XML adatkezelés 1. témakör Az XML szabvány.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Tananyag: konzultáció
Advertisements

Zenetár a webszerverünkön, avagy XML használata PHP 5 alatt. Ercsey Balázs (laze) – netpeople.hu.
Adatbázis gyakorlat 1. Szerző: Varga Zsuzsanna ELTE-IK (2004) Budapest
© Kozsik Tamás Adatbáziskezelés •Relációs adatbáziskezelők •Noha a Java objektum-elvű, egyelőre nem az objektum-elvű adatbáziskezelőket támogatja.
SQL modellezés Turáni Balázs.
Programozás III STRING-XML.
1 Internet. 2 WWW  World Wide Web  Hivatkozásokkal összekötött hipermédia dokumentumok rendszere  Dokumentumok -> Weboldalak  A weboldalak hipertext.
Adatbázis rendszerek I Relációs kalkulus Általános Informatikai Tsz. Dr. Kovács László.
Adatbázisok SQL. TARTALOM Szijártó M.2 Témakörök  Az SQL tulajdonságai  A műveletek fajtái  Objektum-műveletek  Lekérdezések Tulajdonságok és műveletek.
Adatbázis-kezelés.
1 XML •Az Extensible Markup Language (XML, kiterjeszthető leíró nyelv) a W3C által ajánlott általános célú leíró nyelv speciális célú leíró nyelvek létrehozására.
Felhasználói felületek és üzleti logika Bollobás Dávid ASP.NET
Adatbázis kezelés. Hierarchikus modell Legrégebbi modell, ma már nem használatos. Az adatokat fákban tároljuk, ahol minden pont a szegmens adatokat, és.
Extensible Markup Language
2010/2011.Huszár István1. dia Weboldalak tervezése II. (X)HTML.
ELŐADÁS VÁZLATOK (kiegészítés) XML - eXtensible Markup Language KNAPP GÁBOR 2000/2001 Gábor Dénes Főiskola.
Bemutatkozik az XML. Mi is az XML?  Extensible Markup Language – Bővíthető jelölő nyelv  Word Wide Web Consortium (W3C) terméke  Az SGMLből (Structured.
Bemutatkozik az XML.
Amit a HTML-ről érdemes tudni
Fejlett programozási technikák II.
Előadás vázlat Az XML története és alkalmazási területe
Leírónyelvek: HTML és XHTML
HTML (HiperText Mark-Up Language)
Hernyák Zoltán XML validálás.
WEBOLDALFEJLESZTÉS
XML alapok 2. XML hibaellenőrzés XML a böngészőkben XML parser
WSDL alapismeretek A WSDL (Web Services Description Language – Web szolgáltatások leíró nyelv) egy XML-alapú nyelv a Web szolgáltatások leírására és azok.
Egy ISA szerver naplója Sárosi György Terméktámogatási Tanácsadó Microsoft Magyarország.
Adatbázis-kezelés Papp-Varga Zsuzsanna. Elérhetőségek    as.
Önleíró adatok: XML INFO ÉRA, Békéscsaba
Hatékony lekérdezőnyelvek rendezetlen adatfákra QAXML és while variánsai.
A memóriák típusai, jellemzői
Google earth és a térinformatika kapcsolata
Nézettáblák létrehozása, módosítása és törlése
SOAP alapismeretek A SOAP egy egyszerű XML alapú protokoll, ami lehetővé teszi, hogy az alkalmazások információt cseréljenek a HTTP-én keresztül. Forrás:
WEB Technológiák ISAPI ME Általános Informatikai Tsz. dr. Kovács László.
WEB Technológiák WEB-DB és XML ME Általános Informatikai Tsz. dr. Kovács László.
WEB Technológiák WEB-DB és XML ME Általános Informatikai Tsz. dr. Kovács László.
Bevezetés a C++ programozási nyelvbe
XML támogatás adatbázis-kezelő rendszerekben
Operációs rendszerek gyakorlat 4. Gyakorlat Vakulya Gergely.
Microsoft BI technológiák az eszközmenedzsment szolgálatában
OAIS. Megőrzés feladatai Viability –Meg kell őrizni a bitfüzér változatlanságát és olvashatóságát a tároló eszközön Rendbebility –Meg kell őrizni a bitfüzér.
Könyvtár egy kicsit másképp - a Magyar Elektronikus Könyvtárról és legújabb fejlesztéseiről Szombathely, Góczán Andrea OSZK, MEK osztály.
Dr. Krauszné Dr. Princz Mária Adatbázis rendszerek I.
Budapest, június 28. Ontológia kezelő modul tervezése szöveges információt kezelő informatikai rendszer számára Förhécz András BME Méréstechnika.
Programozási nyelvek Páll Boglárka.
XHTML 1. óra. Miért térjünk át HTML-ről XHTML- re? HTML-szabványban tartalom és forma összemosódott HTML 4.0 szabványban stíluslapok használatát javasolták.
(e)CTD Dr. Zajzon Gergely
Weboldalak tervezése (X)HTML.
Hernyák Zoltán XSLT transzformációk.
1 Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II. Eszterházy Károly Főiskola Számítástudományi tsz.
1 Hernyák Zoltán Web: Magasszintű Programozási Nyelvek I. Eszterházy.
RDF sémák. RDF  URI-val azonosított erőforrások  Hármasok a kapcsolatrendszer leírására  Egyszerű lekérdezések (rdf:type)  Következtetésre nem alkalmas.
Alkalmazói programok Integrált felhasználói rendszerek Számítómunkahelyen szükséges felhasználói programokat egy csomagban, modulokban tartalmazza; az.
Adatbázis-kezelés.
Adatbázis rendszerek I Relációs adatmodell strukturális része Általános Informatikai Tsz. Dr. Kovács László.
Párizs, a fények városa Szakdolgozatom témájának azért választottam Párizst, mert világ életemben csodáltam magát a várost, mindig is nagy vágyam volt,
Illés Zoltán ELTE Informatikai Kar
1 Informatikai Szakképzési Portál Adatbázis kezelés DQL – Adatlekérdező nyelv.
XML Mi az XML?  Extensible Markup Language  Kiterjeszthető jelölő nyelv  Adatok, adatstruktúrák leírására szolgál  A HTML és az SGML tapasztalataira.
Webprogramozó tanfolyam
HTML ÉS PHP (Nagyon) rövid áttekintés. ADATBÁZISRENDSZEREK MŰKÖDÉSI SÉMÁJA Felh. interakció DB Connector MySQL ? A gyakorlaton:
Spanyolország gyöngyszeme: GRANADA Egy hobby portál kivitelezése.
Adatbáziskezelés. Adat és információ Információ –Új ismeret Adat –Az információ formai oldala –Jelsorozat.
A MEK2.0 magyar digitális könyvtári alkalmazása - eleMEK Moldován István OSZK MEK osztály ”Networkshop” Pécs, április
Az XML nyelv (Extensible Markup Language). XML  XML: leíró nyelv (metanyelv)  XML alkalmazás: egy megalkotott nyelv  XML dokumentum: egy új nyelv egy.
Automatikus dokumentum- feldolgozó megoldások
Rétegmentesítés megvalósítása XML segítségével Kovács Máté.
Adatbázisszintű adatmodellek
Előadás másolata:

XML adatkezelés 1. témakör Az XML szabvány

XML kialakulása A jelölő nyelvek közés tartozik Története: - 1967: Tunnicliffe tanulmánya (tartalom és formátum) - 1969: GML: Generalized Markup Language (formátum orientált) - 1983: SGML: Standard Generalized Markup Language (ANSI) - 1993: HTML HyperText Markup Language (WEB) - 1998: XML (eXtensible Markup Language) Távoli rokonok: - LaTEX - LSE

- jelölő elemeket használ - moduláris szerkezetű a dokumentum XML kialakulása SGL jellemzése - jelölő elemeket használ - moduláris szerkezetű a dokumentum - külön sémaleírás (DTD) chapter> <chptitle>SQL SELECT szintaktikája</chptitle> <para>A SELECT parancs célja a relációkban tárolt adatok hatékony lekérdezése... </para> <para>A GROUP BY elemmel a csoportképzésre utalunk...</para> </chapter> <!ELEMENT chapter (chptitle, (para | heading)+) >

XML kialakulása XML az SGML-ből jött létre: - egyszerűbb , elhagyott számos elemet - szabadabb tartalom, nincs fix elem - szigorúbb szerkezetű - hatékonyabban kezelhető - számos feldolgozó program fejlődött ki (W3C, MS) Kapcsolódó szabványok (állandóan gyarapodik) - SAX - DOM - XPath - DTD - XMLSchema - XSL - XQuery

XML jellemzői - hordohatóság és plattform-függetlenség; - hatékony alkalmazhatóság az Internet-en; - támogassa az alkalmazások mind szélesebb körét; - részleges kompatíbilitás az SGML szabvánnyal; - az XML nyelv legyen egyszerű szerkezetű; - minnél kevesebb opcionális elemet tartalmazzon; - könnyen lehessen programozni XML feldolgozó programokat; - XML dokumentum legyen a felhasználó által is érthető, olvasható formátumú; - legyenek eszközök a struktúra gyors megtervezésére; - az XML szabvány legyen tiszta, a helyesség formálisan is igazolható legyen; - legyenek eszközök az XML dokumentumok hatékony elkészítésére; - nem fontos a tömörség, rövidség, fontosabb az olvashatóság biztosítása.

XML szerkezete - logikai szerkezet - fizikai szerkezet dokumentum := prolog jelölő_elem egyéb* Elemek típusai: - jelölő elem - feldolgozási utasítás - megjegyzés Az elemek megadása elemtagokkal történik A prolog feldolgozás előtti utasítást jelent Normalizálás: minden szeparáló szövegrész egy karakter hoszú

Helyesen formált dokumentum Egyetlen fő, gyökér jelölő elem létezik Jelölő elemek formátuma: - kéttagú elem: <tagnév …> tartalom </tagnév> - egytagú elem: <tagnév .. /> Azelem neve tetszőleges Jelölő elemek egymásba ágyazhatók, de átlapolás nem lehet feldolgozási utasítás elem alakja: <?kezelő …. ?> megjegyzés elem alakja: <!-- …. -->

Helyesen formált dokumentum A prolog egy <?xml version=“..” .. ?> elemet tartalmaz Az elemekhez elemjellemzők rendelhetők Elemjellemző alakja: <tag .. jellemző_neve=“érték” ..> <?xml version=”1.0" ?> <!-- ez egy minta KL:2007.07.01 --> <könyvek> <könyv ikod="2"> <cim> Adatkezelési alapok </cim> <ev>2003</ev> <olvasoterem/> </könyv> </könyvek>

Speciális karakterek kezelése Karakter-készlet kibővítése: helyettesító szimbólumok (egyedek) Előre definiált helyettesítő jelek: < : < > : > & : & amp; ' : &apos; " : " Hosszabb egyedi karaktersorozat: <![CDATA[ szöveg ]]> Tetszőleges karakter: &#nnn;

Speciális karakterek kezelése <?xml version="1.0" ?> <forrasok> <rutin nev="fv1"> main() { if (this->setA() < 0 && x < X) { strcpy (valasz,"Alacsony ertek"); } </rutin> <rutin nev="fv2"> <![CDATA[ if (this->setA() < 0 && x < X) { strcpy (valasz,"Alacsony ertek"); ]]> </forrasok>

Névterek használata A felhasználók maguk jelölhetik ki az elemek neveit Az elemnév önmagában nem elegendő egyértelmű azonosításra a hononímák miatt Megoldás: a név kibővítése a feldolgozó azonosításval Névtér: a feldolgozó program azonosítója Névtér szokásos alakja: URI Egy dokumentumban több névtér is élhet A névterek elemhez kötése alias nevekkel történik

Névtér és alias összekötése: <tagnév … xmlns:alias=“URI” … > Névterek használata Névtér és alias összekötése: <tagnév … xmlns:alias=“URI” … > Névtér kötése elemhez: <alias:tagnév ….> … </alias:tagnév> Névtér kötése elemjellemzőhöz: <tagnév … alias:jellemző=“érték” …> http://www.w3.org/2000/10/XMLSchema : W3C XMLSchema névtere http://www.w3.org/1999/XSL/Transform : XSL feldolgozó névtere http://www.w3.org/1999/xlink : XLink feldolgozó névtere

Névterek használata Van alapértelmezési névtér is, ahol az alias üres karakter(nincs) Névtér és alias összekötése: <tagnév … xmlns =“URI” … > Alapértelmezési névtér kötése: <tagnév ….> … </tagnév> <tagnév … jellemző=“érték” …> Az aliasnév érvényességi köre azon elemre és annak befoglalt elemeire terjed ki, amelyben definiálták. Egy belső elemben a kívül értelmezett aliasnév felülírható egy új értelmezéssel

Névterek használata <ktar:konyvek xmlns:kt='http://iit.uni-miskolc.hu/kovacs/konyvtar’ xmlns:vir='http://uni-miskolc.hu/nyilvanartas' xmlns='http://iit.uni-miskolc.hu/root'> <ktar:konyv id='1'> <ktar:ISBN> I11233 </ktar:ISBN> <vir:olvaso> UZI234 <uid> olg45 </uid> </vir:olvaso> <vir:nkod xmlns:vir='http://uni-miskolc.hu/neptun'> OPUZT7 </vir:nkod> </ktar:konyv> <ktar:konyv id='3'> <ktar:ISBN> TF7671 </ktar:ISBN> <vir:olvaso> JII781 <uid> z78hz </uid> </vir:olvaso> LOP86J </vir:nkod> </ktar:konyvek>

HTML és XML viszonya - HTML rögzített elemnevek (HR, BR, TABLE,…) - HTML-ben a jellemző értéke szabadon megadható - HTML-ben nem kötelező a lezáró tag - HTML-ben lehet átlapolás - HTML-ben hiányzó feldolgozási utasítás XHTML: a HTML átalakítása XML szabványra

Az XHTML szabványos XML dokumentum <?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?> <?xml-stylesheet type="text/css" href="http://www.w3.org/MarkUp/style/xhtml2.css"?> <!DOCTYPE html PUBLIC "-//W3C//DTD XHTML 2.0//EN" "http://www.w3.org/MarkUp/DTD/xhtml2.dtd"> <html xmlns="http://www.w3.org/2002/06/xhtml2/" xml:lang="en" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:schemaLocation="http://www.w3.org/2002/06/xhtml2/ http://www.w3.org/MarkUp/SCHEMA/xhtml2.xsd" > <head> <title>Virtual Library</title> </head> <body> <p>Moved to <a href="http://example.org/">example.org</a>. </p> </body> </html>

XHTML elemei Elemek: Dokumentum felépítés body, head, html, title Struktúra: address, blockcode, block quote, div, hn, p, pre, section, separator Szövegkezelés: abbr, cite, code, dfn, em, kbd, l, q, samp, span, strong, sub, sup, var Lista: dl, dt, dd, label, nl, ol, ul, li Hypertext: a Táblázat: caption, col, cplgroup, summary, table, tbody, td, tfoot, th, tr Metaadatok: meta, link, object, param, standby Jellemzők: xml:lang, edit, src, style, datatype, about, src, dir, rel, property, class, id,

Szerző címe: <address href="mailto:webmaster@example.net">Webmaster</address> Programkód: <blockcode class="Perl"> sub squareFn { my $var = shift; return $var * $var ; } </blockcode> Idézet: <blockquote cite="http://www.example.com/tolkien/twotowers.html"> <p>They went in single fed and blackened as they passed.</p> </blockquote> Tetszőleges tagolás: <body> <h>The meaning of life</h> <p>By Huntington B. Snark</p> <div class="slide"> <h>What do I mean by "life"</h> <p>....</p> </div> <h>What do I mean by "mean"?</h> ... </div> ... </body>

Címsorok és szöveblokkok: <body> <h>This is a top level heading</h> <p>....</p> <section> <p>....</p> <h>This is a second-level heading</h> </section> Indexek: H<sub >2</sub>O Input billentyűzés kérés: To exit, type <kbd>QUIT</kbd>. Bekezdések, listák: <p>Payment options include: <ul> <li>cash</li> <li>credit card</li> <li>luncheon vouchers.</li> </ul> </p> Sorokra bontáés: <blockcode class="program"> <l>program p(input, output);</l> <l>begin</l> Nem formázandó rész: <pre> If I had any talent I would be a poet </pre> Válaszvonal: <p>This is some lead in text</p> <separator /> <p>This is some additional, but separate text.</p>

Rövidítés: <abbr full="Limited">Ltd.</abbr> Hivatkozás: As Gandalf the White said in <cite cite="http://www.example.com/bs/the_two_towers">The Two Towers</cite>, <quote xml:lang="en"> "The hospitality of your hall is somewhat lessened of late, Theoden King."</quote> Kód és változó: The Pascal statement <code>i := 1;</code> assigns the literal value one to the variable <var>i</var>. Definíció: <p role="definition"> An <dfn id="def-acronym">acronym</dfn> is a word formed from the … </p> Kiemelés: Do <em>not</em> phone before 9 a.m.

Handler (kezelő): html xmlns="http://www.w3.org/2002/06/xhtml2" xml:lang="en"> <head> <title>A document with a handler</title> <handler type="text/x-vbscript" src="http://example.org/progs/vbcalc"> <handler type="text/javascript"> ...some inline JavaScript... </handler> </handler> </head> <body> <handler type="text/x-perl"> ... some Perl script ... </handler> </body> </html> Hivatkozás leírók: <head> <title>Chapter 2</title> <link rel="index" href="../i1.html"/> <link rel="next" href="Ch3.html"/> <link rel="prev" href="Ch1.html"/> </head> Külső objekltum behozatala: <object src="http://www.e.c/f.jpg" srctype="image/jpeg"> <em>alternate text</em> </object>