítására szolgál. Feladatai: A rendszer-komponensek azonosítása és inicializálása Alapműködés ellenőrzése (POST, Power-On Self Test) Az operációs rendszer betöltése (BOOT LOADER) Forrás: http://wikipedia.org

A Firmware/BIOS jellemzői A készülékben tárolódik (ROM, EPROM, EEPROM) Módosítása/cseréje házilag csak korlátozottan lehetséges (sok berendezés esetében nem, vagy csak szervizben) Sérülése esetén az eszköz nem működik.

Operációs rendszer Az operációs rendszer: Olyan egymással együttműködő programok rendszere, amelynek feladata a számítógép hardver elemeinek összehangolása és a felhasználóval történő kommunikáció biztosítása. Feladatai: a perifériák tesztelése, a gépi erőforrások kezelése programok indítása, működtetése a feldolgozás ütemezése vagyis a gépi erőforrás-megosztás a futó programok között adatok kezelése programok és adatok biztonságos megőrzése a működési zavarok jelzése párbeszédes kapcsolattartás a gép kezelőjével Forrás:http://www.ujhelyi.sulinet.hu/x3/c3/b_1.htm

Operációs rendszerek csoportosítása A felhasználók száma alapján Egyfelhasználós Többfelhasználós Az egyidőben futtatható programok száma szerint: monoprogramozott Multiprogramozott (Multitasking, többfeladatos futtatás) Preemptiv multitaszking Kooperatív multitaszking A felhasználói felület alapján: Karakteres Grafikus Hálózati funkciók alapján Egyedülálló (standalone) operációs rendszerek Hálózati funkciókkal rendelkező operációs rendszerek Hálózati (network) operációs rendszerek

DOS Az első IBM-PC-k operációs rendszeréből fejlődött. Ma már csak történeti jelentősége van, bár néhány változatát még mindig fejlesztik. Több, különböző gyártó által fejlesztett változatban létezett, melyek kompatibilisek voltak. MS-DOS, IBM-DOS egyfelhasználós, monoprogramozott, DR-DOS, később Novell-DOS multiprogramozott funkciókkal bírt. Bizonyos parancsait és funkcióit a mai operációs rendszerek is tartalmazzák vagy szimulálják részben kompatibilitási okokból (WinXP, command.com).

WINDOWS 3.x MS-DOS-hoz készült grafikus felhasználói felület, mely nem tekinthető önálló operációs rendszernek. Kooperatív multitaszking. Egyes változatai (Windows for Workgroups) egyenrangú hálózati funkciókkal rendelkeztek A Windows for Workgroups hivatalos forgalmazása a beágyazott rendszerekben az idén (2008) szűnt meg

WINDOWS 9x Betöltése során MS-DOS 7.0 (Win95-osr2, Win-98 – 7.1; Win-98ME – 8.0) verziót ad vissza, gyakorlatilag a DOS-t a Windows kernel betöltéséhez használja. Önálló operációs rendszernek tekintik. Vegyes 16/32 bites rendszer. A 16-bites rutinjai kooperatív, míg a Win-32 API preemptív multitaszkot valósít meg. Korlátozottan képes több felhasználót kezelni.

Windows NT alapú operációs rendszerek Windows NT 3.x, 4.x, Windows 2000, Windows XP, Windows Server 2003/2008, Windows Vista A felülete hasonlított a vele párhuzamosan megjelenő Windows verzióra (2000-ig párhuzamosan készült a win3x-9x családdal), de belső architektúrája alapján egy korszerű, mikro-kernel alapú operációs rendszer. Valódi preemptív multitaszk, többfelhasználós környezet, jogosultságok kezelése, hálózati funkciók.

UNIX(Tm) 1969-ben fejlesztették ki (AT&T alkalmazottak egy csoportja) a Bell Labs-nál, többek között Ken Thompson, Dennis Ritchie, Douglas McIlroy, és Joe Ossanna. Napjainkban a Unix alapú rendszereknek több egymástól különböző verziója létezik, melyeket különböző cégek és non-profit szervezetek fejlesztenek. Forrás: http://wikipedia.org

UNIX(Tm) Jellemzői: Az operációs rendszer magas szintű programnyelven (C) készült (eredetileg assembly-ben írták, de 1973-ban átírták C-be, ezzel egy régen élő szokást változtattak meg, miszerint OS-t csak assembly-ben szabad írni) Hordozható (különböző hardveren futhat, nem kell újraírni, csak újrafordítani) Többfelhasználós Többfeladatú (time sharing  ma preemptív multitaszk) Az eszközöket és a folyamatok közötti kommunikációt mint fájlokat kezeli Részei: KERNEL (mag) és SHELL (burok)

A unix fontosabb változatai Az eredeti AT&T által karbantartott Unix változatok továbbfejlesztése a SYSTEM-V alapú unixok kereskedelmi verziói (több gyártó adta ki a saját unix verzióját az AT&T-tól licenszelt változatot továbbfejlesztve). A Berkley Egyetem által használt eredeti unix alapú rendszerek továbbfejlesztéséből származó BSD verziók. A különböző verziók kifejlesztését és egymáshoz kapcsolódását bemutató ábrát lásd a http://en.wikipedia.org/wiki/Image:Unix_history-simple.svg oldalon. Ismertek még a ún. unix-szerű (unix like) operációs rendszerek (Minix, Linux).

Linux(tm) Linus Torvalds által fejlesztett nyílt forráskódú, a kereskedelmi MINIX rendszer kiváltására készült program továbbfejlesztéséből alakult ki. A linux tulajdonképpen csak a kernel, a GNU projekt által létrehozott kiegészítőkkel felszerelve eredményez teljes értékű, unix-szerű operációs rendszert (a Linux a GNU operációs rendszer nem hivatalos magja).

Linux(tm) A GNU jellegéből adódóan mindenki saját kívánsága szerint építheti össze és a rendszer-komponenseket, ezért ma a Linuxra épülő rendszerek széles skálája érhető el. Egy-egy cég/személy/közösség által összeállított linux alapú rendszert disztribuciónak (terjesztésnek) nevezünk. Gyakori disztribúciók (teljesség igénye nélkül): Debián alapú (Debian, UHU, Knoppix, Ubuntu) RED Hat alapú SUSE(Novell) alapú Slackware alapú