Az első világháború és a trianoni béke gazdasági és társadalmi következményei

Ausztria – Magyarország gazdasági helyzete 1914 előtt 1914 előtt: a Monarchia közepesen fejlett ország Jelentős belső egyenlőtlenség jellemezte Leggazdagabbak: Cseho. és Au.; Mo. közepes, legszegényebbek: Galícia és Bukovina 19. sz.: gyors iparosodás – fejlődő gazdasági munkamegosztás, állami beavatkozás Erősödő külkereskedelem és összetartozás Nemzetiségi kérdés: liberális alapon Erőteljes német kapcsolatok (függés) kialakulása

A világháború alatti gazdasági változások Európában Állami beavatkozás a gazdasági rendszerbe Technikai, gépipari és nehézipari fejlődés A mezőgazdasági és polgári gazdasági ágazatok visszaszorulása Óriási infláció, eladósodás (állam + magán) Szociális nehézségek, nyomor, ellátási problémák, járványok 10 m. népességveszteség, csökkenő munkaerő Haszonélvezők: gyors karrierek, hadiszállítók

Ausztria veszteségei 1919-ben A monarchiában: államalkotó, fejlett ipari ország 1914 előtt: a Monarchia területe: 676 443 km2 1919: kényszerbéke St. Germainban, maradt 85 533 km2; a volt terület 80 %-a elvszett. Veszteség: cseh, galíciai, bukovinai, dalmát és isztriai, dél-tiroli területek Maradék népessége: 6,5 millió fő Ebből Bécs: 2,5 millió fő Egyoldalú ipari országgá vált, agrárimportra szorult Eladósodott, instabil rendszer, tőkemenekülés

Magyarország veszteségei Elcsatolt terület km2) Elcsatolt népesség (fő) Ebből magyar Ausztria 4 020 292 000 26 000 Sz-H-Sz Királyság 20 829 1528 000 459 000 Csehszlovákia 61 646 3517 000 1072 000 Románia 102 813 5237 000 1664 000 Lengyelország 589 50 000 -

Párizs, Versailles, a Nagy-Trianon kastély

A terem, ahol aláírták a békeszerződést.

Magyarország veszteségei

Magyarország gazdasági veszteségei (1) 1 millió ember meghalt, 2 millió munkaképtelen – megváltozott a munkaerő-szerkezet, főleg az agrárnépesség (férfiak) pusztult. 1920. 06. 4. A trianoni kényszerbéke aláírása Mo. területének több mint 70 %-a elveszett Szétesett az 1914 előtti külkereskedelmi rendszer, Németország szerepe erősödött Nem voltak exportálható készletek Elvágták az egybetartozó gazdasági régiókat Elcsatolták a nyersanyagkészleteket

Magyarország gazdasági veszteségei (2) A településhálózat változása: nagyvárosok Az infrastruktúra szétesése, a vasút Vagyonveszteség, az ipar szerepének erősödése Felbomlott a belső piac, állami beavatkozás, készletgazdálkodás Fogyasztáskorlátozás, jegyrendszer Éhezés, nyomor egy agrárországban 1918-21 között: megszállás, az ország kirablása Állami fizetési nehézségek – hatalmas infláció A munkaerő-mobilitás lehetősége lecsökkent

A kényszerbéke társadalmi következményei A magyar történelem legnagyobb vesztesége, a népesség 60 %-a került más állam területére Maradt: 8 millió fő (mobilitás) Csonka-Magyarország: népsűrűség nőtt Családok, rokonsági kapcsolatok estek szét Óriási lelki trauma (irodalom, közgondolkodás) Áttelepülési hullám (barakkok, vagonlakások), mintegy 400 000 ember menekült vissza Megváltozott társadalmi struktúra (földnélküli arisztokraták, hivatal nélküli középosztály stb.)

A stabilizáció évei Pénzügyi stabilizáció Háború alatt: fedezetlen papírpénz-kibocsátás 1920: defláció (Hegedűs Lóránt): pénzmennyiség-csökkentés – stabil értékviszonyok – egyensúly Köv: likviditási gondok, pénzszűke – nincs beruházás - egyszeri vagyonadó kivetése - 24 milliárd koronának csak a töredéke folyt be 1921 végétől: irányított infláció Inflációs pénzteremtés, valorizálatlan hitelek Eladósodás – külső források szükségessége

A stabilizáció időszaka (2) Szanálási terv – Népszövetség, kapcsolatok Előírt feladatok: - infláció megállítása, jegybank létrehozása - 1926-ra költségvetési egyensúly megteremtése - megegyezés a jóvátételben a szomszédokkal - gazdasági újjáépítési terv - a korábbi (OMM) közös vagyon szétválasztása Eredmények (Korányi Frigyes pm): 1924.MNB (külső kölcsön), + ker. bankok erősödése 1926 végén: Pengő bevezetése (1,2 ak = 1 P)

A stabilizáció évei (3) Az agrárrendszer stabilizációja 1920: Nagyatádi-féle földreform, 1,5 holdas parcellák osztása (kevés a fölös föld) Világpiaci árak – nehéz külker – elmarad a deviza-beáramlás Nagybirtok: birtokvesztés, majd lassú javulás Kisüzemek: kevés változás, eladósodás (1935-ben: az üzemek 73%-a 5 holdon aluli) Tőkehiány, gyenge termelékenység, gépesítettség Agrárszegénység – szociális és politikai kérdés