Gyökér-, gumós és kabakos takarmányok Főbb jellemzőik: Nagy vegetációs víztartalom (70-95%) Alacsony zsír, ásványi anyag és rosttartalom Fehérjéjük (2-3%) nagyrészt NPN anyagokból áll Sok keményítőt, vagy cukrot tartalmaznak Nagy víztartalmuk miatt a tejtermelést fokozó takarmányok, azonban nehezen tárolhatók Száraz, hűvös helyen tartandók Etetés előtt ajánlatos mosni, szeletelni, zúzni, vagy préselni Fagyott, vagy romlott (pl. penészes) állapotban nem etethetők

Burgonya: Élelmezésre és takarmányozásra egyaránt használjuk Termésátlaga (8-22t/ha) és táplálóértéke fajtafüggő Szárazanyag-tartalmának 75-90%-a keményítő, emészthetősége nyers formában nem tökéletes Fehérjetartalma a sz.a. 6-14%-a, melynek több, mint 50%-a NPN anyag Valódi fehérjetartalma kicsi, de jó biológiai értékű, lizinben gazdag C-vitaminban gazdag A gumók héjában mérgező szolanin található Sertés, ló számára főzve etethető, kérődzők nyersen is fogyaszthatják Tehenekkel napi 10-15 kg, marhákkal 20-25 kg, sertésekkel 2-8 kg etethető

Csicsóka: Szárazanyagának 75-80%-a fruktóz-egységekből álló inulin, ezenkívül inulidint, glükózt és fruktózt tartalmaz Édes íze miatt a sertés kedveli Az inulint a mikrobiális inuláz termelés miatt a kérődzők jól hasznosítják Csírázáskor mérgezőanyag-tartalma miatt nem etethető

Takarmányrépa: Nagy hozamú (50-70t), jó dietetikus hatású ízletes takarmány Régebben szecskázott szalmával, kukoricaszárral, melasszal keverve etették Szárazanyagának 35-40%-a szacharóz, 15%-a nyersfehérje, melynek kb. 50%-a valódi fehérje Elsősorban kérődző takarmány Javasolt mosva, szeletelve etetni Tehenekkel napi 15-25 kg, marhákkal 10-15 kg, juhokkal 1-3 kg, igáslovakkal 10-20 kg, kocákkal 3-5 kg etethető tejtermelést növelő hatású, de 30kg fölött répaízt kölcsönöz a tejnek (betain-trimetil amin oxid)

Cukorrépa: Jelentős mennyiségű, a sz.a. 65-72%-át kitevő, jól oldódó és könnyen erjedő cukrot, szacharózt tartalmaz Hirtelen nagy adag etetésekor kérődzőknél acidózist okozhat Javasolt adagja szarvasmarhákkal, lovakkal max. 10-15 kg, juhokkal 2-3 kg, sertésekkel 4-6 kg

Murok-, vagy sárgarépa: Ízletes, nagy karotin tartalmú takarmány A karotin mennyisége 40-300mg/kg között van, fajtától, műveléstől és tárolástól függően Tehenészetekben karotinforrásként akár napi 10 kg is etethető Csikók javasolt napi adagja 1-2 kg, kancákkal 4-5 kg etethető Sertésnek is adható 1-3 kg/nap mennyiségben

Tökfélék: Tápanyagtartalma közel áll a répáéhoz, magja értékes fehérje és zsírforrás Karotinban gazdag, különösen a sütőtök Kérődzőkkel, sertéssel és baromfival egyaránt etethető Kukoricaszárral silózható Nagy víztartalma (90%) miatt nehezen eltartható

Silózott (erjesztett) takarmányok A zöldtakarmányok erjesztésére szolgáló tárolótér a siló Az erjesztéssel savanyított takarmányokat szilázsnak, az előzetes fonnyasztás után erjesztett takarmányokat szenázsnak nevezzük. Az erjedés során a zöldtakarmány szénhidráttartalmából 1-3% tejsav, ecetsav (vajsav) képződik, mely a szilázs stabilitását biztosítja Az erjedés során a fehérjetartalom csökken, a nyerszsír mennyisége nő, a karotin-tartalom a szilázs minőségétől függően csökken

Silózott (erjesztett) takarmányok A táplálóanyagok emészthetősége az erjedési folyamatokkal együtt járó bemelegedés miatt csökkenhet A szilázs táplálóértékét a betakarításkori kémiai összetétel, az erjedés minősége és a táplálóanyagok emészthetősége határozzák meg A betakarításkori fenológiai állapot ebben az esetben is alapvető, a minőséget befolyásoló tényező Etethetőségét befolyásolja, hogy szerves sav tartalma egy szint fölött blokkolja a további takarmányfelvételt Elsősorban kérődző takarmány, de borjakkal rendszeresen csak 12-16 hetes kortól fokozatos szoktatást követően etethető Kifejlett tehenekkel, marhákkal maximálisan testtömegük 4-5%-át, juhokkal 2-3 kg-ot, jó minőségű szilázsból idősebb sertésekkel 4-5 kg-ot célszerű etetni

Erjesztett takarmányok minősítése: Érzékszervi vizsgálat (szín, szag, állag…) A jó minőségű szilázs sárgástól olajzöldig terjedő színű, optimális esetben hasonlít a kiindulási anyag színéhez enyhén savanykás, kellemesen aromás, a friss kenyérre emlékeztető illatú a levél és szár részek épek, nem szakadékonyak, nem kenőcsös állagúak Romlott szilázsok: A bemelegedett szilázs barna színű, karamellre emlékeztető illatú és ízű, aránylag száraz tapintatú Intenzív ecetsavas erjedés esetén a szilázs szaga kellemetlen, szúrós

A megrothadt szilázs sötét zöldesbarna színű, a fehérje bomlása miatt ammónia-szagú (nagy fehérjetartalmú alapanyag esetében) Minőségromlás esetén a szilázs etetése elsősorban emésztési bántalmakat okoz, ezért etetése nem javasolt, (esetleg kis adagokban, jó minőségű szilázzsal keverve) Laboratóriumi vizsgálatok (szárazanyag, pH, DE, fehérje, gázkromatográfiás zsírsav vizsgálat) A minősítési értékek jelentősen függenek a szilázs (szenázs) fajtájától: A gázkromatográfiás vizsgálat a tejsav, ecetsav és a vajsav arányára terjed ki A tejsav magasabb aránya javítja, az ecetsavé kismértékben, a vajsavé jelentősen rontja a szilázs minőségét.

Pontozási táblázat a szilázsok savtartalom szerinti minősítéséhez

Silózott takarmányok minősítésének szempontjai

Silózott takarmányok minősítésének szempontjai

Silózott takarmányok minősítésének szempontjai

Szénafélék Szárítással tartósított zöldtakarmányok A kérődzők, a ló és a nyúl alapvető takarmányai Táplálóanyagot szolgáltatnak, magas rosttartalmuk révén kedvezően befolyásolják a bendőmozgásokat és a bélperisztaltikát, rágásukkor nagy a nyálkiválasztás – pufferanyagok szekréciója, A széna etetésekor a bendőben és az utóbél szakaszokban elsősorban az ecetsav termelés növekszik – a tejzsír mennyisége nő

Szénafélék A jó minőségű széna még fontos karotin-, vitamin- és ásványi anyag forrás is, továbbá íz és zamatanyagokat is tartalmaz Minőségét befolyásolja a: termőhely fekvése a növények botanikai összetétele a kaszáláskori vegetációs állapot a szárítás sikere Anyaszéna: az első kaszálásból származó széna Sarjúszéna: a későbbi kaszálásokból származó Borjúszéna, csikószéna: a fiatal növényből készített finom szálú, dús levélzetű, zöld színű széna, ami fehérjében, ásványi anyagokban és vitaminokban gazdagabb, rosttartalma kisebb

Fűfélék szénái Réti széna minőségét a botanikai összetétel mellett a káros gyomok aránya is befolyásolja optimális kaszálási időpont, amikor a vezérnövény virágzik, ezt követően csökken a fehérje és a szénhidrát-tartalom, nő a rost Sziki széna illó olajokban, aromaanyagokban gazdag, vékony szálú, kis rosttartalmú széna Hegyvidéki, alpesi szénák sok fehérjét és zamatanyagot tartalmaznak, ízletesek Sík vidéki szénák nagy tömeget adnak, de nagy a rosttartalmuk, takarmányértékük gyengébb

Lápi széna szintén nagy tömeget adó, rostdús, érdes szárú füveket tartalmazó kevésbé ízletes takarmány Szántóföldi fűfélék szénái a réti szénánál rostban gazdagabbak, kevesebb fehérjét és aromaanyagot tartalmaznak a gyengébb minőség a kevésbé változatos botanikai összetétel következménye szudáni cirokfű széna kemény szára miatt inkább lovakkal etetik, de ha bugahányás előtt vágják, akkor a marhák is szívesen fogyasztják muharszéna kemény szárú, elsősorban a lovak takarmánya köles széna dús levélzete és puha szára miatt a szarvasmarhák is szívesen fogyasztják

Pillangósok szénái Jellemzőjük, hogy sikeres szárítás és betakarítás esetén fehérjében és Ca-ban gazdag, értékes takarmányok Lucernaszéna zöldbimbós állapotban kaszálva 15-17% nyersfehérjét, 18-20% rostot, 30-60 mg karotint és 400-500 NE D-vitamint tartalmazó dús levélzetű, kellemes illatú takarmány minőségét a levélpergés aránya alapvetően befolyásolja Vöröshere széna vastagabb szárú, gyérebb levélzetű a lucernánál, kevésbé ízletes Bíborhere széna általában durva szárú, a szár szőrözött, leginkább a lovak takarmánya Baltacim széna nagy fehérjetartalmú, jó étrendi hatású, ízletes takarmány Édes csillagfürt széna fehérjében gazdag, kérődzőkkel és lovakkal egyaránt etethető

Keverék zöldtakarmányok szénái Füveshere széna minőségét és fehérjetartalmát alapvetően a pillangós komponens aránya és a betakarítás időpontja határozza meg optimális a kaszálási ideje ha a fű bugahányás kezdetén van Zabosbükköny széna nehéz belőle szénát készíteni, mert a bükköny nehezen szárad, sikeres szárítás esetén azonban értékes szénaféle

Szénalisztek, fűlisztek Ebben a formában monogasztrikusok tápjába keverhetők Rosttartalmuk miatt felhasználhatóságuk korlátozott A karotinellátásban és bizonyos állati termékek színének kialakításában azonban fontos szerepük lehet szénalisztek hagyományos módon készített széna őrleménye előnye, hogy kisebb az etetéskor fellépő levélpergési veszteség, továbbá az őrléssel valamelyest javul a táplálóanyagok emészthetősége kérődzőkkel etetve viszont nem rendelkezik strukturális hatékonysággal növendék sertésekkel 4-6%, kifejlett sertések tápjaiba 8-10% keverhető

zöldnövény lisztek a fiatalon lekaszált növényt forró levegővel megszárítják, majd megőrlik a szárítás optimális hőmérsékletének megválasztása fontos, mivel a bioaktív anyagok (fehérjék, aminosavak, vitaminok) sérülhetnek, inaktiválódhatnak a zöldliszt a szénánál több fehérjét, vitamint és karotint tartalmaz az I. osztályú lucernaliszt minőségi követelményei: max. 10% nedvesség min. 19% nyersfehérje min. 140 mg karotin max. 3% sósavban nem oldódó hamu (föld, homok) karotintartalmuk a tárolás alatt gyorsan csökkenhet, ezért a lisztekhez különféle antioxidánsokat kevernek, csökkenti a karotin lebomlását, ha a lisztet granulálják és sötét színű műanyag zsákokban tárolják etetését nyersrost és adott esetben szaponintartalma befolyásolhatja, sertések tápjaiba 5-15%, broiler és pulyka tápokba 2-4%, tojótápokba 4-6% felhasználása javasolható

Teljes kukorica növény liszt a viaszérés környékén történő levágást, szárítást és őrlést követően keletkező zöldliszt nagy az energiatartalma, de sok rostot is tartalmaz elsősorban pelletálva etetik, marhákkal, lovakkal, nyulakkal, esetleg vemhes kocákkal

Mezőgazdasági melléktermékek A gabonafélék, fűfélék, hüvelyesek és olajos magvúak betakarításakor visszamaradó melléktermékek Termelési költség nem, csupán a betakarításkori költségek terhelik Takarmányértékük több tényező (faj, fajta, betakarításkori idő stb.) függvénye Nagy mennyiségben állnak rendelkezésre Szalmafélék a termés nélküli szár és levél részeket értjük ez alatt nagy a rost- (30-40%) és kicsi a fehérje-, zsír-, keményítő-, cukor- és vitamintartalmuk rosttartalmuk emészthetősége gyenge, ami feltárással, pl. ammóniás, NaOH-os kezeléssel javítható elsősorban kérődzőkkel etethetők, a szénát csak részben helyettesíthetik (marha, ló: 2-3 kg; juh: 0,5-0,5 kg)

Fűfélék szalmái legfontosabb képviselőik a gabonaszalmák, melyek közül elsősorban a tavasziakat használhatjuk takarmányozási célra tavaszi árpa szalma a leggyakrabban etetett szalma, mivel rostjának és Nmka-tartalmának emészthetősége a legkedvezőbb őszi árpa szalma rosttartalma nagyobb, táplálóanyagainak emészthetősége kisebb, mint a tavaszi árpáé szúrós toklásza sértheti az állatok száj nyálkahártyáját tavaszi és őszi búzaszalma a kettő közötti különbség nem számottevő táplálóanyagaik emészthetősége gyenge ennek ellenére kérődzőkkel és lovakkal etethető

zabszalma dús levélzetű, finom rostú, a legszívesebben fogyasztott és legértékesebb tavaszi szalma rozsszalma nagy rost- és lignintartalma miatt csak ritkán etetik fűszalma táplálóértékét a fű faja határozza meg takarmányértéke általában jobb. mint a gabonaszalmáké muharszalma kemény szárú, de lovakkal etethető szudánifű szalma dús levélzetű, vékonyszálú, az értékesebb szalmák közé tartozik

kukoricaszár táplálóértékét jelentősen befolyásolja a betakarítás ideje, a szemterméssel egyidejűleg betakarított szár értékesebb a később érő kukoricahibridek szárának kisebb a rost- és lignintartalma takarmányértéke jobb, mint a gabonaszalmáké legegyszerűbb hasznosítási módja a legeltetés pl. húsmarhákkal Hüvelyesek szalmái Értékesebbek a gabonaszalmáknál, mivel több fehérjét tartalmaznak, táplálóanyagaik emészthetősége jobb Száruk viszont vastag, nehezen szárad, könnyen penészedik

borsószalma a legértékesebb pillangós szalma magas fehérjetartalom (7-9%), dús levélzet, puha szár jellemzi elsősorban kérődzőkkel etethető szója szalma a szár és a levél nem egyszerre szárad lencse szalma nagy a fehérjetartalma (10-13%), könnyen emészthető, akár borjakkal, bárányokkal is etethető bükköny, csillagfürt, lóbab szalma gyenge minőségűek, sok rostot tartalmaznak, esetleg juhokkal etessük ha nincs más