OTTLIK GÉZA (1919 – 1990) A POSZTMODERN REGÉNY ÚTTÖRŐJE. ÖNÉLETRAJZI MOZZANATOKRA ÉPÍTŐ FILOZÓFIKUS ÍRÓ.

A KŐSZEGI KATONAISKOLA MA: DR. NAGY LÁSZLÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZET

SZÓ-KÉP-ZENE TALÁLKOZÁSA OTTLIK REGÉNYÉBEN INTERTEXTUÁLIS KAPCSOLATOK SZÖVEVÉNYE

ISKOLA A HATÁRON (A REGÉNY) Szokatlan keretes történet; jelképes cím, több nézőpontú elbeszélés; Hármas tagolása Divina Commedia- allúzió: „Non est volentis, neque currentis, sed miserentis Dei.” Rájátszás műfaji mintákra, ezek továbbgondolásával (nevelődési regény, kadétregény, létértelmező, példázat, történelmi allegória); Reflektálás az elbeszélés nehézségeire;

A lépcsők szélesek voltak; két szárnyban indultak fölfelé, s két emelet közt a fele úton szembefordultak és egybeolvadtak. M. itt is megjegyzett magának egy képet a sok közül, a „Las Meninas” címűt. Ebben is volt valami érdekesség, mint a „Tulp tanár anatómiájá”-ban. De ismerősek voltak már a falak is, a lépcsőfokok is, ismerős volt a földszinti folyosó levesszaga, az emeleti illemhely olajos bűze, a sok bekeretezett olajnyomat, "Szent Ágnes", "Las Meninas", "Tulp tanár lecké„-je. A Las Meninas című képen mindig idegesítette őt az a gyerek vagy törpe, vagy mi a lópikula. Meg hátul a nyitott ajtó. Az Emmausi tanítványok, az jó; jó sötét. A fancsali képű Mona Lisa elég ronda nő, de azért nem rossz, az is jó idegesítő egy kicsit.

idegesítette őt az a gyerek vagy törpe, vagy mi a lópikula

Középpontban a királylány és udvarhölgyei (köztük egy törpe növésű udvarhölgy); Átlók a jobb oldali fal és a plafon alkotta sarok vonalának meghosszabbítása, leginkább megvilágítva, ruhája is a legvilágosabb, mellette állók tekintete is rá irányul, érzi és tudja, hogy őt nézik.

mintha a kislány kinézne a képből – mit néz? a festő valamit fest – mit? a szoba hátsó falán függő tükör, benne a spanyol királyi pár, ott állnak, ahol mi, nézők, a királyi pár leányát szemléli, a teret panoráma-szerűen, „körben” ábrázolja egy síkban, a háttérben megnyíló ajtó, megérkező? eltávozó? férfi.

Medve úgy írja le önmagát, mint a világ leggyávább teremtményét Medve úgy írja le önmagát, mint a világ leggyávább teremtményét. Nyilván valamilyen írói fogásnak szánja. De annyira eltér a megtörtént eseményektől, hogy ezt a részt még módosítva sem tudom átvenni a kéziratából. "Amikor lámpaoltás után megrohanták, és a rövid nyelű porolókorbácsokkal verni kezdték, M. jajveszékelve próbált menekülni. Amikor a jobb kezét emelte a jobb arcához, balról kapott egy pofont, s mire a bal kezét odakapta, már jobbról vágták fültövön." Medve bal keze fel volt kötve, már csak azért sem kapkodhatta az arca elé. Nyugodt lélekkel vakmerőnek is nevezhetném őt, eszeveszetten bátor fiúnak.

A MÁSIK KÉP

TULP TANÁR ANATÓMIÁJA Sötét kompozíció; Középpontjában, éles fénybe állítva egy boncolóasztalon fekvő holttest; meghökkentő látvány; A barokk festészetre jellemző fény- árnyék kontraszt fokozza a kép sokkoló hatását; Az élő alakok árnyékba burkolása provokatív módon a holttestre irányítja a néző figyelmét;

Képértelmezés: A kép a halál tényével szembesíti a nézőt; Az „anatómiai lecke” résztvevői: 1. a szenvtelenül, tárgyilagosan magyarázó tanár; 2. a rendkívül kíváncsian a test fölé hajoló tanítványok; Magatartásuk a tényhez viszonyuló emberi természet megnyilvánulásával szembesít; Megmutatkozik az ember csillapíthatatlan vágya, hogy meglesse a halál titkát, hogy birtokába jusson az élet és a halál rejtélyének;

MEGISMERÉS- MEGÉRTÉS A Tulp tanár úr mutatópálcájául szolgáló olló nem annyira összeköti, mint inkább elválasztja az eleven embert a holttól; Ez utóbbi már „csak” test, és mint ilyen, tárgya az anatómiai leckének; Az újkori keletű meggyőződésnek a szimbóluma, amely szerint az empirikus és értelmi megismerés, az analitikus gondolkodás segítségével feltárhatóak az élet és a világ törvényei; Elég ez a titkok megértéséhez?

A REGÉNY MINT PARAFRÁZIS A regény is az élet titkainak feltárására törekszik; M. szándékosan másítja az eseményeket, mert saját történetében az általánosan érvényeset, a törvényszerűt akarja „megmutatni”; Végrendeletében Bébére bízva művét a hitelesség ellenőrzésével bízza meg, aminek ő a kívűlálló tárgyilagosságával tehet eleget;

Bébé a végrendelet szellemében kiegészíti, korrigálja, átírja a kéziratot annak reményében, hogy az összegubancolódott életesemények szétszálazásával megtalálja a helyes választ Szeredi számára; A (távolságtartóan tárgyilagos) kézirat és (az analitikusan összehasonlító) hozzáfűzött kommentár lényegkereső eljárásai teszik a regényt a Rembrandt-kép parafrázisává; Akadályt képeznek viszont az „elbeszélés nehézségei”;

A HARMADIK KÉP

EMMAUSI TANÍTVÁNYOK „…az jó; jó sötét.” A „sötét” = pozitívum; A „színről színre” ábrázolás nem ad lehetőséget a felszín mögötti lényeg érzékeltetésére; A kép a tanításnak (az igazság közvetíté-sének) enigmatikus módját tematizálja; A tanítványi helyzet(nevelődési szituáció) és az evangéliumi kontextus (a példázatosság) műfaji hagyományát idézi fel;

A mű megértése fokozottan igényli az evangéliumi kontextus ismeretét, ezáltal előtérbe helyezi az intertextualitás poétikai elvét; Az Ottlik regényt is át- meg átszövik a bibliai utalások; Mindkét mű esetében a fenti elv rejtetten („homályosan”) érvényesül; Mindkettőt „meg lehet érteni” a szövegközi utalások figyelembevétele nélkül is, ám ha az olvasó/néző felfedi a „tükröket”, akkor sokszorosan áttételes értelem keresésében leli örömét;

A kép jelenetének lényege: „És mondá-nak egymásnak: Avagy nem gerjede-zett- é a mi szivünk mibennünk, mikor nékünk szóla az úton, és mikor magyarázá nékünk az írásokat?”(Luk. 24, 32) A tudatos felismerés előtt a tanítványok szívük örömével már sejtették, majd a megvilágosodás pillanatában tudatosí-tották is, hogy tanúi lettek a feltámadás csodájának; Így lesz a kép a váratlanul megnyilat-kozó kegyelemről szóló bizonyságtétel;

Ottlik regényében ugyanez történik a „tanítványokkal”: M. (élet)hitvallása a teremtés és a barát-ság csodájáról: „Uramisten, gondolta, tulajdonképpen micsoda lappangó, rejtett, megbízható boldogság ez, velük lenni!” Bébé tanúságtétele a fájdalommal együttállásban élő szeretetről: „ahogy szelíd galvánáramával átjárta a nehezen szerzett, titkos, elvehetetlen nyugalma-mat, egy pillanatra világossá vált a talaj alaprétegződése, amin éltem.” „Nem azé…, hanem a könyörülő Istené”.

A ZENE „Csakugyan, a másik szobából tisztán hallatszott a halk hegedűszó.(…)Bachot játszott Szeredy, Johann Sebastian valamelyik művét…” Barokk zene, válságos pillanatban segítség (az átvészeléshez? a megértéshez?) A három főszereplő fontos életmozza-nataihoz mindig valamilyen zene is kapcsolódik;

A FŐSZEREPLŐK M. regényíró, s Bébé szerint: „a regényírók (…) bonyolult módon kotyvasztják össze hőseiket önmagukból és még egy csomó más, eleven vagy holt ismeerősükből”. Bébé :„Én azonban nem vagyok regény-író, hanem festő (…). Akárkit is akart áb-rázolni ezzel az M.-mel, én csak önarc-képnek tudom felfogni, és ebben az értelemben fogom kijavítani ezentúl is.” Szeredyt: „A zene érdekelte és a képzőművészet, néhány sportág és a jó ételek, finom italok.”

KÖZÖS BENNÜK: „Szeredyvel sohasem hazudtunk egymásnak, (…)nem hazudhattunk egymásnak, nem voltunk abban a helyzetben.” „…mégiscsak egy erkölcsi magaslatféle volt az a végső menedék, ahová visszaszorított bennünket a neveltetésünk.” Mindhárman az autentikus élet hívei, ezért kell M. kéziratát kommentálva választ keresni Szeredy (fel sem tett) kérdésére.

A VÁLASZ: „Nem az én véleményemre volt kíváncsi Szeredy, ahogy mentünk lefelé a Lukács fürdő jobbik lépcsőjén, hanem a saját véleményére. Azt remélte tőlem, hogy én messzebbről tudom nézni élete össze- gubancolódott zűrzavarát, s az én közbeiktatásom segítségével talán majd ráeszmél, hogyan is fest a helyzet annak az istennek a szemszögéből, aki nézi mindezt.” A válasz nem válasz, vagy úgy, hogy az egész regény az.

BIBLIOGRÁFIA Orbán Gyöngyi: Olvasókönyv a XII. osztályosoknak, T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2007. Bara Katalin- Csutak Judit: Magyar nyelv és irodalom. Tankönyv a XII. osztály számára,T3 Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 1999. Irodalmi tételek. Új érettségi. Corvina Kiadó, Budapest, 2004, 293-295o.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! Megjegyzés: Jelen prezentáció az internetről szabadon letölthető, 106A_regeny_ottlik_velasquez című bemutató felhasználásával készült. Újra megtekinthető a www.pocsveilerilona.weboldala.net címen; KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET!