A kora újkori angol utópiák küszöbén Maczelka Csaba Pécsi Tudományegyetem BTK 2013. szeptember 26. Morus élete VIII. Henrik, az első igazi humanista angol király A megkésett humanizmus A válási krízis A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

1.A Két véglet “Macchiavelli’s Prince and More’s Utopia are the two great books that inaugurate modern political theory. Neither author could have foreseen how dramatically his ideas would shape modern conceptions of politics.” (Cousins-Grace: A Companion to Thomas More, 2009) “[L]iterary utopias, regardless of the political biases of their authors, are first and foremost intellectual and literary games, created by the author who invites readers to join in, to play with him/her and enjoy themselves.” (Pintér: The Anatomy of Utopia, 2010)

2. Paratextusok az 1518. márciusi kiadásban Pozíció Tétel Oldalszám + link 0. Címlap, egész oldalas metszettel 0 [link] 1. Levél, Rotterdami Erasmus, címzett: Johannes Frobenius 2 [link] 2. Levél, Guillame Budé, címzett: Thomas Lupset 3-10 [link] 3. Vers, Anemolius hatsorosa 11 [link] 4. Térkép (második változat) 12 [link] 5. Ábra, az utópiaiak ábécéje 13 [link] 6. Vers, utópiai utópiai betűvel szedve utópiai nyelven, latin betűs átírásban latin fordításban 7. Levél, Peter Giles, címzett: Jeroen van Busleyden 14-16 [link] 8. Levél, Morus Tamás, címzett: Peter Giles. Egész oldalas, a címlappal azonos metszettel. Első oldalán nem, utána viszont folyamatosan tartalmazza a következő élőfejet, benne a „praefatio” [am. előszó] terminussal: Ad Petrum Aegid. Praefatio 17-24 [link] I. könyv, II. könyv 14-162 9. Oldalszéli megjegyzések végig 10. Levél, J. Busleyden, címzett: Morus 163 – [165] [link] 11. Vers, Noviomagus verse [165] [link] 12. Vers, Grapheus verse 13. Kolofón [166] [link] 14. A nyomdász 15. Levél, Beatus Rhenanus, címzett: Pirckheimer, az epigrammák bevezetése [169] [link]

3. Guillaume budé levele Utópia szigetéről, melyet úgy hallottam, Udepotiának is hívnak, az a hír járja, hogy a szerencse kivételes kegyének köszönhetően (már ha elhihetjük a történetet) mind a köz-, mind a magánéletben elsajátítota a kereszténység szokásait és igaz bölcsességét, és e bölcsességet a mai napig romlatlanul megőrizte.

4. Anemolius Verse – Tipográfia Hatsoros (3. paratextus) Záróversek (11-2. paratextus)

5. Anemolius’ Költeménye – szöveg A régiek Utópiának vagy Seholnak hívtak, elszigeteltségem miatt. Most azonban Platón államával vetekedek [aemulo], talán felül is múlom azt. Mégpedig azért, mert amit ő szavakban felvázolt, egyedül én mutattam meg [praestiti] emberekkel, eszközökkel és a tökéletesnél is jobb törvényekkel. Méltán hívhatnak hát engem Eutopiának vagy Boldogországnak.

6. Sir Philip Sidney: The Defense of Poesie (1580-as évek) But even in the most excellent determination of goodness, what philosopher’s counsel can so readily direct (…) a whole commonwealth as the way of Sir Thomas More’s Utopia? (…) For the question is, whether the feigned image of poetry or the regular instruction of philosophy hath the more force in teaching. Poesy, therefore, is an art of imitation, for so Aristotle termeth it in his word mimēsis, that is to say, a representing, counterfeiting, or figuring forth – to speak metaphorically, a speaking picture – with this end: to teach and delight.

7. Térkép, Az Utópiai ábécé, Az utópiai vers Minden nemzetek közt egyedüliként én a filozófia nélkül mutattam meg [expressi] a halandóknak a filozófusok városát.

Lakowski: Sir Thomas More and the Art of Dialogue Szerző Morus Narrátor Morus Morus, Giles és Hythloday mint szereplők Narrátor Hythloday Előszó: Morus  Giles (38--44) I. könyv Bevezetés (46--54) „Dialógus a tanácsadásról”, eleje (54--58) Epizód: Morton bíboros (58--84) [beágyazott dialógus] „Dialógus a tanácsadásról”, vége (84--108) II. könyv Értekezés Utópiáról (110--236) Beszéd a büszkeség ellen (236--44) (Hythloday, mint szereplő) Konklúzió (244--46) Morus  Giles, második levél (248--52) (csak 1517 Párizs)

1. könyv [Rafael:] „Elmondhatnám nekik a makariaiak törvényét, akik szintén nem messze esnek Utopiától (…) Ha én ezt és ilyenféléket beszélnék embereknek, akik hevesen kardoskodnak az ellenkező nézet mellett, akár csak mesét mesélnék süket füleknek!” [Morus:] „Kétségtelen, teljesen süketeknek!", hagytam rá. "De Herkulesre! Nem is csodálom, mert őszintén szólva, úgy látom: ne is szólj efféléket [huiusmodi sermo], ne is adj ilyen tanácsokat, amelyeket bizonyosan meg nem fogadnak. Mert mi haszna és hol van útja szívükbe ilyen beszédeknek [sermo tam insolens], mikor lelküket betölti és megüli az ellenkező meggyőződés. Barátok közt, meghitt beszélgetésben [in familiari colloquio] kedves az ilyen elméleti bölcselkedés, de fejedelmi tanácsban, ahol nagy dolgokat nagy tekintélyességgel hánytorgatnak, nincs helye ennek.” Colloquium, sermo – máshol is, többször is ott van.

„concinne & cum decoro” 1. könyv [Rafael:] - Ezért mondtam, hogy a filozófiának nincs helye a fejedelmeknél. [Morus:] – Sőt inkább nagyon is van, csak nem az iskolás filozófiának, mely azt tartja, hogy bármi bárhol helyénvaló. De van a filozófiának egy gyakorlatibb fajtája. Ez ismeri a maga színpadát, alkalmazkodik hozzá, harmonikusan és bájjal játssza el szerepét az éppen játszott színdarabban. Ezt kell neked is alkalmaznod. Másik fordítás: "Nagyon is igaz", feleltem. "Az elméleti filozófiának nincs ott helye. - Van azonban gyakorlatibb bölcsészet is, mely ismeri a maga helyét, tudja kiosztott szerepét, értelmesen és méltósággal játssza. „concinne & cum decoro”

(ellenkező gondolatok szembe tétele) J. Snyder: Writing the Scene of Speaking: Theories of Dialogue in the Late Italian Renaissance, 1989 1. praeparatio (előkészítés) quaestio (tézis) 2. contentio (ellenkező gondolatok szembe tétele) Dialógus: elméletek. Platóni dialógus: eszmény. Felolvasni részleteket a quaestio kapcsán. De: Lukiánosz. probatio (a tézis bizonyítása)

Utópia 1. I. könyv nagy része Előkészítés: szereplők bemutatása, aktuális (angliai) dolgok tárgyalása (scene of speaking) Quaestio (tézis): „egyetlen út vezet a köz javára, ha kimondják a vagyonegyenlőséget” 2. I. könyv vége + II. könyv (ellenkező gondolatok szembe tétele) A dialógus lényegi részével kapcsolatos elvárások: Jelentős emberek beszéljenek, úgy ahogy illik (decorum) Platón mintájára valamilyen elvont témáról beszélgessenek, aminek a napi politikához nincs köze. De hogyan lesz a narrátor Hythloday által elmondott prózából dialógus? Úgy, hogy a végén még visszakapcsolunk egyszer, narrátor Morus kommentárt fűz hozzá, ami dialogikus keretet ad az egésznek, visszahozza egy utolsó pillanatra a scene of speaking-et. Probatio (a tézis bizonyítása): Utópia leírása, a tézis gyakorlati alkalmazásának „bemutatása”