Az abszolutizmus kormányformái a Magyar Királyságban A Habsburgok abszolút monarchiája 16-18.sz. ▬ A neoabszolutizmus évei 1849-1867 - Az előadás egyszerűsített változata a jogtortenet.sze.hu oldalra -

Előzmények Az Árpád-ház kihalása és a patrimoniális monarchia felbomlása (14. század) birtokadományozási politika trónöröklés és trónharcok kiskirályok és tartományúri hatalom a királyi tekintély romlása A vegyesházi – királyok kora

Rendi képviseleti monarchia Trónharcok és hűbéri szemlélet Királyi birtokszervezet felbomlása Adományrendszer Rend és rendiség Rendek a Királyi Mo-n és Erdélyben

1526- Az államgépezet megosztása „Közjogias állam” kialakulása (15-16. sz.) Kir. udvar, erdélyi vajda intézményei → Erdélyi Fejedelemség Bécsi kormányzat: Magyar szervek Bécsben Új szervek létrejötte Császári intézményrendszer

Szakkormányzat szervei kancellária – kancelláriák/országos méltóságok adminisztrációja (13-18. sz.) magánjellegű – familiárisi rendszer „hivatalnokképzés” Abszolutizmus → bürokratikus hivatalgépezet kialakítása Modern államapparátus ↔ Bécs agresszív modernizációja

Abszolutizmus előfeltételei Európában Technikai találmányok, földrajzi felfedezések (lőpor, papír, nyomtatás, tengeri-távolsági hajózás, Gazdaság átalakulása Gyarmatok Vagyoni értékek, árak átrendeződése Jobbágyság kötöttségeinek lazulása – megerősödő polgárság

Abszolutizmus szellemi előfeltételei Európában Reformáció Politikai gondolkodás az erős államról, a jog egyedüli forrásaként megjelenő uralkodóról (Bodin, Hobbes), a közjóról, az állam feladatairól, alattvaló és uralkodó; hivatalnok és monarcha kapcsolatáról. Királyi hatalom egységesítése Államtudományok fejlődése: kameralisztika, rendészettudomány (policey-wissenschaften)

Egységes birodalom - Einheitsstaat Elmaradott szociális és politikai struktúrák Mária Terézia reformjai, cél → Einheitsstaat A rendi, rendek által működtetett önkormányzati közigazgatás felszámolása Megszületik az állami hivatalnokrendszer és a bürokrácia der aufgeklärte Absolutismus – a felvilágosodott abszolutizmus → az osztrák reform-abszolutizmus képében

A közjó szolgálatában II. József – jozefinizmus Tervek a magyar közigazgatás átalakítására Megyerendszer teljes átalakítása Új „felettes” egységek: Kerületek (Bezirk) - Kerületi főispánok/biztosok (Bezirkskomissare) Helytartótanács/Gubernium→közvetlen feladatok Megyei gyűlések funkciójának lecsökkentése

A „Hivatali utasítás” bevezetése Amtsunterricht Cél: az egységes közigazgatás megteremtése, nemcsak alapelveiben, hanem részleteiben is Ügyviteli szabályzat -Sachbearbeitungsordnung der Behörden, „Amtsunterricht“. Hivatalnokok felsorolása, munka- és pihenőideje A hivatal vezetője a megyében: alispán – „vicispán” - Vizegespann

A birodalmi „szmsz” 1. Rész – a hivatalokba beérkezett kérelmek és ügyek feldolgozása és kezelése, regisztrációja, a függelékben található nyomtatvány/jegyzőkönyv -formulák segítségével 2. Hivatalnokok – az akta útja 3. Az ügykezelés útja-módja a hivatalon belül 4. Kiadmányozás 5. Irattározás

A neoabszolutizmus kora A magyarországi változások 1848-49 1849-1854. május 1-ig ostromállapot Magyarországon. 1849 - 1950 a katonai kormányzat időszaka: minden alárendelve a katonai rendszernek, a nemzetiségek egyenjogúsítása, hivatalnokok kiküldése. Öt kerületet (tartományt) szerveztek: Magyar királyság fennmaradó területeiből Külön kezelve: az Erdélyi Nagyfejedelemségét, Horvát-szlavonországot, a Határőrvidéket és a Temesi bánságot a Szerb vajdasággal. Öt katonai körzet Sopron, Pozsony, Nagyvárad, Kassa, Pest-Buda. Bach rendszer 1849. június - 1860 júniusa

Az osztrák monarchikus diktatúra Az első évtized neoabszolutista rendszerének legfőbb (közjogi) jellemzői: 1. nincs népképviselet, illetve az ilyen jellegű testületek valójában rendi intézmények, 2. kevés az alapjog (különösen az emberi jogok biztosítása hiányos), 3. a hatalommegosztás szünetel, a császárt illeti meg, 4. nincs garantált bírói függetlenség, 5. a tartományok csak közigazgatási egységek, 6. kísérletek történtek az autonómia megteremtésére (községi és tartományi), de végül is nem kerültek bevezetésre.

Az alkotmányfejlődés csomópontjai 1849. március 4. Az oktrojált olmützi alkotmány A szilveszteri pátens(ek) 1851. december 31., más néven az 1852-es alkotmányos alapelvek 1860. Októberi Diploma Februári Pátens (1861)

Országbírói értekezlet - ITSz 1861. januárjában az Októberi Diploma és a Februári pátens között kezdte meg munkáját az Országbírói Értekezlet, melynek feladatává tették az ideiglenes joganyag megállapítását. Ideiglenes Törvénykezési Szabályokkal újra életbe lépnek a korábbi magyar szabályok.