Magyarok határon innen és túl Készítette: Giligor Anita Geográfus MsC

Trianon előtt Magyarország létrejötte a magyar törzsek kárpát-medencei honfoglalásához köthető. Ettől kezdve több mint 1000 éven át Magyarország története a Kárpát-medence történetével volt azonos. A magyar államalapítástól egészen 1918-ig a magyar történelem egyben a Magyar Királyság történetét is jelentette, annak valamennyi lakójával együtt.

Trianon után 1918-tól, illetve hivatalosan 1920-tól, a trianoni békeszerződés megkötésétől Magyarország állami területe a Kárpát-medence középső részére korlátozódik.

Romániai magyarok Az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés kimondta Erdély egyesülését a Román Királysággal Az 1920-as trianoni béke kimondta, hogy ahol a magyarság aránya nagyobb mint 20%, ott az államnak etnikai autonómiát kell biztosítania A II. világháború alatt, a második bécsi döntés következtében Magyarország visszakapta Erdély magyarlakta területeinek többségét, Észak-Erdélyt. A terület négy évig tartozott a magyar államhoz.

1946-ban kommunista ideológia alapján folyó üldözéseknek számos magyar is áldozatul esett. 1956-ban a magyarországi forradalommal való szimpatizálás vádjával ismét több ezer magyar személyt, főleg diákokat és értelmiségieket zártak börtönbe, sokakat ki is végeztek közülük. 1965-ben a hatalmat Nicolae Ceaușescu vette át, aki személyi kultuszt épített ki, fokozta a politikai elnyomást és nyíltan magyarellenes volt. Az 1989-es forradalom magyar–román egyetértésben indult. 1990. március 19-én Marosvásárhelyen etnikai zavargás tört ki. 1990-es években csökkentek a magyarellenes atrocitások, ám még mindig havonta hallani híreket, hogy magyarokat bántalmaznak.

Szlovákiai magyarok A csehszlovák–magyar államhatárt nem etnikai, hanem stratégiai, gazdasági és közlekedési szempontok alapján húzták meg. A trianoni békeszerződés értelmében mintegy 1 millió 70 ezer magyar anyanyelvű került a frissen kikiáltott Csehszlovákiához, a mai Kárpátalja területét is beleértve. Az 1938. november 2-án hozott első bécsi döntés alapján Magyarország 11 927 km2 területet kapott vissza. Az 1947–49 között végrehajtott csehszlovák–magyar lakosságcsere 1946–47 telén ezenkívül mintegy 44 ezer magyar személyt, férfiakat, nőket, gyerekeket és öregeket Csehországba deportáltak, ahol mezőgazdasági kényszermunkát végeztettek velük,

Reszlovakizáció - ennek keretében 326 679 magyar személy szlováknak nyilvánította magát, hogy visszakaphassa állampolgárságát és elkobzott tulajdonát. Az 1989. november 17-én Csehszlovákiában kirobbant bársonyos forradalom új korszakot nyitott a szlovákiai magyarok történetében is. 1993. január 1-jétől Szlovákia független állammá vált, amelynek kormánya ismét a magyarság jogait korlátozó politikát folytatott. 2009-ben a szlovák parlament elfogadta a nyelvtörvényt, amely a Felvidéken lakó magyarokra igen nagy hátrányt jelent.

Kárpátaljai magyarok Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása Az elszakított területek közül Kárpátalja a következő államok kötelékébe tartozott: 1920-ig Magyarország 1920-1938/39 Csehszlovákia (Podkarpatszká Rusz) 1938/39-1944 Magyarország 1944-1945 Csehszlovákia része szovjet megszállás alatt 1945-1991 Szovjetunió (1945-1946 Kárpátontúli Ukrajna, 1946-1991 Ukrán SZSZK) 1991-től Ukrajna része.

Az 1910-ben az utolsó objektív népszámlálás idején 185 000 magyart írtak össze Kárpátalja területén. A trianon utáni időkben tartott népszámlálások során a helyi magyarság számát különböző módszerek és eszközök segítségével megmásították. A területen végzett utolsó 2001-es ukrán népszámlálás során 151 533 magyart írtak össze.

Vajdasági magyarok 1941 tavaszán Bácskát visszacsatolták Magyarországhoz, Bánát pedig német fennhatóság alá került. 1944 őszén a titói hatalom két hónapig katonai közigazgatást vezetett be, és a jugoszláv partizánhadsereg a délvidéki magyarság ellen szervezett népirtást hajtott végre. Az életben maradottak egy részét örökre száműzték otthonukból, a házaikba szerb és montenegrói családokat telepítettek. Később Tito igyekezett elfeledtetni a partizánok által elkövetett 1944-45-ös mészárlásokat. Vajdaságban hivatalossá tette a magyar nyelvet, az utcai feliratoktól kezdve a hivatalos dokumentumokig mindent magyarul is kiírtak.

1990-ben, a milosevicsi soviniszta rendszer hatalomra jutásával megkezdődött a délvidéki magyarság újabb tragikus kálváriája. Az 1990-es évek óta folyamatos volt a magyarság politikai megfélemlítése. A Szerbia kormányát irányító demokratikus koalíció megtagadja mind a területi, mind a gazdasági vagy etnikai autonómiát a Vajdaságtól. A délszláv háború óta is időnként előfordul magyarokkal szembeni tettlegesség, de azóta fokozatosan javult a helyzet.

Horvátországi magyarok Míg a mai Horvátország területén 1910-ben még 208 településen élt száznál több magyar, és a magyarság létszáma összesen 70 ezer volt, 1921-re a száz főnél népesebb magyarságú települések száma 108-ra csökkent, összesen 52 ezer magyarral. A továbbiakban a fogyás már kisebb ütemű, de területileg eltérő mértékű volt. A szerb hadsereg a délszláv háború idején megszállta Északkelet-Horvátország területét, ahol létrehozták a Szerb Krajina nevű államot. A szerb katonai egységek több településen meggyilkoltak a horvátok mellett magyar polgárokat is.

Szlovéniai magyarok A szlovéniai magyarok vagy muravidéki magyarok az egyikét alkotják azon kényszerkisebbségeknek, amelyek a trianoni békeszerződés következtében alakultak ki. Sorsuk azóta Jugoszlávia, illetve 1991 óta Szlovénia államhoz köti őket, rokoni kapcsolataik, kulturális-nyelvi kötődésük és etnikai identitásuk azonban továbbra is erős szálakkal fűzi őket Magyarországhoz. Zömükben Muravidék (Prekmurje) történelmi régióban élnek.

Közigazgatásilag ez jelenleg a kissé nagyobb Pomurska szlovéniai régió része. A muravidéki magyarok két csoportra oszthatóak, az egyik az őrségi (az Őrség szlovéniai részét a magyarok által is használt helyi elnevezéssel Goricskónak - Goričko - is nevezik), a másik a Lendva-vidéki magyar tömb. Az előbbiek az első világháború előtt Vas vármegyéhez, az utóbbiak Zala vármegyéhez tartoztak.

Köszönöm a figyelmet!