1905-1920. Németország és Kelet-Közép-Európa Az expresszionizmus 1905-1920. Németország és Kelet-Közép-Európa Készítette Domján Gáborné

Expresszionizmus Szó szerinti jelentés: kinyomás Fő célja: a belső tartalmak kivetítése, szuggesztív (nagyon hatásos) kifejezése

Expresszionizmus Milyen belső tartalmakat fejez ki? érzéseket: lelkesedést, ámulatot, boldog bizakodást (pl. Kassák: Mesteremberek, József Attila:Nem én kiáltok, Franz Marc, ) szorongásokat, félelmeket (Franc Kafka, Ady: Emlékezés egy nyáréjszakára, Van Gogh, Munch: Sikoly, Egon Schiele, Kokoschka) kétségbeesést, lázadást, gyűlöletet, fojtott indulatot (Babits: Húsvét előtt, Egon Schiele, )

lelkesedést, ámulatot Franz Marc: Sárga lovak

lelkesedést, ámulatot Franz Marc: Kék ló

Beteges , torz vágyakat, erotikus indulatokat Egon Schiele

Egon Schiele

szorongásokat, félelmeket Munch: Sikoly

Vincent Van Gogh : Éjszakai kávéház Arles-ban, 1889.

szorongásokat, félelmeket Nolde: Halál a sivatagban

Egyetemes élethelyzeteket, lelkiállapotokat Ernst Barlach

Küldetéstudatot, elszántságot Kassák lapja Nolde: A proféta

Az expresszionisták társadalomhoz való viszonya Tiltakoznak a XX. századi ember kiszolgáltatottsága, kizsákmányolása ellen. Baloldali meggyőződés jellemzi őket, háború- és erőszak-ellenesség Emberközpontúság Hisznek abban, hogy az ember jóvá válik (ld. primitív népek, kisgyerekek) , ha a társadalmi feltételek megjavulnak

Expresszionista irodalom Fő eszközei az irodalomban: Szabadvers; a verstani formák „elfelejtése”; a központozás elhagyása; Gyakoriak a kérdő, felkiáltó, egytagú mondatok; fellazítják a mondatszerkezeteket Gyakori a verbális = igés stílus Erős hatású szavak; merész társítások; megváltozott képrendszer, Szertelenség, túlfűtöttség Fő irodalmi képviselői: Kassák Lajos; József Attila 1. kötete (Nem én kiáltok) , Füst Milán, Bertolt Brecht, Szabó Dezső, Déry Tibor, Kafka

Festészet Fő eszközei a festészetben: Vad színek, nyugtalanul hullámzó vonalak, torzulás a figurális ábrázolásban (pl. nyúlás) Elődök: Vencant Van Gogh, Munch, Gauguin

Vincent Van Gogh Búzaföld ciprusokkal, 1889.

Munch: Az élet tánca

Paul Gauguin (1848-1903): Soha már, 1897.

Két expresszionista irányzat: Figurális expresszionizmus kifejezően torzított formák, de a valóság világosan felismerhető érzések hangsúlyozása mozdulatokkal, arckifejezésekkel, gesztusokkal Absztrakt expresszionizmus Elvont, stilizált valóságot ábrázol belső ritmusa van a színeknek, vonalaknak, lüktetés érzelemkifejezés pusztán színekkel és formákkal Ami közös: - látomásos, lebilincselő erő - expresszív színek

Figurális expresszionizmus

Absztrat expresszionizmus Kandinszkij

Paul Klee

Német képzőművészeti és irányok Die Brücke (A híd) festőcsoport 1905-től Ernst Ludwig, Emil Nolde, Otto Mueller, E.L. Kirchner  Fő téma: városi nyomor; nagyvárosi emberek nincstelen élete Der blaue Reiter: Kék lovas) festőcsoport 1911-től Kandinszkij absztrakt megfogalmazás Franz Marc állatábrázolásaiban egy tiszta, ártatlan világ tükröződik

E. L. Kirchner: Die Brücke tagjai, 1926.

Max Pechstein: A Die Brücke mappa borítója, 1911.

Emil Nolde: Gyerek és nagy madár, 1912.

E. L. Kirchner: Berlin, Friedrichstrasse, 1914.

E. L. Kirchner: Az utca, 1913.

Chaim Soutine művei

A Der Blaue Reiter tagjai

Robert Delaunay: Az Eiffel torony, 1911.

Oskar Kokoschka: A gyilkos, az asszonyok reménye, 1910.

Oskar Kokoschka: Veronika kendője, 1911.

James Ensor: Intrikusok, 1911.

Oskar Kokoschka: Síró lány, 1914.

E. L. Kirchner: Die Brücke tagjai, 1926.