A TAKARMÁNYOK ISMERETE ÉS TARTÓSÍTÁSUK

A takarmány fogalma takarmányon azokat a növényi, állati vagy mikrobiális eredetű anyagokat értjük, amelyeket önmagukban vagy más anyagokkal kombinálva azért etetünk, hogy velük az állatok energia, fehérje, vitamin és ásványi anyag szükségletét kielégítsük.

Takarmányok csoportosítása zöldtakarmányok gyökér- és gumós takarmányok erjesztett takarmányok szénák, szénalisztek magvak és termések szántóföldi növénytermesztési melléktermékek ipari melléktermékek és hulladékok állati eredetű takarmányok ipari abrakkeverékek takarmánykiegészítők

A ZÖLDTAKARMÁNYOK A zöldtakarmányok csoportosítása:

A zöldtakarmányok jelentősége könnyen emészthetők, etethetők legeltetve vagy kaszálva nagy zöld tömeget adnak Frissen, vagy tartósított formában egész éven át etethetők. Egyes zöldtakarmányok (pillangósok) fehérjében gazdagok Mások inkább szénhidrátokban gazdagok (csalamádék) Tejsavas erjesztés útján könnyen tartósíthatók Magas a karotin, C és E vitamintartalmuk ásványi anyagokban is gazdagok.

A zöldtakarmányok kedvezőtlen hatásai A pillangós zöldtakarmányok könnyen okozhatnak felfúvódást Egyes zöldtakarmányok alkaloidákat és glükozidákat (növényi méreganyagok) tartalmaznak. (Ilyen pl. a rosszul tárolt burgonyában a solanin, a pillangósokban a szaponin melynek keserű íze az állati termékbe is átmegy.)

A legelő A legelők növénykultúráját összefoglaló néven gyepnek nevezzük. Gyepen azt a pázsitfűfélékkel és pillangósokkal tartósan benőtt területet értjük, amelynek termését legeltetés útján, vagy kaszálóként takarmányozás céljára hasznosítunk.

A legeltetés előnyei Biztosítja a jó levegőt, napfényt, mozgást olcsó takarmány Laktagóg hatású.

A legelők csoportosítása I. Rendelkezésre állás ideje szerint Állandó legelők Természetes gyepek Mesterséges gyepek Alkalmi legelők Gabonatarlók Árokpartok Őszi vetések

A legelők csoportosítása II. Földrajzi elhelyezkedés szerint Síkvidéki legelők (völgyi legelők, homoki és sziki legelők) Dombvidéki legelők Hegyi vagy havasi legelők Lápi legelők

A legelők összetétele I. Botanikai összetétel szerint pázsitfűfélék (50-70%) pl. a perjék pillangósvirágúak(20%) pl. a herefélék savanyúfüvek (2-10%) pl. a csenkeszek

A legelők összetétele II. Más csoportosítás szerint: Szálfüvek réti csenkesz, csomós ebír, magyar rozsnok, zöld pántlikafű, sudár rozsnok Aljfüvek tarackos tippan, réti perje, angol perje, vörös csenkesz, csillagpázsit Pillangósok fehér here, szarvaskerep lucerna, bíborhere, bükköny félék

Legeltetési módok I.

Legeltetési módok II. 1. Szabad legeltetés: az állatállományt a területen szétszórva legeltetjük Hátránya az állatok válogatnak, sok füvet letaposnak, sok füvet szennyeznek bélsarukkal. a gyepterület fűhozamának mindössze 40-50%-a hasznosul.

Legeltetési módok III. 2. pányvázva legeltetés Az állatokat egyedileg hosszú lánccal vagy kötéllel egy cölöphöz rögzítik, amely körül az állat a gyepet lelegeli.

Legeltetési módok IV. 3. A szakaszos legeltetés: a legelőterületet több szakaszra osztják fel. Az állatállomány mindig csak egy szakaszon belül legel, a többi szakasz növényzete pihen, Ezen szakaszok kaszálhatók is A terület felosztása történhet fix karámrendszerrel vagy áttelepíthető villanypásztorral.

Legeltetési módok V. 4. Az adagolt legeltetés a legelőt a csoportban lévő állatok számának figyelembevételével megfelelő szélességű szakaszokra osztjuk. egyik módja a sávosan adagolt. Másik módja a napi adagolt legeltetés A terület kiszámításához szükséges adatok: állatlétszám egy állat napi zöldtömegigénye (a testtömeg 10%-a) a legelő fűhozama kg/m2 -ben átlagos testtömeg

Legeltetési módok VI. 5. A legelőkombinát: Kialakításhoz összefüggő legelőterületre van szükség. A terület legmagasabb fekvésű helyére építik az istállókat, a fejőházat, és a szérűskertet. Ez a legelőközpont. A kötetlenül tartott állatok a villanypásztorral határolt felhajtó úton juthatnak el a legelő valamennyi szakaszára.

Előkészületek a legeltetésre A klasszikus legeltetési idény hazánkban Szent György napjától (ápr. 24-től) Szent Mihály napjáig (szept. 29-ig) tart.

Előkészületek a legeltetésre Tavaszi teendők: a legelő vizenyős területeit csapoljuk le szüntessük meg a vakondtúrásokat fogasoljuk, és műtrágyázzuk meg a gyepet állataink takarmányozásában fokozatosan térjünk át a zöld takarmány etetésére. a mérgező és szúrós gyomok irtása pl. a foltos bürök, beléndek, boglárkafajok csattanó maszlag. Szúrós gyomok pl.a királydinnye, szamártövis, aszatfélék a zsenge tavaszi fű legeltetéséhez adjunk szénakiegészítést, mert ennek magas víztartalma miatt hashajtó hatása van. végezzük el az állomány pata-ápolását mentesítsük az állományt külső és belső élősködőktől csoportosítsuk állatainkat termelési színvonaluk szerint. nyári nagy melegben mindig deleltessük az állományt, árnyékos területen pihenjenek pár órát.

SZÁNTÓFÖLDI ZÖLDTAKARMÁNYOK Fűféle zöldtakarmányok: A kukorica csalamádé magas a szénhidrát tartalma, de fehérjében szegény, Kifejlett szarvasmarhák adagja 40-60 kg naponta. Szudánifű elsősorban szarvasmarhákkal etethető, évente kétszer kaszálható, A 40-60 cm-nél alacsonyabb növénykultúrát még ne etessük, mert ciánmérgezést okozhat. A cukorcirok a sovány talajú területek takarmánynövénye, az egy méternél alacsonyabb növedéket itt sem célszerű etetni a ciántartalom miatt. A rozs zöldtakarmányként tavasszal elsőnek etethető kaszálva.

Pillangós virágú zöldtakarmányok I. Fehérjében, kálciumban és vasban gazdagok, foszforban szegények. magas a B és C vitamin, valamint karotintartalmuk. Étrendi hatásuk fiatal és harmatos állapotban nem kedvező, mert felfúvódást okozhatnak

Pillangós virágú zöldtakarmányok II. A lucerna Magas fehérjetartalmú, évelő növénykultúra. 4-5 évig, évente a csapadéktól függően 3-4x kaszálható. Éves zöldhozama 25-30 t/ha. Vöröshere alacsonyabb fehérjetartalmú, kisebb zöldhozamú A fehérherét elsősorban gyepkeverékekben vetik. A bíborhere egyéves növény, a Dunántúlon termesztik leginkább.

Pillangós virágú zöldtakarmányok III. A somkóró: a benne lévő kumarin könnyen fényérzékennyé teszi a bőrt, és ez bőrgyulladást, kivérzéseket, belső szervi vérzéseket okozhat. A borsót, bükkönyt és szóját szinte kizárólag zöldtakarmány keverékekben termesztik.

Leveles zöldtakarmányok A takarmánykáposzta C vitaminban és cukorban gazdag növény Nedvdús, rostban szegény. Jól tárolható A napraforgó csalamádé elterjedtebb, mint a takarmánykáposzta. Kukorica csalamádéval keverve ízletesebb.

Keverék zöldtakarmányok 1. Őszi keverékek Keszthelyi keverék: rozsos káposztarepce, amely már április közepétől etethető. Termésátlaga 14-20 t/ha, magas víztartalma miatt előnyösebb fonnyasztás után etetni. Szarvasmarháknak napi adagja 30-40 kg, lovaknak, 15-25 kg. Legány-féle keverék: valamilyen kalászos (búza v. rozs v. őszi árpa) és bükköny, valamint bíborhere keveréke. 15-25 t/ha a hozama marháknak 40-60 kg/nap, lovaknak 20-40 kg a napi adagja.

Keverék zöldtakarmányok Rozsos bükköny: soványabb talajokon vethető, április végétől etethető. Termésátlaga 18-25 t/ha. Búzás pannonbükköny: igényesebb az előzőnél, de ízletesebb és később fásodik. Árpás borsó, búzás borsó: az őszi takarmányborsót árpával vagy búzával keverhetjük, kötöttebb talajok ízletes takarmánya. Termésátlaga 20-25 t/ha

Keverék zöldtakarmányok 2. Tavaszi keverékek: Zabos bükköny, zabos borsó: tavaszi bükkönyt zabbal keverhetünk, Termésátlaga 15-20 t/ha. Borsós napraforgós csalamádé: Június elejétől etethető. Optimális fejlődési stádium a betakarításra amikor a tányérkezdemények még csak 2-3 cm-esek, ha túlságosan elvénül a napraforgó, akkor a levelei szőrösek, szúrósak, szára pedig fás, szőrös, szúrós lesz, ezért, az állatok nem szívesen fogyasztják.

Keverék zöldtakarmányok Napraforgós kukoricacsalamádé: vetési ideje március április, a napraforgó adja a nagyobb tömeget, a kukorica pedig ízletesebbé teszi a takarmányt. Egész a fagyok beálltáig tud biztosítani nagymennyiségű zöld tömeget. Füves lucerna, füves here: mindkét keverék nagymennyiségű zöld tömeget és fehérjét ad Nincs puffasztó hatásuk, szénakészítésre is alkalmasak

Zöld futószalag az állatállomány egész éven át tartó zöldtakarmány ellátását jelenti Abban az időben biztosítanak nagy zöld tömeget, amikor még nincs vagy már nincs legeltetési lehetőség.

Egyéb zöldtakarmányként hasznosítható növényi részek leveles cukorrépafej. répalevél Kertészeti hulladékok: a sárgarépa, petrezselyem, fejes- és kelkáposzta, karfiol, karalábé tisztításából és válogatásából adódó hulladékok

GYÖKÉR- ÉS GUMÓS TAKARMÁNYOK magas a víztartalmuk, kevés táplálóanyag van bennük, ezért terimés takarmányok. Magas víztartalmuknál fogva nehezen tárolhatók, gyakran földdel szennyezettek, az etetés előtt sok előkészítési munkát igényelnek.

GYÖKÉR- ÉS GUMÓS TAKARMÁNYOK A takarmányrépa: szárazanyagának nagy részét a szacharóz adja, nyers fehérje tartalma nagyon alacsony. K, Na, Cl, Cu, és Co tartalma azonban aránylag magas. Tejelő tehenekkel 40 kg/nap alatti mennyiségben etessük, mert különben mellékízt ad a tejnek. Cukorrépa: igen magas cukortartalma van, A nyersrost tartalma valamivel magasabb a takarmányrépáénál Burgonya: 80- 90%-a keményítő, mindössze 1%-a cukor. A rosszul tárolt burgonyában fény hatására mérgező alkaloida képződik, ez a szolanin. Zöld színéről felismerhető a gumón. Párolva, főzve etetjük

GYÖKÉR- ÉS GUMÓS TAKARMÁNYOK Sárgarépa, (murokrépa): fehérjetartalma alacsony, de igen sok a karotin benne. Magas az E és B vitamin tartalma. Tarlórépa: másodvetésként termeszthető A tarlórépa karotint és mustárolajat is tartalmaz. A csicsóka: manapság a kisgazdaságokban ismét előtérbe kerülő takarmány. Táplálóanyagának nagy része inulin.

ERJESZTETT TAKARMÁNYOK Az állatok téli zöldtakarmánnyal történő ellátását tartósítással biztosíthatjuk. A tartósításnak két módja van, a tejsavas erjesztés, és a szárítás. A zöldtakarmányok tejsavas erjesztéssel történő tartósítása a silózás.

Szilázs - szenázs Szilázs: erjesztés során keletkezett tejsavval tartósított, egy menetben betakarított takarmány. Szárazanyag : víz = 40:60 Szenázs: előzetes fonnyasztás után besilózott, erjesztéssel tartósított takarmány Szárazanyag : víz = 60:40 Siló: azok az objektumok amelyekben a takarmányokat erjesztjük és tároljuk.

A silózás alapműveletei 1. A zöld növényt levágják, szecskázzák, és szállító járműre juttatják. Az optimális szecskaméret 1-3 cm. kivétel a szenázsnak szánt növények, melyeket fonnyasztani kell, kb. 35-40%-os szárazanyag tartalomig. Majd önjáró rendfelszedő szecskázógéppel juttatják pótkocsira a fonnyasztott zöldtömeget

2. A szecskázott zöldet mérlegelése. 3. silótérbe hordás. 4. a légmentes közeg elérése érdekében nehéz traktorokkal tömörítik 5. A silókazalt betakarják, fóliával, földdel, vagy szalmabálákkal, esetleg teteje bevethető tavaszi gabonával.

Az erjedés feltételei megfelelő a szecskaméret, optimális a szárazanyagtartalom, cukor és a nyersfehérje tartalom arányszáma 1-nél nagyobb (viasz érésű kukorica) tömörítés munkaművelete gyors és erőteljes.

pufferkapacitás A pufferkapacitás az a szám, amely megmutatja, hogy hány gramm tejsav szükséges ahhoz, hogy a takarmány 1 kg szárazanyagának pH-ja 4-re csökkenjen. (Ha a takarmány cukortartalma magas, emelkedik a pufferkapacitás, ha a takarmány fehérjetartalma magas, akkor csökken a pufferkapacitás.)

A besilózott takarmányokban lévő mikroorganizmusok optimális hőmérséklete, pH-ja hidegen erjesztő tejsav baktérium 25-30 °C 1-6 vajsav és coli aerogenes 30-40 °C 4-6 melegen erjesztő tejsav baktérium 43-48 °C élesztő gombák 20-45 °C 1.5-6.5 rothasztó gombák minden hőmérsékleten 5.5-8 penész gombák 1-8 5. táblázat.

Az erjedés szakaszai oxidációs szakasz: a silókazalban maradó levegő következménye, egy ideig tovább folytatódik a sejtek légzése, és enzimes anyagcseréje, melynek következménye a takarmány melegedése. Amikor a levegő elfogy, a sejtek elpusztulnak, a sejtekből kilépő vízmennyiség egy része a kazal aljára csordogál, benne sok ásványi anyaggal és vitaminnal. Ez a csurgaléklé. Az első szakasz időtartama néhány óra.

Az erjedés szakaszai II. Az erjedés kezdeti szakasza: Ebben a szakaszban gyorsan elszaporodnak a coli- és vajsav baktériumok. Viszont felszaporodnak a tejsav baktériumok is, és a keletkező tejsav elöli a colibacilusokat. Ezen erjedési szakasz hossza kb. 1-3 nap.

Az erjedés szakaszai III. 3. Az erjedés fő szakasza: Túlnyomórészt tejsav­baktériumok vannak jelen, ezért az erjesztett takarmány pH-ja rohamosan lecsökken. E szakasz hossza 1-2 hét. 4. Az erjedés csökkenésének szakasza: a tejsav- baktériumok lebontják az összes cukrot, az egyre fokozódó savas közeg (3,5-4 pH) miatt szaporodásuk leáll.

Az erjedés szakaszai IV. 5. Az utóerjedés szakasza: csak a rosszul tartósított silókazlakban alakul ki, és elsősorban vajsavas erjedés játszódik le, mely kesernyés csípős ízt és kellemetlen szagot ad a takarmánynak.

Silózási veszteségek a betakarításból származó elszóródás légzési, erjedési veszteség felületi, romlási veszteség csurgaléklé által kimosódott szárazanyag

A jóminőségű szilázs és szenázs A növényi részek jól felismerhetők, nem kenőcsös, nem nyálkás az állománya. A színe zöldessárga, sárgászöld, sohasem barna vagy fekete. Az illata a friss kenyér illatához hasonló, nem bűzös, szúrós, ecetes szagú.

Siló típusok Gödörsiló, dombsiló Falközisiló Toronysiló

A szilázs és szenázs etetés előnyei állandó takarmánybázist ad, Időjárástól kevésbé függ a készítése Táplálóanyag-veszteség kisebb, mint a szénakészítésnél Teljesen gépesíthető A vitamin tartalma magas marad

Javasolt napi adagok ÁLLATFAJ TAKARMÁNY MENNYISÉG kg/nap tehén 20-30 választott borjú 1-5 növendék marha 10-20 anyajuh és kos 3-4 választott bárány 0,5-1 koca 2-4 hidegvérű ló 8-10 kacsa 10-80 g lúd 180-200 g tyúk 20-30 g

A SZÉNAFÉLÉK ÉS A SZÉNAKÉSZÍTÉS A szénák általános jellemzői: fehérjékben, kalciumban, vitaminokban gazdagok a pillangós szénák fehérjetartalma magasabb, mint a fűszénáké nyersrost- tartalma táplálóanyagként szolgál, valamint jó bendő- és bélmozgató.

Szénák csoportosítása

Fűféle szénák Réti széna Szántóföldi fűféle szénák: sziki szénák finomszálú, rostszegény, igen zamatos szénák. hegyi- és dombvidéki szénák fehérjékben, zsírban, zamatanyagokban gazdagok. síkvidéki, völgyi szénák kevésbé ízletesek, rostban gazdagok, de nagy tömeget adnak. lápi széna : Az állatok nem fogyasztják szívesen. erdei széna: gyenge minőségű, melyben sok a gally és száraz avar. A lekaszált zöld tömegnek kb. negyede lesz a széna. Pl. 200 q kaszált fűből kb. 50 q réti széna lesz. Anyaszéna: az első kaszálás szénája. Sarjúszéna: A későbbi növedékekből készített széna Szántóföldi fűféle szénák: a réti szénáknál kevésbé értékes, mert botanikai összetétele nem változatos. Mindössze egyféle fűfajt tartalmaznak. Pl.: a muhar, köles.

Pillangós szénák lucernaszéna: vöröshereszéna: a legel terjedtebb pillangósszéna. Nincs puffasztó hatása. A jó lucernaszéna színe zöld, szára vékony és dús levélzetű, kellemes illatú takarmány. Ha a kazalban a felmelegedés miatt megbarnul, táplálóanyagtartalmából ugyan veszít, de az állatok szívesen fogyasztják, mert a karamellizálódott cukortartalom igen jó ízt ad a szénának. vöröshereszéna: szára vastagabb, levele kevesebb a lucernaszénáénál. íze kesernyés, nagy mennyiségben dugító, puffasztó hatású. Szárítása során nagy a levélpergési veszteség.

Keverékszénák 1. zabosbükkönyszéna: 2. füveshereszéna: Szénahozama kevés, és nehezen szállítható. A sok bükköny kesernyés ízt ad a tejnek. 2. füveshereszéna: tömege és emészthető fehérje- és energiatartalma nagyobb, mintegy 20%-kal a tisztán termesztett pillangós szénákénál.

A szénalisztek A szénaféléket a sertés és baromfi félék elsősorban lisztesített formában tudják hatékonyabban feltárni. Kérődzőkben viszont kifejezetten káros dietetikai hatást mutatnak, dugító hatásúak. Szénalisztet leggyakrabban lucernaszénából készítenek, úgy, hogy a kész szénát kalapácsos darálón ledarálják.

A szénakészítés technológiái Természetes szárítás: renden vagy állványon Svéd álvány: Mestersé­ges módszerek: hideg vagy meleglevegős átfúvással.

A szénakészítés munkaműveletei Szénaszárítás renden(=természetes szénaszárítás) Kaszálás: alternáló vagy rotációs kaszával (pillangósoknál szársértő használata javasolt) Időpont optimális megválasztása (időjárás, fenológiai fázis: lucerna zöldbimbós állapot) Forgatás rendsodróval, renkezelő gépekkel

A szénakészítés munkaműveletei II. Betakarítás: Ömlesztve Bálázva: kis kocka bála, nagy hengerbála, nagy kockabála Kazlazás A kazal betetőzése: Pl.: szalma takarás

Mesterséges szénaszárítás Vámosi- féle hideglevegős szénaszárítás Előmelegített-levegős szénaszárítás Forró levegős zöld növényi liszt készítése: szárítóto­ronyba ömlesztve 600-800°C-os forró levegőt áramoltatnak a szecskázott zöldnövénnyel szembe, így a zöld tömeg 1-2 perc alatt megszárad, majd ezt darálóban lisztesítik. Ezt később granulálhatják, pelletizálhatják. Szecskázott széna szárítása

A szénakészítés veszteségei légzési veszteség: sejtanyagcsere következtében kialakuló veszteség mechanikai veszteség: levélpergési veszteség: megelőzés : reggeli harmat felszáradása előtti forgatás, bálázás Kilúgozási veszteség Többszöri megázás hatására

A szénakészítés veszteségei II. erjedési veszteség: Magasabb nedvességtartalommal történő bálázás során bemelegszik, erjed Karotin veszteség: Napfény hatására a karotin lebomlik

MAGVAK A magvak a növények generatív (ivaros) szaporító részei. Jelentőségük igen nagy, sok energiát biztosítanak az állatnak, táplálóanyagaik könnyen emészthetők, koncentrált takarmányok. Magas a P, K, és Mg tartalmuk.

A magvak csoportosítása

A magvak beltartalmi értékei beltartalom gabona magvak hüvelyes magvak olajos magvak szárazanyag 6-13 nyers fehérje 1,5-5 22-41 13-24 nyers zsír 2-10 2-35 25-40 N.m.k.a. 60-75 20-60 30-50 nyers rost 2-25

A gabonamagvak A kukorica: a gabonamagvak közül legnagyobb jelentőségű és legnagyobb mennyiségben is termesztik. N.m.k.a. tartalma a legmagasabb, és nagy mennyiségű nyerszsírt tartalmaz. A fehérjekoncentrációja viszont a legalacsonyabb. A kukorica igen sok energiát biztosít. Sárga színét a benne lévő karotin adja. A sok kukorica etetése nem előnyös, mert nem kívánatos mennyiségű depozsír képzésére készteti az állati szervezetet. Sertésnél a szalonnát lágyítja.

A gabonamagvak II. Búza: Árpa: szintén jelentős és elterjedten alkalmazott a tápok összeállításában. Az árpa és a kukorica helyettesíthető vele. A gabonamagvak közül a búza fehérjetartalma a legnagyobb, koncentrált takarmány. Nyersrost tartalma alacsony. Árpa: takarmányozásra az őszi árpát termesztik, mert magasabb a fehérjetartalma és a terméshozama. A sertés faj specifikus takarmánya, gátolja az izomszövet elzsírosodását, és kemé­nyíti a szalonnát.

A gabonamagvak III. Zab: Rozs: a ló fajspecifikus takarmánya, Nyersrost tartalma magas. Friss zabot lovakkal ne etessünk, mert kólikás bántalmakat okozhat. Rozs: fehérjetartalma magas, elsősorban növendék- és tenyészállatokkal etessük, 20-30%-os arányban az abrakkeverékben.

A gabonamagvak IV. Cirok: cirokkal a kukorica és az árpa kis mennyiségben helyettesíthető, fehérjetartalma magasabb a kukoricáénál. Magas csersav tartalma miatt kesernyés íze van.

Hüvelyes magvak A hüvelyes magvak magas fehérjetartalmuk miatt puffasztó, dugító hatásúak A fehérje mellett jelentős energiát is biztosítanak az állatnak.

Hüvelyes magvak II. Borsó: Szója: magas fehérjetartalma miatt helyettesítheti a szóját, de dugító hatású, ezért az abrakkeverékekbe csak 15-20%-ban szabad bekeverni. A sertés szalonnáját hússal átszőtté teszi (császárszalonna). Szója: a legértékesebb hüvelyes. Importáljuk = drágítja a takarmányt. Jelentőségét magas esszenciális zsír- és aminosav tartal­mának köszönheti. Hőkezelés nélkül gátolja a tripszin hatását.

Hüvelyes magvak III. Csillagfürt: Lóbab: Lupinin tartalma miatt, a sárgasághoz hasonló megbetegedést okozhat. Nagy biológiai értékű. A szója teljes mérték­ben helyettesíthető vele. Lóbab: a babnál ízletesebb, jó étrendi hatású, magas lizintartalmú. Termesztése háttérbe szorult.

Olajos magvak Olajtartalmuknál fogva sok energiát biztosítanak a takarmányban. Egyszeri nagy mennyiségben hasmenést okozhat Tartós túletetés elhízáshoz vezet. (Olajtartalmánál fogva a szója ebbe a kategóriába is sorolható.)

Olajos magvak II. Napraforgó: hazánkban a legnagyobb jelentőségű. Szemesen is etethető, de tápokba darálva is nagyon célszerű a felhasználása. Sok energiát biztosít, fehérjében közepesen gazdag, de tartalmaz esszenciális aminosavakat is.

Olajos magvak III. Repce: Len: Magját csak kis mennyiségben szabad a takarmányba keverve etetni. Magas a csersav és alkaloida tartalma. Len: rostban szegény, közepes olajtartalmú, ízletes olajosmag. Csökkenti a felfúvódást, emésztődés közben elnyálkásodik, ezért diétás hatású. (Igen alkalmas csikók, borjak, és bélhurutos állatok etetésére.)

Magvak aránya az abrakkeverékekben A gabonamagvak önmagukban is etethetők, A hüvelyes magvak legfeljebb 15-25%-ban, míg az olajosmagvak 10-15%-ban szerepelhetnek az abrakkeverékben.

Melléktermékek Növénytermesztési melléktermékek Ipari melléktermékek Állati eredetű melléktermékek

Növénytermesztési melléktermékek A gabona-, hüvelyes- és olajosmagvak betakarításakor melléktermékként visszamaradnak ezek szalmái. A szalma a növény termés nélküli szára és levélzete. Nagy a nyersrost tartalma, ezért laktató hatású takarmányok. Kicsi a fehérje, zsír és vitamintartalmuk.

Növénytermesztési melléktermékek Terimés és ballaszttakarmányoknak mondjuk őket. A magas rosttartalom miatt inkrusztáló hatá­suk van. A szalmákat elsősorban kérődzőkkel célszerű etetni, mert biztosítja az egészséges bendőmozgást. Etethető adagjaik szarvasmarhával 3-4 kg, lóval 2-3 kg, juhokkal 0,5-1 kg naponta.

Szalmafélék Fűfélék szalmái: a búza-, árpa-, rozs-, zabszalmák etetése a legelterjedtebbek, hátrányuk hogy a bennük maradt toklászok megsértik a nyálkahártyát, és elősegítik a sugárgomba fertőzést. Ide soroljuk a kukoricaszárat is. A kukoricaszár beltartalmi értékét befolyásolja a betakarítás ideje.

Szalmafélék II. Hüvelyesek szalmái: a gabonaszalmáknál magasabb fehérjetartalmúak, ezért értékeseb­bek, könnyebben is emészthetők. Leginkább a borsó-, szója-, csillagfürt-, bükköny-, lóbabszalmák kerülnek takarmányozásra.

Egyéb növénytermesztési melléktermékek Pelyvák: amelyeket a magvat körülölelő pálhalevelek és kalász-törmelékek képezik. A törek: a cséplés során keletkezik, levél, szár és kalásztörmeléket tartalmaz. A kukoricacsutka: a morzsolás után visszamaradó növé­nyi rész. Nehezen emészthető. A napraforgótá­nyér

Ipari melléktermékek és hulladékok Élelmiszeripari melléktermékek csoportosítása:

Élelmiszeripari melléktermékek Malomipari melléktermékek: a gabona őrlése során keletkeznek A korpák: a magvak külső rétegeit tartalmazzák rostban gazdagok, fehérjetartalmuk közepes. Legismertebbek a búzakorpa, rozskorpa, kukoricakorpa.

Élelmiszeripari melléktermékek A takarmánylisztek: magas fehérjetartalmúak. Az ocsú: a magtisztítás során kikerülő megszorult, tört, aszott szemekből áll. olcsó abraktakarmány lehet növendéküszőknek és baromfiaknak.

Élelmiszeripari melléktermékek Olajipari melléktermékek: az olajmagvak oldószeres extrakciója után a megmaradt magrészeket ledarálják, így képződik az extrahált napraforgó-,szója-, repce-, lenmagdara. magas fehérjetartalmúak. Abrakkeverékekben 15-20%-kal szerepelnek

Élelmiszeripari melléktermékek Cukorgyári melléktermékek: a cukorrépa feldolgozása során keletkeznek. legelterjedtebbek a nedves-, és szárított répaszelet és a melasz. Nedves répaszelet: 90% körüli víztartalma van. nehezen tárolható, Elsősorban tehenekkel és hízómarhákkal etetik. 1000 kg élőtömegre 50-60 kg-ot lehet számolni.

Élelmiszeripari melléktermékek Szárított répaszelet: Ma­gas N.m.k.a. tartalmú, édeskés ízű, Rosttartalma kérődzők számára ideális, (17-18%). Áztatva etethető Melasz: 40-50% cukrot tartalmaz. Laxáns hatása is van, fokozatos hozzászoktatás szükséges.

Sörgyári melléktermékek: Malátacsíra: Rostos, de vizenyős, ezért könnyen penészedik. Laktagóg hatású. Sörtörköly: laktagóg, foszfor- és kalcium kiegészítésre szorul. Szárítva is etethető. Sörélesztő: Rostban szegény fehérjében gazdag

Szeszgyári melléktermékek Szeszmoslék Szőlőtörköly Gyorsan romlanak, beltartalmi értékük csekély

Keményítőipari melléktermékek Burgonyatörköly: A táplálóértéke alacsony, magas víztartalma miatt nehezen tárolható Gabo­natörköly: Szárított állapotban értékesebbek, mivel így a tápláló-anyagok koncentrálódnak bennük.

Konzervipari melléktermékek a növényi részek konzervipari feldolgozása során sok növényi eredetű melléktermék képződik. Pl. alma- és paradi­csomtörköly, zöldség- és gyümölcstisztítási hulladék, borsó- és babhéj.

Az almatörköly: A paradicsomtörköly: Kellemes illatú és zamatú. Frissen vagy silózva etethető beltartalmi értéke magasabb a takarmányrépáénál. A paradicsomtörköly: Ezeket a törkölyöket nagy mennyiségben lehet etetni pl. tehenekkel 15-25 kg, hízómarhákkal 10-15 kg napi adaggal.

Állati eredetű takarmányok föcstej vagy kolosztrum: Az állati fehérjén kívül fontos immunanyagokat tartalmaz, amely emésztés nélkül a bél falán közvetlen felszívódásra képes. A föcstejnek magas a vitamin és ásványianyag tartalma is. Fölözött tej: A föcstejes időszak után (10-14 nap) itathatjuk a borjakkal.

Tej feldolgozási melléktermékek A tejpor: a tej beszárításával nyerik, jobban tárolható. Felhasználható borjak, bárányok tejitatására. Tejsavó: (sajt, túrógyártás mellékterméke) melynek kellemesen savanykás íze és kevés fehérjetartalma van. Elsősorban sertések moslékos eteté­sénél használható fel. A savó beszárításával savópor nyerhető, amely sokkal könnyebben tárolható.

Tej feldolgozási melléktermékek Az író: a vajgyártás melléktermékeként keletkezik. Az írót is lehet beszárítva, por alakban felhasználni, (írópor).

Húsipari melléktermékek a vágóhidakon keletkező nagymennyiségű lágy részek, toll, vér, csont, feldolgozásával állítják elő a húslisztet, húspépet, vegyes állatifehérje lisztet, vérlisztet. Ugyancsak alkalmas takarmányozásra a vágóhídi töpörtyű. A fent említett állati eredetű takar­mányok azonban magas fehérjetartalmuk miatt igen romlandók. Felhasználásuknál a szava­tossági időt pontosan be kell tartani.

Vágóhídi melléktermékek etetésének módjai A lisztesített termékeket a sertések vagy baromfiak tápjába keverik 5-10%-nyi mennyi­ségben. A vágóhídi töpörtyű önmagában is etethető, de darálva 4-8%-ban keverhető az abrakhoz

Halfeldolgozás melléktermékek Halliszt: igen gazdag Ca-ban, P-ban, és mikroelemekben, A, D és B vitaminokban. Az abrakkeveré­kekbe csak 3-5%-ban szabad belekeverni a vágóállatok abrakjába a tervezett vágási idő előtt 2-3 héttel már nem szabad bekeverni, mert kellemetlen halízt ad a húsnak.

A táp önmagában etethető, teljes értékű koncentrált abraktakarmány IPARI ABRAKKEVERÉKEK Premix = előkeverék ásványi premix ha csak ásványi anyagokat tartalmaz vitamin premix ha csak vitaminokat tartalmaz egységes premix ha vitaminokat és mikroelemeket kevernek össze komplett premix egységes premix és vitaminok keveréke a supplement vagy superpremix a komplett premixhez fehérjét kevernek, (faj, kor, nem, hasznosítási irány figyelembevételével) koncentrátum premix vagy supplement gazdasági abrakkal való (2-3x-os) hígítása táp a koncentrátumhoz egyéb takarmány kiegészítőket kevernek, és ezt gazdasági abrakkal kb.10x-esre hígítják A táp önmagában etethető, teljes értékű koncentrált abraktakarmány

A kereskedelmi forgalomban kapható termékek elnevezései Táp, Takarmánykeverék Vitamin premix Mikroelem premix Egységes premix Komplett premix Supplement* Koncentrátum Vitamin Mikroelem Makroelem Tak. kiegészítő Állati fehérje* Növényi fehérje Gabonafélék * Korlátozások a BSE miatt! Dercés Granulált Morzsázott Extrudált forrás: Marczali és Tóth (1999)

A tápgyártás főbb mozzanatai Alapanyag beszerzés és tárolás Anyagmozgatás, mérés adagolás Aprítás Keverés Granulálás A TÁP LEHET lisztes (dercés) szemcsézett granulátum A granulált táp etetésének előnyei: a nyáltól nem csirizesedik a szájban nem porosít, ezért nem szennyezi az istálló levegőjét kisebb felületen érintkezik a levegővel, ezért kisebb az oxidációs veszteség tovább tartózkodik az emésztőkészülékben, jobban feltáródik és hasznosul

TAKARIVIÁNYKIEGÉSZÍTŐK Ásványi anyag- kiegészítők Takarmány só, Nyalósó Szénsavas takarmánymész Foszforsavas takarmánymész Keserűsó Vaskiegészítők Mikroelem kiegészítők Vitamin kiegészítők Fehérje kiegészítők LIZIN és METIONIN NPN anyagok 1.Csak kérődző állatok takarmányaiban alkalmazható 2.A fehérjeszükséglet 70-80%-át természetes fehérjékke kell biztosítani. 3.Fokozatos rászoktatás után 100 kg élőtömegre naponta etetésenként max. 1,5 dkg számolható,mert ennél nagyobb adag mérgező 4.A takarmányban egyenletesen kell elkeverni 5.Az alaptakarmányban előnyös a melasz adása, mely elősegíti a baktériumfehérjét építőbaktériumok elszaporodását. 6.Az alaptakarmányban legyen szilázs is, mert ez elősegíti a karbamidot bontó baktériumok elszaporodását.

Antibiotikumos, gyógyszeres kiegészítő Aroma- és ízesítő anyagok Zsírkiegészítők Antibiotikumos, gyógyszeres kiegészítő Aroma- és ízesítő anyagok vanilin, cukrok, mesterséges édesítőszerek Szerves savak: étvágyfokozó hatásúak Enzimkészítmények: elősegítik a feltáródást Hormonok: szigorúan tilos hormonokat hozamfokozóként alkalmazni Egyéb takarmány kiegészítők Színező anyagok Antioxidánsok