Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél szakaszokban lévő baktériumok termelnek celluláz enzimet Növényi rostok

Hemicellulóz átmenet a vázalkotó és a tartalék szénhidrátok között vizet köt meg szerkezete kémiailag nem egységes (hexózok, de főleg pentózok, ribóz, xilóz, arabinóz polimerje) szintén csak a baktériumok bontják

Pektin a sejtfal kialakulásakor elsőként képződik a galakturonsav polimerje kolloid tulajdonságokkal rendelkezik jó vízmegkötő képességű jó étrendi hatás vízben oldódik, de az állatok saját enzimjeikkel nem bontják

Lignin a sejtfal fásodásakor épül be a növényi sejtekbe, a cellulózhoz kapcsolódva nem egységes szerkezetű, alkohol polimer vízben nem oldódik takarmányozási megítélése egyértelműen negatív

Egyéb rostalkotók  -glükán (búza, árpa, rozs, zab) arabinoxylán (búza, árpa, rozs, zab) kutin (a növényi kutikula) szuberin (elparásodott növényi részek) mézgák (a növények sérülésekor képződő szénhidrát)

A növényi rostok szerepe a kérődző állatok takarmányozásában rágás, kérődzés, nyáltermelés, bendő működés fenntartása strukturális rost (min. a nyersrost 75%-a) energia forrás, illó zsírsavak prekurzora befolyásolja a bendőemésztés idejét, a későbbi bélszakaszokban a chimus továbbításának sebességét

Növényi rostok és egyéb szénhidrátok lebomlása a bendőben hemicellulóz CH 3 cellulóz C=O pektin COOH ecetsav keményítőpiroszőlősavpropionsav szacharózvajsav laktóz

A növényi rostok szerepe a monogasztrikusok takarmányozásában bontása csak az utóbélszakaszokban bél-perisztaltika fenntartása ló > nyúl > sertés > baromfi 12-20% 10-14% 3-8% 3-6% fiatal állatok kevésbé tolerálják gátolja a többi táplálóanyag emésztését növeli az endogén veszteségeket gyorsítja a kimusz továbbítását csökkenti a takarmány koncentráltságát jóllakottsági érzés kialakulása

Hiányakor a bendő működés zavara bélsárpangás (pl. kocák) étvágytalanság nyelőcső, gyomorfekély (fiatal állatoknál is)

Néhány takarmány nyersrost-tartalma (%) zöldlucerna (bimbós)6,9 kukorica szilázs (viaszérés)12,9 réti széna (jó minőségű)25,8 árpa szalma35,6 árpa4,9 búza2,6 kukorica2,6 szójabab6,9 extrahált napraforgó (I. osztályú)13,5 cukorrépa1,2 burgonya0,7 tök0,8

Gazdasági állataink rostigénye (%) malac (10-20 kg)2,5 hízótáp ( kg)3,5 broiler csirke (0-3 hét)2-3 broiler csirke (5-6 hét)3-4 tojótyúk5 ló12-16 nyúl11-12 tejelő tehén17-23

A rostok szerepe táplálkozásunkban szükséglet: g/nap fogyasztás: g/nap A rosthiányos táplálkozás következményei: vastagbél betegségek (székrekedés, bélpolipok, vastagbél rák stb.) anyagcsere rendellenességek (elhízás, cukorbetegség, magas vér triglicerid szint, magas vér koleszterin szint)