Közgazdaságtan 1. Meghatározás, alapok Gazdasági és Társadalomtudományi Tanszék Tóth Gergely

Mikro- és makroökonómia Veszélyei Témák Miért fontos? Meghatározása Iskolái Mikro- és makroökonómia Veszélyei

I. Miért fontos?

Mert a „tudományok királynője” „Miért tanulmányozzák az emberek a közgazdaságtant? Azért, mert már hallották valahol, hogy a közgazdaságtan a társadalomtudományok királynője – a legrégibb művészet, a legújabb tudomány.” Forrás: Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan, p. 29.

Mert ilyen idők járnak! „Letűnt a lovagkor, eljött a bölcselkedők, a közgazdászok és a kalkulátorok kora” Forrás: Edmund Burke, idézi: Samuelson – Nordhaus [1990]: Közgazdaságtan, p. 29.

II. Mit jelent?

Meghatározások (érthető) A közgazdaságtan a szűkös erőforrások racionális elosztásának tudománya. Az elosztás célja a fogyasztás.

Ökonómia = Háztartástan A görög „oikosz” (ház) és „némein” (elosztani, megosztani, legeltetni, használni, élvezni, elrendezni, igazgatni) szavak összetételéből származik, és eredetileg a háztartás és birtok, valamint a (város)állam adminisztrációjának anyagi ügyeiről szóló vitára utalt. http://hu.wikipedia.org  Nagycsalád  Uradalom, udvar  Család  Vállalat

III. Iskolái

Közgazdaságtani iskolák I. Arisztotelész Skolasztikus gondolkodók Merkantilizmus „A merkantilizmus képviselői úgy látták, hogy a gazdagság nem a termelésben, hanem a forgalomban keletkezik, és csak pénzben (aranyban) testesül meg, ezért a nemzet gazdagságának forrása a külkereskedelem” Jean-Baptiste Colbert (1619-83) Josiah Child (1630-99) François Véron de Forbonnais (1722-1800)

Közgazdaságtani iskolák II. Fiziokratizmus „a terméktöbblet keletkezésének, tehát a gazdagodásnak egyetlen forrása a mezőgazdaság” François Quesnay (1694-1774) Anne-Robert-Jacques Turgot (1727-1781) Klasszikus angol közgazdaságtan Adam Smith (1723-90) David Ricardo (1772-1823) Marxizmus Határhaszon elmélet Keynes 1936, Magyarok, neoliberalizmus

Közgazdaságtani iskolák III. A marxizmus Karl Marx (1818-1883) „értéktöbblet elmélete szerint a tőkés nem annyit fizet a munkásnak, amennyit munkája hozzátett az áru értékéhez, hanem csak annyit, amennyi munkaerejének újratermeléséhez elegendő” – többlet kisajátítása a profit – kizsákmányolás Osztályharc utáni gazdasági berendezkedés Tervutasításos rendszer

IV. Makro-, mikroökonómia

Mikroökonómia Fókuszában a gazdasági szereplők, az egyéni döntések és döntéshozók (fogyasztók, háztartások, vállalatok) állnak, illetőleg ezek általánosítható viselkedési jellemzői, döntési alternatívái, gazdasági reakciói. A mikroökonómia a gazdaságot elkülönült gazdálkodó egységek együtteseként ábrázolja, amelyek gazdasági javakat állítanak elő és fogyasztanak el, egymással bonyolult kapcsolatokba (piaci és nem piaci viszonyokba) kerülve. Egyéni döntéseik hatására alakulnak ki például a kereslet és kínálat összpiaci mennyiségei és arányai. Kopányi Mihály: Mikroökonómia [1989] p. 8. alapján

Makroökonómia Összevont (aggregált) mutatók, jellemzők formájában elemzi a gazdaság teljesítményét, állapotát, fejlődési tendenciáit (pl. éves nemzeti jövedelem, munkanélküliség, infláció, gazdasági növekedés). A mikroökonómiától eltérő elemzési eljárásokat is igényel (pl. bonyolultabb matematikai modellek, ökonometriai módszerek). Kopányi Mihály: Mikroökonómia [1989] p. 8. alapján

Makroökonómia: összevont, aggregált mutatók Mikroökonómia: elkülönült piaci szereplők egyéni érdekek alapvető piaci törvények Makroökonómia: összevont, aggregált mutatók Nemzetgazdaság egészének viselkedését vizsgálja (éves nemzeti jövedelem, munkanélküliségi ráta, infláció)

Makroökonómia Mikroökonómia

V. Veszélyei

Ökonomizmus = A mindenáron erőltetett gazdasági növekedésnek mindent alárendelő ideológia, amely szükségszerűen alsóbbrendűnek tekinti a társadalmi és környezet szempontokat, és feláldozza azokat a „gazdaságosság szükségszerűségének” oltárán.

Schumacher: A kicsi szép Az elmarasztaló ítéletek mai tárházában kevés szónak van olyan lesújtó és döntő jelentése, mint a „gazdaságtalannak”. Ha egy tevékenységre rásütötték a gazdaságtalanság bélyegét, nemcsak hogy kérdésessé vált a létezéshez való joga, de egyszer s mindenkorra el is vesztette azt. Amiről egyszer kiderült, hogy gátolja a gazdasági növekedést, az szégyenletes dolog, és ha valaki mégis ragaszkodik hozzá, azt vagy szabotőrnek, vagy őrültnek tekintik. Mondd azt egy dologról, hogy erkölcstelen vagy csúf, hogy lélekölő vagy lealacsonyítja az embert, hogy veszélyezteti a világbékét vagy az eljövendő nemzedékek jólétét – nos, addig, amíg nem bizonyítottad be, hogy „gazdaságtalan”, valójában nem kérdőjelezted meg a létezéshez, a növekedéshez és a gyarapodáshoz való jogát. The primacy of economy in ruling our relationship with nature and each-other is very well formulated by the world-famous economist Ernst Schumacher, in 1968. Forrás: Ernst Friedrich Schumacher [1991]: A kicsi szép, KJK, Budapest

Gazdaság Társadalom Természet Természet Társadalom Gazdaság Mi van miben? Régen és ma Társadalom Természet Természet Társadalom Gazdaság The order of the systems is a natural law, which we cannot violate without serious consequences. Nature is the biggest and most complex system, society, the human sphere is only a part of that; a subsystem. On the same token, economy is a subsystem of society, subsystems developed later on historically. Nowadays we start to live in a spirit as if these relationships were exactly the opposite.

Pl. Külterjes mezőgazdaság

Pl. Bevásárlóközpont

Esszé?