Környezetpolitikai aktualitások Keszthely, 2009. október 26. A környezetpolitika aktuális helyzete Magyarországon (NKP II. értékelése, NKP III. kialakítása) Dr. Nemes Csaba főosztályvezető Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium

A magyar környezetpolitika keretei Stratégiai megközelítés, közép- és hosszú távú tervezés Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció (1994) A környezetvédelem jogi, intézményi és gazdasági szabályozórendszerének kialakítása (környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási tv.) Environment for Europe folyamat 1991-től OECD-csatlakozás, 1996. május 7. ENSZ egyezmények és tanácskozások Az előcsatlakozási folyamat (PHARE, ISPA, SAPARD) EU jogharmonizáció (a környezetvédelem az EU egyik legösszetettebb jogterülete Az egységes magyar környezetpolitikai szabályozás kialakítása már az 1970-es években megindult. Magyarország a környezetvédelmi fejlesztési célok megvalósítására átfogó környezettervezési keretet alakított ki, amelyet a stratégiai megközelítés jellemez. A fő dokumentumok közép- és hosszú távú célkitűzéseket fogalmaznak meg. Nemzeti Környezet- és Természetpolitikai Koncepció: az OGY 1993-ban kérte fel a kormányt az NKTK elkészítésére, mely a fejlett nyugati országok környezetpolitikájának nemzetközi fórumokon elfogadott alapelvein nyugodott, egyben alapját képzete a hat évre szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program kidolgozásának. A rendszerváltás és az EU-csatlakozásra való felkészülés eredményeként korszerű, hatékony és EU-konform jogi szabályozás épült ki. A 90-es évektől sorra születtek a fontosabb jogszabályok (környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási, hulladékgazdálkodási törvény, termékdíj szabályozás stb.) és végrehajtási rendeleteik. Magyarország környezetpolitikája – mind kialakításában, mind végrehajtásában – szervesen kapcsolódik az EU vonatkozó szakpolitikáihoz és szabályozási eszközeihez, valamint a nemzetközi környezeti politikákhoz, programokhoz és megállapodásokhoz. Az európai környezetért (Environment for Europe, EfE) folyamat informális többoldalú keret, mely 1991-ben jött létre abból a célból, hogy erősítse a környezettudatosságot a rendszerváltó, majd a piacgazdaság és a demokrácia útjára lépő közép- és kelet-európai országokban. Az „Environment for Europe” folyamat célja a pán-európai környezetminőség javítása és a környezetpolitika összehangolása oly módon, hogy az előmozdítsa a régió fenntartható fejlődését. Az első konferenciát 1991-ben Josef Vavrousek, az akkori Csehszlovákia környezetvédelmi minisztere kezdeményezte, ezt követően 1993-ban Svájcban, 1995-ben Bulgáriában, 1998-ban Dániában, 2003-ban Ukrajnában, 2007-ben pedig Belgrádban tanácskoztak Európa környezetvédelmi miniszterei. Magyarország 1996 május 7-i hatállyal vált az OECD 27. tagjává, melynek során elfogadta az OECD Tanács ajánlásait a környezetvédelem, oktatás, adózás és egyéb területeken. Mindez nagyban hozzásegítettek ahhoz, hogy egy kellően sikeres EU csatlakozásig jussunk. Az Európai Unióba belépni kívánó országok számára három előcsatlakozási program állt rendelkezésre, az ISPA, SAPARD és a PHARE. Az ISPA a csatlakozás előtti strukturális politika eszköze volt, ami a környezetvédelmi és közlekedési projektek támogatását biztosította. A SAPARD az a speciális csatlakozási program volt, ami a fenntartható mezőgazdaság- és vidékfejlesztés számára adott segítséget. A PHARE programot az Európai Közösség 1989-ben indította útjára eredetileg azzal a céllal, hogy támogatást nyújtson a politikai demokrácia megszilárdításához és a piaci átalakulásokhoz szükséges szakemberek képzéséhez, új intézmények kiépítéséhez. A Phare programokon belül 1995-től nagyobb hangsúlyt kaptak a pénzügyi és beruházási támogatások, a környezetvédelem és a privatizáció. 1998-tól kezdve a program célja, hogy a támogatásban részesülő országokban segítse a teljes jogú EU tagság elnyeréséhez szükséges feltételek kialakítását. 2000-től kezdődően a Phare főként a gazdasági és szociális kohézióra összpontosított. Az EU előcsatlakozási alapok (PHARE, ISPA, SAPARD) a csatlakozás időpontjáig, illetve a 2006-ig tartó pénzügyi időszak végéig nyújtottak segítséget az NKP-II-ben is szereplő környezeti célok megvalósításához.

Nemzeti Környezetvédelmi Program 1995. évi LIII. törvény: Nemzeti Környezetvédelmi Program elrendelése „40. § (1) A környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program.” Küldetése: A környezetügy átfogó tervezési rendszere, középtávú keretprogramja Egységes rendszerbe foglalja a környezeti célokat, azok végrehajtását, nyomon követését A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény értelmében a magyar környezetpolitika keretét a hatévente megújítandó Nemzeti Környezetvédelmi Program képezi, amely az ország egészére vonatkozóan egységes rendszerbe foglalja a környezetügyi célokat és feladatokat, valamint azok végrehajtását és nyomon követését. A korábban meglévő hazai tervezési rendszerek mellett egy új típusú, átfogó jellegű tervezés alapjainak megteremtését irányozta elő. Ezen koncepció részeként előírja regionális, megyei és települési környezetvédelmi programok készítését. Ennek a kötelezettségnek a teljesítése az időszak végére megyei, regionális szinten nagyrészt teljesült, ugyanakkor a településeknek igen kis hányada készített környezetvédelmi programot. A kormányzati környezetvédelmi prioritásokat tehát Magyarországon a mindenkori Nemzeti Környezetvédelmi Program jelöli ki, amelyet a környezetvédelmi törvény alapján az Országgyűlés fogad el. A Kormánynak a Program megújítására irányuló előterjesztés benyújtásakor az Országgyűlés előtt be kell számolnia a Program végrehajtásáról és a végrehajtás során szerzett tapasztalatokról. Hatékonyságát befolyásoló tényezők: Nemzetközi és hazai politikai, társadalmi, gazdasági körülmények Latens környezeti folyamatok Társadalmi támogatottság

Az első két NKP jellemzői NKP-I (1997-2002) Jelentős politikai támogatottság Rendszerváltás utáni „látlelet és leltár” a problémákról és a teendőkről Környezeti elem/rendszer központú A végrehajtás nem igazán intézményesült, gyenge költségvetési kapcsolat NKP-II (2003-2008) Folyamatosság + Felkészülés az EU-csatlakozásra Tematikus akcióprogramok Hatékonyabb intézményesülés Továbbra is gyenge ráhatás a költségvetésre, nagyobb, de korlátozott befolyás a fejlesztéspolitikára Az 1997-2002 közötti időszakra kidolgozott első Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezése jelentős politikai, társadalmi támogatottság mellett folyt és megkülönböztetett szerepe volt abban, hogy a rendszerváltást követően formálódó, sajátos érdekeinket és a fejlett országok jó gyakorlatát figyelembe vevő hazai környezetpolitika számára mintegy leltárszerűen felmérje a környezet állapotát és már a célul kitűzött EU-tagság környezetvédelmi követelményeit is figyelembe véve meghatározza a szükséges cselekvési irányokat és intézkedéseket. E Program fő szerkezeti elemeit az egyes környezeti elemekre, rendszerekre vonatkozó fejezetek képezték. Az NKP-I részeként az EU-csatlakozáshoz kapcsolódó jogharmonizáció legfőbb joganyagai elkészültek. Megkezdődött az EU-konform intézményrendszer kiépítése. Az NKP-I összesen 120 elérendő célt fogalmazott meg, ám az NKP-I időtávja és a források szükségszerűen elégtelennek bizonyultak a környezetvédelem terén évtizedek alatt felhalmozódott lemaradások teljes körű kezelésére. A 2003-2008 közötti időszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program új szerkezetben – a feladatok tematikus akcióprogramok keretében való meghatározásával –, de szerves folytatását képezte az első Programnak. A program az NKP-I tapasztalataira és az EU hatodik, 2010-ig szóló Környezetvédelmi Akcióprogramjára épül. Míg az NKP-I egymástól függetlenül kezelte az egyes ágazatokat, az NKP-II felismeri a környezetvédelemmel kapcsolatos problémák multidimenzionális jellegét, és támogatja a különböző igazgatási szervek közötti együttműködést. E Program végrehajtása az első programhoz képest jobban „intézményesült” és egyúttal a társadalmasítása terén is sikerült előrelépni. A Program fontos szerepet töltött be azáltal, hogy a környezetügy terén koordinált módon segítette elő a teljes jogú EU-taggá válást, beleértve az e téren tett vállalások időarányos teljesítését.

A második NKP főbb eredményei A környezetügy szabályozórendszerének alakítása, megújítása (SKV, környezetterhelési díj, energiaadó, termékdíj stb.) Előrelépés a stratégiai tervezésben (NFFS, NÉS, Biodiverzitás Stratégia) Aktív környezeti diplomácia (pl. Kiotó, EU éghajlat-politika, GMO) Derogációk teljesítése Környezetszennyezés/terhelés csökkentése Élelmiszerbiztonság, környezetbiztonság Értékvédelem (erdőprogram, Natura2000) Környezetkímélőbb erőforrás-használat (energiahatékonyság, vízhasználat, VKI, agrár-környezetvédelem) Környezeti infrastruktúra fejlesztése (ivóvíz, szennyvíz, hulladék) Környezeti oktatás-nevelés (erdei iskola, zöld óvoda) A környezetügy szabályozórendszerének kialakítása, megújítása: EU csatlakozás – SKV, környezetterhelési díj, energiaadó, termékdíj, visszavételi kötelezettség, ÜHG/ NKT, kvótakereskedelem Előrelépés a stratégiai tervezésben: pl. NFFS, NÉS, Biodiverzitás Stratégia, természetvédelem stratégiái és tervei… Aktív környezeti diplomácia: Éghajlatváltozási Keretegyezmény és Kiotói Jegyzőkönyv, EU éghajlat-politika, „Környezetet Európának”, Kárpátok Keretegyezmény, vegyi anyag politika, árvízvédelem, GMO moratórium Derogációk teljesítése (4-ből 3, + a szennyvíz időarányosan) Környezetszennyezés/terhelés csökkentése (légszennyezés/SO2; vízszennyezés; talajszennyezés, kármentesítés, kémiai biztonság) Élelmiszerbiztonság, környezetbiztonság Értékvédelem (erdőprogram, Natura 2000, élőhely rehabilitációk) Környezetkímélőbb erőforrás-használat (energiahatékonyság, vízhasználat, VKI, agrár-környezetvédelem) Környezeti infrastruktúra fejlesztése (ivóvíz, szennyvíz, hulladék) Környezeti oktatás-nevelés: közoktatási törvény 2004. évi módosítása, Környezeti tudáslánc program, „Zöld Óvoda” program, Erdei Iskola Program, Ökoiskola Hálózat, szakképzés.

Az éghajlatváltozás csökkentése NKP II. egyik fontos eredménye: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia A 2007. évi LX. tv. rendelte el, első stratégia: 2008-2025-re szól; 2008. március 17.-én az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta; Megvalósítására: Nemzeti Éghajlatváltozási Programok; amiből az első kormánykabinet előtt van. Zöld Beruházási Rendszer: Energiahatékonyság a lakossági szektorban: Meglévő panelépületek felújítása: épületgépészet, hőszigetelés, nyílászáró-csere, napkollektorok, klimatizálás, loggiák beépítése; Idén ősszel indul: Klímabarát Otthon Energiatakarékossági Program: meglévő régi lakóépületek: épületburkolat, fűtés, hideg-melegvíz rendszerek felújítása, megújuló energiatermelő rendszerek telepítése; Új építésű családi házaknál a komplex energiatakarékosság támogatása (öko-házak, passzív házak); Karbon-nyelő erdőfelújítási program. Távfűtés hatékonyságát növelő intézkedések; KKV-k megújulóenergia-felhasználásának támogatása; Világítás korszerűsítése, izzócsere. A második NKP egyik fontos eredménye a stratégiai tervezés terén, hogy az ebben meghatározott célkitűzések és feladatok alapján született meg Magyarország Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiája. A magyar Országgyűlés 2008 márciusában fogadta el a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS), amelyben meghatározásra kerültek az éghajlatváltozással kapcsolatos célok, eszközök és prioritások. A Stratégia a 2008-2025 időszakra került kidolgozásra, amelynek megvalósítására a Kormány 2 éves időszakokra Nemzeti Éghajlatváltozási Programokat (NÉP) fogad el; az első jelenleg kormánykabinet előtt van. A NÉS, illetve NÉP által meghatározott Zöld Beruházási Rendszer keretén belül energiahatékonyságot és -takarékosságot elősegítő lakossági, közösségi, valamint kis- és középvállalkozások által megpályázható projekteket kíván támogatni a kormányzat. (ZBR: Mo. rendelkezik többlettel, további tárgyalásokat folytat. Kiotói egységek: állami vagyon, amelynek vagyonkezelője a KvVM miniszter. A bevételek csak igazolt kibocsátás csökkentésre fordíthatók pályázati rendszerben.)

A harmadik NKP (2009–2014) Alapelvek: Hagyományos alapelvek Holisztikus megközelítés Esélyegyenlőség, szolidaritás Hosszú távú célkitűzés: A fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához való hozzájárulás A három legfontosabb, átfogó cél: A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése A hatéves időszakra készülő, de ennél hosszabb távra is kitekintő program célkitűzése, hogy az ország egészére vonatkozóan egységes rendszerbe foglalja a környezet védelmét biztosító célokat és feladatokat. A Program eredményességének alapfeltétele a társadalom - környezet - gazdaság holisztikus, rendszerszemléletű megközelítése, ugyanakkor a tennivalóknak a társadalmi-gazdasági munkamegosztáshoz illeszkedő, a területi sajátosságokat és a különböző társadalmi igényeket, szempontokat is figyelembe vevő megfogalmazása. A harmadik Program tervezési elvei között még inkább kiemelt szerepet kap az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítése, ehhez a környezeti szempontok és összefüggések megjelenítése, a szükséges – a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt – intézkedések meghatározása, minden korábbinál nagyobb súlyt fektetve a végrehajtásban is az együttműködésre, a decentralizáció és a szubszidiaritás elvére. Ezt hivatott elősegíteni a környezetvédelmi törvény 2008. évi módosítása is, amely egyrészt az országos, a regionális, a kistérségi és a helyi környezeti tervezés közötti kapcsolat megerősítésére, összehangolására irányult, másrészt megújította és kiegészítette a programozás tartalmi elemeit.

AZ NKP-3 CÉLRENDSZERE célkitűzés Hosszú távú A fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához való hozzájárulás A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése Átfogó célok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Éghajlatváltozás Környezet és egészség Települési környezetminőség természet- és tájvédelem A biológiai sokféleség megőrzése, Fenntartható terület- és földhasználat fenntartható használata Vizeink védelme és Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság Tematikus akcióprogramok Az NKP követi azt a hatékonynak bizonyult tervezési gyakorlatot, miszerint a kulcsfontosságú témakörökben a célkitűzéseket és a feladatokat külön akcióprogramok keretében célszerű bemutatni. Emellett a Program továbbra is átfogó tervezési keretet jelent minden lényeges környezetügyi feladatkörnek, és ennek megfelelően – az összefüggések számításba vétele érdekében is – azon területek legfontosabb céljait, teendőit is bemutatja, amelyekre külön részletes stratégiák, illetve programok készültek (pl. természetvédelem, éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedések). Az NKP-III megvalósítása (követve az NKP II nyomdokait) kilenc Tematikus Akcióprogramon alapul, mint például a környezettudatosság, az éghajlatváltozás, a környezetegészség és élelmiszerbiztonság vagy a biológiai sokféleség megőrzése. H. ért. Célok Intézk. Mutatók

1. A környezettudatos szemlélet erősítése Célok: Fenntartható termelés és fogyasztás Környezeti információkhoz hozzáférés A turizmus környezeti hatásainak felmérése, tudatosítása Környezeti nevelés Kapcsolódó EU támogatások: KEOP 3.3.1. Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése KEOP 6.1.0. és 6.2.0. Fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok, illetve mintaprojektek KEOP 6.3.0. E-környezetvédelem GOP 2.1.4. Környezetközpontú technológiafejlesztés A TÁMOP és TIOP különböző konstrukciói Fő célkitűzések: Fenntartható termelés és fogyasztás: Olyan termelési módszereket és fogyasztási szokásokat kell elterjeszteni, amelyek a társadalom és az egyén valódi jólétét, a társadalmi esélyegyenlőséget, igazságosságot szolgálják, egyúttal megvalósítva az erőforrásokkal való fenntartható és takarékos gazdálkodást, elkerülve a környezeti értékek pusztulását. Hozzáférés: A környezet állapotára és a környezetvédelmi problémákra vonatkozó információk iránt mind nagyobb igény mutatkozik, egyre több figyelmet élveznek a világpolitika szintjén és egyre nagyobb mennyiségben jutnak el az emberekhez is. A jelenlegi mértékhez képest azonban még mindig bővíteni kell az ilyen jellegű információk értékeléséhez, közreadásához, hasznosításához szükséges lehetőségeket és ismereteket. Turizmus: A turizmus környezeti, szociális és hosszú távú gazdasági hatásait integráltan vizsgáló monitoring és indikátor-rendszer bevezetése. A turizmus területén egymásra épülő, országos – a környezeti szempontokat is magában foglaló – minőségbiztosítási és védjegyrendszer kialakítása. A turizmus természeti környezetre gyakorolt káros hatásainak minimalizálása a szemléletformálás eszközével. Környezeti nevelés: Az oktatásban és a nevelésben nagyobb teret kapjanak a környezeti jelenségek, folyamatok és összefüggések megismerését szolgáló tantárgyak és tevékenységek, és ez a nevelés – oktatás – szakképzés rendszerében tudatosan felépítve végig megjelenjen, Fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata, egész életen át tartó tanulás. A társadalom környezettel kapcsolatos értékrendjének javítása.

2. Éghajlatváltozás Célok: Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése Energiahatékonyság és energiatakarékosság növelése Ózonréteg védelme, klímatudatosság erősítése Védekezés, alkalmazkodás Kapcsolódó EU támogatások: KEOP 4. Megújuló energiaforrás felhasználás növelése KEOP 5. Hatékony energiafelhasználás Fő célkitűzések: A 2008-2012 közötti időszakban csak a 2005. évi hitelesített kibocsátásokkal közel megegyező mennyiségű kibocsátási egység-mennyiséggel lehet gazdálkodni 2013-tól központosított „kvóta-kiosztása” (EU-szintű cél a 21%-os kibocsátás-csökkentés) Az emisszió-kereskedelmi rendszer kiegészül más ágazatok kibocsátás-szabályozásával (Magyarországon ezen a területen a kibocsátások esetleges növekedése 2020-ra nem haladhatja meg a 10%-os szintet 1990-hez képest). 2016-ig évi 1-1%-os, illetve 2020‑ra összesen 20%-os energia-hatékonyság javulás az 1990-hez képest A megújuló energiaforrások esetében legalább 13%-os hazai részarány 2020-ig a teljes energiafogyasztásban A kedvezőtlen ökológiai és társadalmi-gazdasági hatások elleni védekezés az alkalmazkodóképesség javításával, a károk megelőzésével, enyhítésével. KEOP 4 – megújuló energiaforrás felhasználás növelése négy új konstrukció a korábbi helyett: 4.2 A helyi hő- és hűtési energia-igény kielégítése megújuló energiaforrásokból; 4.3 A megújuló energia alapú térségfejlesztés (még nem jelent meg) 4.4 Megújuló energia alapú villamos-energia, kapcsolt hő- és villamos-energia, valamint biometán termelés KEOP 5 Hatékony energia –felhasználás Öt, fókuszáltabb konstrukció a korábbi 2 helyett: 5.1 Komplex energiahatékonysági projektek 5.2 Harmadik feles finanszírozás 5.3 Épületenergetikai fejlesztések 5.4 A Távhő-szektor energetikai korszerűsítése

3. Környezet és egészség Célok: Egészségkárosító folyamatok fékezése (beltéri levegőminőség, allergének, élelmiszerbiztonság, ivóvíz) Egészséges környezet – környezeti eredetű betegségteher csökkentése Környezeti kockázatok mérséklése Környezet-egészségügy felkészítése a globális környezeti problémákra, környezet-egészségügyi információs rendszer Kapcsolódó EU támogatások: KEOP 6.3.0. E-környezetvédelem Fő célkitűzések: A lakosság egészségét károsító folyamatok fékezése és visszafordításának elősegítése. (Beltéri levegőminőség javítása, biológiai allergének – pl. parlagfű – elleni védelem, élelmiszerbiztonság) Az egészséges környezet kialakítása révén a környezeti eredetű betegségteher mérséklése (ennek megalapozása egészség-hatás vizsgálati, kockázat-felmérési és elemzési eszközökkel). A környezeti kockázatokból eredő, a lakosság egészségi állapotában megnyilvánuló egyenlőtlenségek mérséklése és a sérülékeny csoportok fokozott védelme. A környezet-egészségügy felkészültségének javítása annak érdekében, hogy megfelelően tudja kezelni a globális környezeti változásokból eredő problémákat, környezet-egészségügyi információs rendszer fejlesztése.

4. Települési környezetminőség Célok: Településfejlesztés, -rendezés Levegőminőség javítása Zajterhelés csökkentése Közlekedés és környezet Települési közszolgáltatások Kapcsolódó EU támogatások: KEOP 1.2.0. Szennyvíz-elvezetés és tisztítás KEOP 1.3.0. Ivóvízminőség javítása KEOP 3.1.3. Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek KEOP 6.3.0. II. Informatikai, térinformatikai rendszerek ROP-ok: városrehabilitáció, közösségi közlekedés, környezeti infrastrukturális szolgáltatások, szennyvízkezelés fejlesztése ÚMVP 3.2.3. A A kulturális örökség megőrzése KÖZOP 3.2. Kerékpárúthálózat fejlesztése Fő célkitűzések– az „élhető települések” jegyében: A településfejlesztés tudatosabbá tétele, a fejlesztés és a rendezés során a fenntarthatósági szempontok hatékonyabb érvényesítése. Az épített környezet és a zöldfelületi rendszer védelme. A települések harmonikusabb tájba illesztése. A mobilitási igények mérséklése, illetve a mobilitás feltételeinek oly módon történő biztosítása, hogy az ne okozzon egészségkárosító légszennyezést és zajterhelést. A települések zavartalan működését biztosító környezeti infrastruktúra kiépítése. Településfejlesztés: Előrelátó, tudatos településfejlesztés a társadalmi – gazdasági – környezeti szempontok figyelembevételével. Takarékos területfelhasználás, barnamezős területek újrahasználatának előtérbe helyezése. Zöldfelületi rendszer kialakítása, növelése, megújítása. Környezetbarát építési anyagok, folyamatok, technológiák. Levegőminőség: A 2,5 mikrométernél kisebb átmérőjű szálló por részecskék 20%-os csökkentése 2010 és 2020 között (25 μg/m3-ről 20 μg/m3–re). A Genfi Egyezménnyel összhangban 2010. évi kibocsátási célértékek teljesítése, Az EU tematikus stratégiájával összhangban a 2020-ra teljesítendő célok megalapozása, időarányos teljesítése. Zajterhelés: A zaj- és rezgésterhelés mértékének, az emberi egészséget károsító, veszélyeztető hatásának, egészségkárosító kockázatának csökkentése. Stratégiai zajtérképezés és intézkedési terv készítés támogatása. Közlekedés: Fenntarthatóbb települési közlekedési rendszerek kialakítása (környezetkímélőbb, energia- és költségtakarékosabb személy- és áruszállítás). A helyi közösségi közlekedés (infrastruktúra, járműpark) fejlesztése. Közszolgáltatások: Az Ivóvízminőség-javító Program végrehajtása: az EU-s határértékeknek is megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása a derogációs területeken (846 település, 2,48 millió fő). 2015. december 31-ig a lakosság 89%-a számára a csatornázottság biztosítása a 2000 LE feletti agglomerációkban. Az összegyűjtött szennyvizek 100%-ának legalább biológiai fokozatú tisztítása 2015. december 31-ig. A „közműolló” fokozatos bezárása.

5. Biológiai sokféleség megőrzése Célok: Védett természeti területek megőrzése Természetvédelem feltételrendszerének javítása Biológiai sokféleség mint prioritás Károsodott területek helyreállítása Kapcsolódó EU támogatások: KEOP 3.1.2. Élőhely-védelem, -helyreállítás KEOP 3.2.1. Élőhely-megőrző mező-és erdő-gazdálkodás KMOP 3.2.1./A Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzése KEOP 6.3.0. E-környezetvédelem ÚMVP 2.1.2. Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken ÚMVP 3.2.3.B. Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése ÚMVP 2.1.4/A. Agrár-környezetgazdálkodás ÚMVP és ROP-ok turizmusfejlesztési támogatásai Fő célkitűzések: A védett természeti területek állapotának megőrzése és javítása (ehhez kapcsolódóan a hazai jogszabályoknak és a nemzetközi követelményeknek megfelelő működtetés feltételeinek megteremtése), a természeti és táji értékek védelme, Natura2000 területek kezelése, fenntartása; természetvédelmi őrzés, kezelés, fenntartás. Természetvédelem feltételrendszerének javítása: nemzeti parkok, természetvédelmi területek kezelési terve, fenntartási és természetvédelmi tervek, természetvédelmi nyilvántartási és információs rendszer, ökoturizmus A biológiai sokféleség megőrzésének és helyreállításának elősegítése a védett természeti területeken kívül is. A biológiai sokféleség ex-situ védelmének megerősítése (génbank). A biológiai sokféleség fenntartható használata. A biológiai sokféleség megőrzése, mint prioritás beépítése a különböző politikákba, tervekbe és programokba (különösen: mezőgazdaság, erdészet, halászat, területrendezés, infrastrukturális fejlesztések (energia, közlekedés), ipar, turizmus, bányászat, nemzetközi kereskedelem stratégiájába és programjaiba). Károsodott területek helyreállítása, káros hatások csökkentése: A vizes élőhelyek helyreállításának folytatása, a Kárpát-medencei speciális élőhelyek természeti állapotának javítása és az erdőterületek a természetességének fokozása. A felhagyott, illetve tájképromboló épített elemek, felszíni tájsebek, felhagyott katonai gyakorlóterek stb. rehabilitációja.

6. Fenntartható terület- és földhasználat Célok: Összhang a környezeti eltartó-képességgel Fenntarthataó ásványkincs-gazdálkodás Talajok védelme, fenntartható használata Környezetbarát mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Kapcsolódó EU támogatások: ÚMVP 1.1.1. Szakképzés, információs tevékenység, innováció (biogazdálkodás, környezetkímélő technológiák; agrár-környvéd.) ÚMVP 2.1.4/A. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések ÚMVP 2.2.1. A mezőgazdasági földterület első erdősítése ÚMVP 2.2.2. Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken ÚMVP 2.2.5. Erdő-környezetvédelmi kifizetések ÚMVP 2.2.7. Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások Fő célkitűzések: A gazdasági-társadalmi folyamatok térbeli szervezése során a környezet eltartó- és tűrőképességével való összhang biztosítása, a természeti erőforrások (kiemelten a termőföld, víz) és természeti értékek védelme, degradációjának megelőzése. A különböző területhasználati funkciók területi igényeinek minél kisebb termőfelület kieséssel járó harmonikus összehangolása. A terület agro-ökológiai adottságaihoz igazodó földhasználat elterjesztése. Ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás: környezetterhelés csökkentése és a környezeti károk megelőzése (okszerű és takarékos anyaghasználat, újrahasználat) Talajvédelem: A talajok termékenységének védelme, a talajdegradációs és –szennyező folyamatok megelőzése, illetve mérséklése. A termőföld mennyiségi és minőségi védelme. Környezetbarát mezőgazdaság: A mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése. A természet- és környezetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése. Az ökológiai gazdálkodás és ehhez kapcsolódó fogyasztói életforma népszerűsítése, eredményesebbé tétele érdekében Nemzeti Ökológiai Akcióterv kialakítása. Erdőgazdálkodás: Az erdőterületek kiterjedésének növelése. A termőhelyi adottságoknak és a természetes állapotnak megfelelő erdőszerkezet-átalakítás az erdő ökológiai, biodiverzitási értékének növelése érdekében.

7. Vizeink védelme, fenntartható használata Célok: 2015-ig a vizek „jó állapotának” elérése Stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme Árvízvédelem, kármegelőzés, elhárítás Érzékeny víztestek állapotának javítása Kapcsolódó EU támogatások: KEOP 2.1.1. és 2.1.2. Állami és önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések KEOP 2.1.3. Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) KEOP 2.2.1. Komplex vízvédelmi beruházások KEOP 2.2.2. Monitoring és információs rendszerek fejlesztése KEOP 2.2.3. Vízbázisok diagnosztikai fázisa, biztonságba helyezés KEOP 2.5.0/A. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek ROP-ok: Belterületi bel- és csapadékvíz rendezés Fő célkitűzések: A Víz Keretirányelvvel összhangban 2015-ig a vizek „jó állapotának” elérése: vízgyűjtő gazdálkodási tervezés és monitoring A vizeknek a vízi és a vizektől függő szárazföldi ökoszisztémákban betöltött szerepének, és a vele történő gazdálkodás társadalmi megosztottságának összehangolása, a készletek mennyiségi és minőségi védelme: az ésszerű és takarékos vízhasználat elterjesztése, a vizek szennyezőanyag terhelésének csökkentése, ivóvízbázis védelmi program, nitrát akcióprogram (nitrát-szennyezés elleni védelméről szóló EU irányelv végrehajtása), geotermikus energia hasznosítása (elsősorban hőszivattyús rendszerek telepítése) A vízgazdálkodáson belül a vízvisszatartás, tározás feladatán túlmenően az árvízvédelmi védképesség megtartása, különös tekintettel a klímaváltozás következtében várható szélsőséges vízjárásra. Az árvizek és aszályok hatásának mérséklése a „jó állapot”, mint célkitűzés figyelembevételével. Vízkármegelőzés, elhárítás (Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése – VTT, Duna menti árvízvédelmi rendszer fejlesztése, további állami, illetve önkormányzati tulajdonú árvízvédelmi művek megerősítése, árvízi kockázatkezelés tervezése, vízvisszatartáson alapuló belvízgazdálkodás, aszálykárok, szárazodás elleni védekezés a Duna-Tisza közén, helyi és térségi jelentőségű vízrendszerek védelme) Kiemelt fontosságú és országos jelentőségű érzékeny víztestek állapotának javítása: Balaton, Tisza-tó, Fertő-tó és a Velencei-tó, Ráckevei-(Soroksári)-Dunaág, Felső-Duna szakasz A vízkészletekkel összefüggő nemzetközi együttműködésben a területi szuverenitás tiszteletben tartása mellett a károkozás tilalmának, a szennyező fizet elvének és a méltányos részesedés jogának érvényesítése.

8. Hulladékgazdálkodás Célok: Évi hulladék 20%-kal csökkenjen (2014-ben max. 20 millió t). 2014-re a hulladék legalább 40%-a hasznosuljon, az energetikai hasznosítás érje el a 10%-ot. Ártalmatlanítás, hulladékgazdálkodási tervek elkészítése Kapcsolódó EU támogatások: KEOP 1.1.1. Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek KEOP 2.3.0. Rekultiváció KEOP 2.4.0/B. Települési szilárd hulladéklerakók kármentesítése ROP-ok: rekultiváció, kármentesítés Fő célkitűzések: Az évente képződő hulladék mennyisége 20%-kal csökkenjen (2014-ben ne keletkezzen 20 millió tonnánál több hulladék). 2014-re a képződő hulladék legalább 40%-a hasznosuljon, az energetikai hasznosítás érje el a 10%-ot: A házi és közösségi komposztálás elterjesztése, a zöldhulladékok helyben történő visszaforgatása, valamint az újrahasználati központok létrehozásának ösztönzése. A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. A települési szilárd hulladék újrafeldolgozási arányának 30%, teljes hasznosításának 40% fölé emelése. 2014-ig a papír, üveg, fém és műanyag hulladékok összességében 35%-os hasznosítása (2020-ig 50%). A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének megoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológiailag lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra. A települési szilárd hulladék energetikai hasznosításának bővítése; a mechanikai-biológiai hulladék előkezelés éghető frakciójának elkülönítése és energetikai hasznosítása interregionális megoldásokkal, erőművek, cementgyárak, hulladék-erőművek igénybevételével (Észak-Dunántúl, Dél-Dunántúl, Közép-Magyarország, Észak-Magyarország, Alföld). A gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékok lakossági begyűjtő rendszerének fejlesztése (csomagolóanyag, elem-akkumulátor, elektronikai hulladék). A gyártók, illetve az általuk létrehozott koordináló szervezetek gondoskodnak róla, hogy teljesüljenek a hasznosítási kötelezettségek. A maradék hulladék ártalmatlanításához szükséges kapacitások – egyes speciális technológiát igénylő hulladékok kivételével – az ország határain belül álljanak rendelkezésre: A lerakással történő ártalmatlanítás arányának 60% alá csökkentése. A lerakott hulladék biológiailag lebomló szerves anyag tartalmának csökkentése (2016-ra ne haladja meg a 820 ezer tonnát). Az elkülönítetten gyűjtött vagy válogatott, hasznosítható összetevők lerakásának megszüntetése.

9. Környezetbiztonság Célok: Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás Természeti katasztrófák elleni védekezés Környezeti kármentesítés Kémiai és sugárbiztonság Kapcsolódó EU támogatások: KEOP 2.4.0 Szennyezett területek kármentesítése DDOP 5.1.5.D A balatoni és a dunai omlásveszélyes partfalak stabilizálása KDOP 4.1.1/C Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása ÚMVP 2.2.5. Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése intézkedés (tüzek és más természeti katasztrófák által károsított erdőkben) Egyéb EU-s források Fő célkitűzések: Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás: A környezetbiztonság növelése. A veszélyeztetés megelőzése. A bekövetkezett katasztrófák következményeinek hatékony enyhítése, elhárítása. A környezetkárosodás felszámolása. Biztonságos, környezetkímélő ipari tevékenység megvalósítása, ipari cégek környezeti teljesítményének javítása. káros környezeti hatások mérséklése a termékek teljes élettartama során. A minőség és megbízhatóság érvényesítése a megelőzésben, a felkészülésben és az elhárításban. A vegyipari technológiák okozta környezetterhelés csökkentése. Természeti katasztrófák elleni védekezés: árvizek és a belvizek kialakulásának mérséklése. A tüzek és más természeti katasztrófák által károsított erdőkben az erdészeti potenciál helyreállításának és a megelőző intézkedések bevezetésének támogatása. Az erdőtüzek és más katasztrófák által érintett területek felmérése távérzékeléssel. Környezeti kármentesítés: A veszélyes anyagok és veszélyes készítmények káros hatásainak kezelése. Kémiai és sugárbiztonság: Vegyi anyagokkal kapcsolatos szabályozás, a káros hatások megelőzése. Nukleáris környezetbiztonság (A radioaktív hulladékok megfelelő kezelése, A nukleáris veszélyhelyzet korai felismerése, jelzése, riasztás és az aktuális és várható sugárzási helyzet elemzése, értékelése).

Végrehajtás, finanszírozás NKP III. Kidolgozás jelenlegi helyzete: Szakmai tervezet egyeztetése, Közigazgatási egyeztetés (2 körben), társadalmi egyeztetés, SKV, OKT, OTT, egyéb fórumok Kormány 2009.07.22-én elfogadta, jelenleg OGY benyújtás alatt áll Végrehajtás: Nyilvántartási Rendszer (NKP-INFO): végrehajtási információk, mutatók Előrehaladási Jelentés: Évente Kormány, kétévente OGY számára Nemzeti Környezetvédelmi Program Bizottság Finanszírozás (tervezett): (EU és nemzetközi források + hazai társfinanszírozás: 2900 Mrd Ft, központi kormányzat tervezett kiadása 600 Mrd Ft) A települési élet- és környezetminőség javítása, környezetbiztonság erősítése 1 500 Mrd Ft A természeti erőforrások és értékek megőrzése 1 200 Mrd Ft A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése 50 Mrd Ft Éghajlatváltozás (mindhárom átfogó célhoz): 750 Mrd Ft Összesen 3 500 Mrd Ft NKP III. Kidolgozás jelenlegi helyzete: Szakmai tervezet egyeztetése, Közigazgatási egyeztetés (2 körben), társadalmi egyeztetés, SKV, OKT, OTT, egyéb fórumok Kormány 2009.07.22-én elfogadta, jelenleg OGY benyújtás alatt áll Végrehajtás: A Program végrehajtásával összefüggő irányítási, szervezési, tervezési feladatok, valamint az előrehaladás figyelemmel kísérésével járó feladatok ellátásának elősegítése érdekében a környezetügyért felelős miniszter a végrehajtással összefüggő információk folyamatos gyűjtésére, tárolására, feldolgozására, értékelésére és szolgáltatására alkalmas Nyilvántartási Rendszert (NKP-INFO) működtet. A rendszer tartalmazza a tematikus akcióprogramok céljai teljesülésének nyomon követését és a mutatók értékeinek alakulását. A kitűzött célok időarányos végrehajtásáról a környezetügyért felelős miniszter a tárcák bevonásával, ill. a környezetvédelmi törvényben szabályozott módon begyűjtött területi információk alapján Előrehaladási Jelentést készít és nyújt be évente a Kormány, kétévente az Országgyűlés számára. Nemzeti Környezetvédelmi Program Bizottság: a Program végrehajtásával összefüggő döntés-előkészítés és a teljesítés nyomon követése, társadalmi nyilvánosság és együttműködés. Tagjai a tárcák, a regionális és térségi fejlesztési tanácsok, a Magyar Tudományos Akadémia, a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa, a Központi Statisztikai Hivatal és a környezetvédelmi civil szervezetek által delegált személyek. Feltétel, hogy megvalósításában a legszélesebb körű partnerség valósuljon meg (beleértve a lakosságot, a civil, szakmai és tudományos szervezeteket, a gazdálkodókat és az önkormányzatokat). Finanszírozás: A Program pénzügyi tervének összeállítása a viszonylagos biztonsággal előre jelezhető EU-források és társfinanszírozás (EU pénzügyi perspektíva 2007-13, a következő tervezésének megkezdése 2010-ben), valamint a több év átlaga alapján tervezhető központi költségvetési ráfordítások figyelembevételével történt. E megközelítés alapján a szükséges és előreláthatólag rendelkezésre álló források nagysága eléri a 3 500 milliárd Ft-ot. A három fő célkitűzés vonatkozásában: A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése: 1 500 milliárd Ft (a teljes összeg 43%-a). A természeti erőforrások és értékek megőrzése 1 200 milliárd Ft (a teljes összeg 34%-a) A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése: 50 milliárd Ft + a legtöbb akcióprogramban az intézkedések integráns részeként jelenik meg (pl. energiatakarékosság, agrár-környezetgazdálkodás kibocsátások csökkentését és az alkalmazkodás javítását szolgáló források (750 milliárd Ft) mindhárom átfogó célhoz kapcsolódnak.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!