Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Adatfolyam hálók Dr. Bartha Tamás, Dr. Pataricza András.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Események formális leírása, műveletek
Advertisements

Összefoglalás Hardver,szoftver,perifériák Memóriák fajtái
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 5.5. Model Based Architecture módszerek BelAmI_H Spring.
Diagnosztika szabályok felhasználásával, diagnosztikai következtetés Modell alapú diagnosztika diszkrét módszerekkel.
A rendszerszintű diagnosztika alapjai
2. Rendszer fejlesztés
FORMÁLIS MÓDSZEREK NGM_IN003_1
Determinisztikus programok. Szintaxis: X : Pvalt program változók E : Kifkifejezések B : Lkiflogikai kifejezések C : Utsutasítások.
Kötelező alapkérdések
Kalman-féle rendszer definíció
Feladatok együttműködésének ellenőrzése
Kocsisné Dr. Szilágyi Gyöngyi. Elérehet ő ség: aszt.inf.elte.hu/~szilagyi/ aszt.inf.elte.hu/~szilagyi Fogadó óra: hétf ő
Csoportosítás megadása: Δx – csoport szélesség
Bayes hálók október 20. Farkas Richárd
Hálózati Biológia A sejt funkcionális működésének megértése.
Szoftver bonyolultsági mértékek alkalmazási területei Király Roland 2011.
Szintézis Keresztes Péter, 2005 A GAJSKI-KUHN DIAGRAM Alapelv: Rendezzük a digitális- rendszerek leírásait célok és szintek szerint.
Determinisztikus véges automaták csukva nyitva m s kbsm csukva nyitva csukva nyitva csukvanyitva 1. Példa: Fotocellás ajtó s b m m= mindkét helyen k= kint.
Szoftvertechnológia előadás
A virtuális technológia alapjai Dr. Horv á th L á szl ó Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Kar, Intelligens Mérnöki Rendszerek.
Modellezés és tervezés c. tantárgy Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Alkalmazott Matematikai Intézet Mérnöki Informatikus MSc 9. Előadás és.
Alapfogalmak - rendszermodellek
1. előadás. 1.) Szoftverfejlesztés, mint mérnöki tevékenység. Számítási eszközfejlődés. Számítási eszközfejlődés: hazai viszonyok. Mérföldkő: Simula 67.Klasszikus.
1. előadás. 1.) Szoftverfejlesztés, mint mérnöki tevékenység. Számítási eszközfejlődés. Számítási eszközfejlődés: hazai viszonyok. Mérföldkő: Simula 67.Klasszikus.
Alphabet is a type specification = sorts: alphabet oprs: a:  alphabet,...,z:  alphabet end alphabet; nat is a type specification = sorts:nat oprs:zerus:
Szoftvertechnológia Rendszertervezés.
A fitoplankton monitorozása a Keszthelyi- medencében és dinamikájának modellezése Istvanovics Vera és Honti Márk Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi.
ISMERETALAPÚ RENDSZEREK SZAKÉRTŐ RENDSZEREK
4. Gyires Béla Informatikai Nap Debreceni Egyetem Informatikai Kar Új eredmények a Chomsky-féle (formális) nyelvtípusokkal kapcsolatban Dr. Nagy Benedek.
Budapesti Műszaki Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék 1 Szolgáltatásbiztos számítástechnika = hibatűrés, információbiztonság Pataricza.
A hiba-előjel alapú FxLMS algoritmus analízise Orosz György Konzulensek: Péceli Gábor, Sujbert László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika.
Magas szintű hardware szintézis
Pókerágens fejlesztése játékelméleti alapokon
Tervkészítés PDDL alapon Konzulens: Kovács Dániel László Intelligens rendszerek tanszék Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi.
Analóg alapkapcsolások
Nagy rendszerek biztonsága
VÉGES AUTOMATA ALAPÚ TERVEZÉSI MODELL
Geotechnikai feladatok véges elemes
BPM alapú robosztus e-Business alkalmazás fejlesztés VE Számítástudomány Alkalmazása Tsz. BME Méréstechnika és Információs Rendszerek Tsz. Balatontourist.
Hibaterjedés-analízis
Supervizor By Potter’s team SWENG 1Szarka Gábor & Tóth Gergely Béla.
MIKROELEKTRONIKA, VIEEA306
KORSZERŰ TERVEZÉSI MÓDSZERTAN A LOGISZTIKA TERÜLETÉN
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Rendszermodellezés Modellezési alapismeretek Pataricza András.
Szabályozási Rendszerek 2014/2015, őszi szemeszter Előadás Automatizálási tanszék.
Pipeline példák. Pipe 1. feladat Adott a következő utasítás sorozat i1: R0 MEM [R1+8] i2: R2 R0 * 3 i3: R3 MEM [R1+12] i4: R4 R3 * 5 i5: R0 R2 + R4 A.
Valószínűségszámítás II.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Korlátkielégítési problémák Autonóm és hibatűrő információs.
1 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék P2P protokollok és autonóm számítástechnika: szemelvények.
Menetrend optimalizálása genetikus algoritmussal
Szimuláció.
Forgalom-szimuláció eltérő közegekben Max Gyula BMGE-AAIT 2008.
WP-Dyna: tervezés és megerősítéses tanulás jól tervezhető környezetekben Szita István és Takács Bálint ELTE TTK témavezető: dr. Lőrincz András Információs.
TERMÉKSZIMULÁCIÓ Modellek, szimuláció 3. hét február 18.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék R3-COP és R5-COP projekt: Környezetfüggő viselkedés tesztelése.
Adva S  parbegin S 1 ...  S n parend; Párhuzamos programszerkezet két vagy több olyan folyamatot tartalmaz, amelyek egymással közös változó segítségével.
Kiterjesztések szemantikája: Szemantikai tartomány : Adatoknak, vagy értékeknek egy nem üres halmazát szemantikai tartománynak nevezzük. Jelölése: D. Egy.
PÁRHUZAMOS ARCHITEKTÚRÁK – 13 INFORMÁCIÓFELDOLGOZÓ HÁLÓZATOK TUDÁS ALAPÚ MODELLEZÉSE Németh Gábor.
Megerősítéses tanulás 2. előadás
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elektronikus Eszközök Tanszéke Termikus hatások analóg integrált áramkörökben Esettanulmány:
Szimuláció. Mi a szimuláció? A szimuláció a legáltalánosabb értelemben a megismerés egyik fajtája A megismerés a tudás megszerzése vagy annak folyamata.
2004 május 27. GÉPÉSZET Komplex rendszerek szimulációja LabVIEW-ban Lipovszki György Budapesti Műszaki Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti.
Manhertz Gábor; Raj Levente Tanársegéd; Tanszéki mérnök Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszék.
Programozási nyelvek csoportosítása.
Kockázat és megbízhatóság
Példa: Dinteger = {..., -1,0,1,...}; Dboolean = {true, false};
Bevezetés a programozásba Algoritmikus gondolkodás
Mesterséges intelligencia
Szimuláció a mikroelektronikában
A termék mint rendszer modellezése
Előadás másolata:

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Adatfolyam hálók Dr. Bartha Tamás, Dr. Pataricza András fóliái

Adatfolyam modellezés Nem determinisztikus DFN formalizmus o [Jonsson, Cannata]  Struktúra o Adatfolyam gráf (DFG) csomópontok irányított élek (FIFO csatornák)  Viselkedés o Tüzelési szabályok:  Adatok o Tokenek

A módszer előnyei TulajdonságAlkalmas Grafikus, moduláris, kompakt, hierarchikus Egyszerűen áttekinthető modell Fekete és átlátszó doboz modellModellezés korai fázisban Finomítási szabályokTöbbszintű modellezés Információáramlás direkt leírásaHibaterjedés modellezése Elosztott modell mind finom, mind durva pontossággal Aszinkron, konkurens események Adatvezérelt működésEseményvezérelt real-time rendszerek Hívási átlátszóság, atomi tulajdonság, információrejtés Hibatűrő alkalmazások Matematikai formalizmusFormális módszerek Transzformáció: TTPN, PAValidáció, időbeli analízis

Adatfolyam hálózat formális leírása  Adatfolyam hálózat: egy hármas (N, C, S ) o N : csomópontok halmaza o C : csatornák halmaza I: bemenő csatornák O: kimenő csatornák IN: belső (csomópontok közötti) csatornák o S : állapotok halmaza  Adatfolyam csatorna: o végtelen kapacitású FIFO csatorna, o egy bemeneti és egy kimeneti csomóponthoz kötve o állapota: S c =   M c tokenszekvencia kapcsolat a külvilággal

Adatfolyam csomópont formális leírása Adatfolyam csomópont: n = ( I n,O n,S n,s n 0,R n,M n ), ahol I n – bemenő csatornák halmaza O n – kimenő csatornák halmaza S n – csomópont állapotok halmaza s n 0 – csomópont kezdőállapota, s n 0  S n M n – tokenek halmaza R n – tüzelések halmaza, r n  R n egy ötös ( s n, X in, s’ n, X out,  ) s n – tüzelés előtti és utáni állapotok, s’ n  S X in – bemenő leképzés, X in : I n  M n X out – kimenő leképzés, X out : O n  M n  – tüzelés prioritása,   N

Egy példa  Egy token kapacitású csatornák  Hálózat: o DFN = ({n}, {in, out}, o {(s,0,0), (s,ok,0), (s,0,ok), (s,ok,ok)})  Csomópontok: o n = ({in}, {out}, {s}, s, {ok,0}, {r1})  Tüzelések: o r1= n inout

Adatfolyam modellek kiértékelése +Interaktív szimuláció  Validáció, helyességbizonyítás (direkt/indirekt)  Dinamikus tulajdonságok: elérhetőség, holtpontmentesség +Időbeli analízis (indirekt)  Tüzelési szabályokban végrehajtási idő, mint valószínűségi változó +Hibaszimuláció (direkt, diszkrét esemény szimuláció)  Működési modell kiegészítése hibamodellel, hibahatások elemzése +Teszttervezés (indirekt)  Tesztgenerálás, tesztelhetőségi analízis, tesztkészlet optimalizálás  Hibahatás analízis (direkt)  FMEA: hibamód és hatás analízis, hibafa és eseményfa generálás  (Megbízhatósági analízis) (indirekt)  Klasszikus mértékek: megbízhatóság, rendelkezésre állás, MTBF, …

Példa: referenciajel-generátor Alapvető működés: r0 = power_in ref_out Analóg, de ez nem baj

Példa: referenciajel-generátor Hibamodell: OK– névleges érték FTY– névlegestől eltérő érték UNC– bizonytalan érték Kiterjesztett működés (normál + hibás + bizonytalanság): r0 = r1 = r2 = r3 =

Modellfinomítás adatfolyam hálókra Modellfinomítás:  Többszintű modellezés  Szintek közötti átjárás (formalizált szabályok)  Állapot és viselkedési konzisztencia megőrzése

Diszjunkt részhalmazok hozzárendelése elemekhez  a i,  A, R ( a i )  B úgy, hogy R ( a i )  R ( a j )=0  i, j Halmazfinomítás B 1 B 3 B 2 a 1 a 2 a 3

Modellfinomítás adatfolyam hálókra  Fekete doboz nézet o Csak a környezettel való kapcsolat jelenik meg szintaktikus interfész: ki- és bemeneti csatornák, üzenettípusok szemantikus interfész: ki- és bemenő üzenetek kapcsolata  Átlátszó doboz nézet o Kommunikáció finomítás komponens szintaktikus interfészének megváltoztatása ki- és bemeneti csatornák és az üzenettípusok száma változik o Állapottér finomítás állapotátmeneti reláció elemeinek száma o Eloszlás finomítás dekompozíció, részkomponensekre bontás

Modellfinomítás adatfolyam hálókra Fekete- és átlátszó dobozokra megfogalmazott elvek általánosítása adatfolyam hálókra:  Értelmezési tartomány finomítás o Token halmaz finomítás o Állapothalmaz finomítás  Struktúra finomítás o Csomópont helyettesítése adatfolyam alhálóval

Értelmezési tartomány finomítás  Értelmezési tartomány finomítás o Tokenek halmazának finomítása: M’ n finomítottja M n - nek o Állapotok halmazának finomítása: S’ n finomítottja S n - nek  Ki- és bemeneti csatornák változatlanok  Tüzelési szabályok megfelelő változtatása

Tokenek halmazának finomítása: példa  r1 =  r2 =  r11 =  r12 =  r21 =  r22 = n1n1 Állapotokon{on} off{off} Tokeneka{aa, ab} b{ba, bb} Tüzelési szabályok r1{r11, r12} r2{r21, r22}

Értelmezési tartomány finomítás: tokenek

Formális módszerek az informatikában 2002/ Állapotok halmazának finomítása: példa  r1 =  r2 =  r3 =  r11 =  r21 =  r22 =  r31 =  r32 = n1n1 Állapotokgood{good} fty{hot, cold} Tokeneka{a}{a} b{b}{b} c{c}{c} Tüzelési szabályok r1{r11} r2{r21, r22} r3{r31, r32}

Értelmezési tartomány finomítás: állapotok

Példa: referenciajel-generátor  Hibamodell: OK– névleges feszültség FTY– névlegestől eltérő feszültség  Működés: r0 = r1 = r2 = r3 = r4 = power_in ref_out

Példa: referenciajel-generátor (finomított működés) 1.Állapothalmaz finomítás: s1  s1a, s1b r0= r1= r2= r31= r32= r41= r42= 2.Tokenfinomítás: FTY  LOW, HIGH (s0 állapot) Tokenfinomítás: FTY  LOW, HIGH (s1 állapot)

Példa: referenciajel-generátor (finomított működés) 1.Állapothalmaz finomítás: s1  s1a, s1b 2.Tokenfinomítás: FTY  LOW, HIGH (s0 állapot) r0= r11= r21= r31= r32= r41= r42= 3.Tokenfinomítás: FTY  LOW, HIGH (s1 állapot)

Példa: referenciajel-generátor (finomított működés) 1.Állapothalmaz finomítás: s1  s1a, s1b 2.Tokenfinomítás: FTY  LOW, HIGH (s0 állapot) 3.Tokenfinomítás: FTY  LOW, HIGH (s1 állapot) r0= r11= r21= r311= r321= r411= r412= r421= r422= Bizonytalanság megszűnt

Struktúra finomítás  Struktúra finomítás: o Struktúra módosítás környezethez kapcsolódó csatornák változatlanok belső csomópontok és csatornák keletkeznek o Állapotmegfeleltetés: csomópont  részháló o Tokenek halmaza változatlan o Tüzelésekből tüzelési szekvenciák megfelelő kialakítása

Struktúra finomítás: példa out n1n1 n2n2 int in n out

Struktúra finomítás: példa  r n 1 =  r n 2 =  r n1 1 =  r n1 2 =  r n2 1 =  r n2 2 =  r n2 3 =  r n2 4 = n1n1 Állapotokgood { {good, good, X}, {good, fty, X} } fty { {fty, good, X}, {fty, fty, X} } Tokeneka{a}{a} b{b}{b} Tüzelési szabályok r1 {  r n1 1; r n2 1  ;  r n1 1; r n2 3  } r2 {  r n1 2; r n2 2  ;  r n1 2; r n2 4  }

Édességautomata coin_in/out select controller candies_out coin_in change select_candy from_coin_in/out to_coin_in/out from_select to_candies_outfrom_candies_out out

candies_out Édességautomata finomítása coin_in/out select controller coin_in change select_candy from_coin_in/out to_coin_in/out from_select to_candies_outfrom_candies_out out hw_logicmechanics to_mechanics

Finomítás ellenőrzés 1.Finomítási szabály-vezérelt tervezőrendszer 2.Definíciók alkalmazása próbálgatással 3.Véges automaták (FSM) felhasználása Struktúra ellenőrzés Csomópont-csomópont, illetve csomópont-részháló párok transzformációja  NDFST Automata párokra biszimuláció keresése Naplózott modellváltoztatások!

Adatfolyam csomópont  nemdeterminisztikus véges automata átalakítás NDFSTjelentésátírás az n csomópontból  Bemenő ABC( M n ) i, i= | I n |  Kimenő ABC( M n ) o, o= | O n | S Állapotok halmaza SnSn S0S0 Induló állapot Sn0Sn0  : S    S* Állapotátmeneti függvény  { r i (s), r i (X in ), r i (s’) }  : S     * Kimeneti függvény  { (r i (s), r i (X in ), r i (X out ) }

Adatfolyam hálózat  nemdeterminisztikus véges automata átalakítás DFN(N, C, S)  = ( M n ) i, i = |I| és n  N  = ( M n ) o, o = |O| és n  N S = S DFN, s 0 = s 0 SFN  { s( fs), im( fs), s’( fs) },  fs  FS  { s( fs), im( fs), om( fs) },  fs  FS

Véges automaták biszimulációja Cél: o eldönteni két véges automatáról, hogy ekvivalensen viselkednek-e? Kibővített kimeneti függvény  : S   *   * Definíció: o  2 finomítása  1 -nek, ha S 2 S 1 -nek,  2  1 -nek,  2 pedig  1 -nek finomítása Definíció: o NDFST 1 és NDFST 2 véges automaták között pontosan akkor van biszimuláció, ha  2 finomítása  1 -nek.

Finomítás ellenőrzése Adatfolyam csomópont  nemdeterminisztikus véges automata (NDFST 1 ) Adatfolyam hálózat  nemdeterminisztikus véges automata (NDFST 2 )  Akkor helyes a finomítás, ha NDFST 2 finomítása NDFST 1 -nek function Refinement_Check() if Diff_Struct() then return FAILURE for all n 1  N 1 n 2 vagy SDFN 2 megfeleltetése n 1 -nek n 1 transzformációja NDFST 1 -vé n 2 vagy SDFN 2 transzformációja NDFST 2 -vé if  Bisimulation() then return FAILURE end for return SUCCESS end function

Modellbővítés Modellezni kívánt mechanizmusok:  Hibák  Hibahatások  Hibaterjedés Ez megtehető a hibátlan modell szisztematikus kibővítésével (a hibamodell alapján).

Modellbővítés 1.Fizikai modell (alacsony szint) o Szoros kapcsolat a fizikai hibaokkal 2.Logikai modell (magasabb szinteken) o Modell perturbáció Szisztematikus módon bővítik a modellt a hibás működéssel if-then-else vagy switch-case típusú leírás Perturbációk listája a hibalista o Gráfmodellek Csomópontok a rendszer komponenseit modellezik Mindegyik leírásában egy előre kiszámított hibás működés Hibás komponensnél hiba a kimeneten továbbterjed

Hibamodellezés Neminterpretált (kvalitatív) modellezés esetén:  Token lehet jó vagy hibás (színezés)  Részletesebb hibamodell  többszínű Hiba komolysága alapján: korrekt inkorrekt fatális katasztrofális Lebegőpontos számítás eredménye: pontos közelítőleg pontos túl kicsi túl nagy

Hibamodellezés Hibát jelző tokenek mellett a csomópontok állapotait is ki kell bővíteni hibát jelző állapotokkal.  Új tüzelési szabályok bevezetése

Hibatűrés aspektusai error-free operation erroneous operation internal fault external fault repair error correction error masking error propagation

Bizonytalanság modellezése Szubjektív és nem teljes ismeretek ábrázolása. Nemdeterminizmus lehet  Funkcionális  Alulspecifikáltság következménye

Bizonytalanság modellezése Bizonytalanság  konkurens átmenetek o különböző megoldások a választásra  (Állapotátmeneti) valószínűségek o sztochasztikus modellek (pl. Markov hálók) o bonyolult kiértékelési módszerek  Érték nemdeterminizmus o küldött token értéke bizonytalan o megoldható tüzelési (funkcionális) nemdeterminizmusra visszavezetve is

Édességautomata komponenshiba pénz be/ki egységok rec kiválasztó egységok cont vezérlő egységok inc édességkiadó egységok ctrl stk

Édességkiadó egység kibővített modellje r1 = r2 = r3 = r4 = r5 = r6 = r7 = r8 = r9 =