Környezetgazdálkodás 1.

ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE Téma: A globális környezeti problémák megoldása irányába tett erőfeszítések A Római Klub jelentése Modellezés segítségével rendszerszemléletű vizsgálatuk, és annak megállapításai A környezetvédelem létrejöttéhez vezető út ’60-as évek környezeti állapota Számos publikáció A Környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ I. Környezetvédelmi Konferencia 1972 utáni események

JAVASLATOK A GONDOK MEGOLDÁSÁRA Római Klub „Limits to Growth” Ekkor a világ fő problémái: A nem megújuló energiaforrások és nyersanyagok apadó készletei Energia dráguláshoz vezet Ez az áremelkedés gátolja az iparmegfelelő fejlődését Ez visszahat az iparszerűvé vált mezőgazdaságra Közben a népesség egyre növekszik Római Klub 1968 április Aurelio Peccei vezette emberiség jövőjével foglalkozó gyülekezet Termelésnövekedés korlátai, globális problémák, a környezet fokozódó pusztulása.

Római Klub „Limits to Growth” The Limits to Growth (1972) 1. sz. világmodell-jelentés 1900 és 1970 közötti történelmi, gazdasági változásokat vették alapul Rendszerszemléletet érvényesítettek A változók több feltételezését is vizsgálták 5 alaptényezőt vizsgált: 1. népesedés 2. iparosodás 3. élelmiszertermelés 4. környezet megterhelését 5. meg nem újuló nyersanyagkészletek A gátlástalan gazdasági növekedés környezetromboló hatású

Római Klub „Limits to Growth” A világmodell standard típusa Forrás: Buday-Sántha, 2006

Római Klub „Limits to Growth” Stabilizált világmodell Forrás: Buday-Sántha, 2006

Érdekellentét a GAZDASÁG – TÁRSADALOM között Római Klub A Világmodell jelentés igazolta, hogy a gátlástalan gazdasági fejlődés környezetromboló hatású. Világossá vált, hogy nemzetközi együttműködésre van szükség a környezet védelme érdekében. A Római Klub jelentése felgyorsította a folyamatot 1972-ben sor került az ENSZ Konferenciára az Emberi Környezetről. A környezetvédelem önálló ágazattá vált. ETIKAI KÉRDÉS Érdekellentét a GAZDASÁG – TÁRSADALOM között

Környezetvédelem története A Római Klubig vezető út A környezetvédelem jelentőségének felismerése Világnépesség növekedési üteme: a ’60-as években 41 millió fő/év a ’70-esben 77 millió fő/év Vegyipar fejlődése Iparszerű mezőgazdaság kialakulása Jelentős környezetterhelés Melyet számos tanulmány firtat. Talán az első közöttük Rachel Carson (1907-1964) ’62-ben publikált Néma tavasz című könyve. A természetben felhasznált kémiai anyagok káros biológiai hatásait ecseteli. Az írónő a környezet védelme érdekében szólal meg. Hozzájárul a környezetvédelem kialakulásához

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái ENSZ 1972. június Stockholm „Konferencia az emberi környezetről” UN Conference on the Human Environment Magyarország nem vett részt; ekkor az NDK nem volt tagja az ENSZ-nek; Szovjetunió és szövetségesei nagyrészt távolmaradtak A környezetvédelem létrejöttét innen számítjuk A Föld fő problémái: a környezetszennyezés, amit a szegénység gerjeszt Nyersanyagok kimerülése UNEP Környezetvédelmi mérő, ellenőrző információs és monitoring rendszer (OKIR, TIM)

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái Felismerése annak, hogy a környezetszennyezés nem csak helyi, regionális probléma, hanem globális méretű Felszámolása is csak összefogással lehetséges „Gondolkodj globálisan cselekedj lokálisan” A Római klub „0. növekedési stratégiája” (ipari fejlődés korlátozása által biztosítaná, hogy ne növekedjen a környezetterhelés) a gazdaság szereplői által elfogadhatatlan. A nemzetek éppen, hogy a fejlődésre törekednek. Év A világ bruttó terméke ezer milliárd dollár 1950 6,3 1960 9,9 1970 16,1 1980 23.3 1990 31,4 1999 40,5 Forrás: Láng, 2003

1983-ban megalakult az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottsága A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái 1983-ban megalakult az ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottsága elnöke Gro Harlem Brundtland „Közös jövőnk” (fenntartható fejlődés) A Földet érő környezetterhelés 3 tényező szorzata: környezetterhelés = a Föld lakóinak száma * az egy főre jutó GDP * a GDP egységére jutó környezetterhelés. Mivel a Föld lakóinak számát senki nem kívánja csökkenteni, és az egy főre jutó GDP növelésére törekszik minden állam a GDP egységére jutó környezetterhelés csökkentése tehát a megoldás.

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS Olyan fejlődés, amely biztosítja a jelen szükségleteinek a kielégítését anélkül, hogy lehetetlenné tenné a jövő generációk szükségleteinek a kielégítését (Our Common Future, 1987).

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái Elkészítették a környezet és fejlesztés világstratégiáját a harmónikus fejlődéshez szükséges elveket ami előkészítette a II. ENSZ Környezetvédelmi Világkongresszust (1992. Rio de Janeiro) Magyarországot Láng István akadémikus képviselte a Brundtland Bizottságban

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái ENSZ 1992 Rio de Janeiro „Konferencia a Környezetről és Fejlődésről” UN Conference on the Environment and Development Elfogadták Keretegyezmény az Éghajlatváltozásról Egyezmény a biodiverzitás védelméről Elvek az erdőgazdálkodásról Agenda 21 a fejlett országok bruttó hazai össztermékük 0,7%-át ígérték a fejlődőknek környezetkímélő technológiák bevezetésére – 0,25-0,3% valósult csak meg Nem csökkent a szegények és gazdagok közötti különbség

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái Az EU a környezetvédelemben élenjárva meghirdette 1992-ben az 5. Környezetvédelmi Programot (2000-ig) Környezetvédelem a gazdasági szereplők környezetkímélő működése révén Szigorú környezetvédelmi direktíva Vállalatok környezettudatos irányítási rendszere Globális méretekben (1992-es Rioi Konferencia óta) mégis romlott a környezet állapota. Ezért 5 év elteltével 1997-ben rendkívüli ülést hívtak össze: 1997. Kiotói Jegyzőkönyv konkrét határértékek és teljesítési dátum megfogalmazása az üvegházhatású gázokra Számos ország nem ratifikálta

A környezetvédelem jelentőségének felismerése ENSZ környezetvédelmi konferenciái 2000. ENSZ Milleniumi Nyilatkozat: az emberiség fejlődésének 2015-ig elérendő céljai 2002. Johannesburg III. Világkonferencia „Világcsúcs a fenntartható fejlődésről” Végrehajtási ütemterv Szegények egészségügyi ellátása Anyagi támogatásokban nem történt előrelépés (világűr, világtenger használati díj bevezetését elvetették) Megerősítették az Agenda-21 vállalásait

Felhasznált források Szakirodalom: Barótfi I. szerk. (2000): Környezettechnika. Mezőgazda Kiadó, Budapest. Berger, L. Peter (1992): Sociology: A Disinvitation? SOCIETY, November/December, pp: 12-18. Botkin, J., Ekmandjra, M., Malitza, M. (1978): No limits to Learning. Oxford, Pergamon, Press. In: Fodor I. 2001. Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Bourdieu, Pierre (1984): Distinction: A Social Critique of the Judgement of Taste Cambridge Harvard U.P. p: 11-96; 466-601. Buday-Sántha A. (2006): Környezetgazdálkodás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Fodor I. (2001): Környezetvédelem és regionalitás Magyarországon. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. Hartai É. (2003): A változó Föld. Miskolci Egyetem Kiadó – Well-Press Kiadó. Havasi A. (1990): Környezet- és természetvédelem I. Agrárszakoktatási Intézet, Budapest. Jeter, Jon (2002): The Dumping Ground As Zambia Courts Western Markets, Used Goods Arrive at a Heavy Price Washington Post Foreign Service, Monday, April 22, 2002; Page A01. Kerényi A. (2003): Környezettan. Természet és társadalom – globális nézőpontból. Mezőgazda Kiadó, Budapest. p: 113. Kovács, E. , Lőke, Zs., Bokor, I. (2007): Trade of Second-hand Products, as a Means of Social Emergence in the European Union and Hungary. Acta Universitatis Bohemiae Meridionales. The Scientific Journal for Economics, Management and Trade. Jahrgang X., Nummer 1, České Budějovice: University of South Bohemia, Faculty of Economics. ISSN 1212-3285 pp: 37-42. Kovács M. szerk. (1975): A környezetvédelem biológiai alapjai. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. Madas A. (1990): Környezetgazdálkodás a mezőgazdaságban. Ökológia. I. évf. 1. szám. Mészáros E. (2001): A Föld rövid története. Vince Kiadó, Budapest. Our Common Future (1987): World Commission on Environment and Development. Oxford, Oxford University Press. Rakonczay Z. szerk. (1989): Vörös Könyv – Akadémiai Kiadó, Budapest. Rakonczay Z. (2004): Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház, Budapest. p: 20. Takács S. (1994): A környezet és az ember. Veszprémi Egyetem Nyomdája, Veszprém. Veblen, Thorstein (1975): A dologtalan osztály elmélete Budapest. KJK. Egyéb források: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !