A Fertő-tó vízszintszabályozása és a levezető rendszer működtetése

Szabályozások előtti állapot

Kezdeti próbálkozások Középkor Malomárok 1775. Eszterházy csatorna építése a Hanságon át a Fertő-tóig. 1777-1780. Fertőd-Pomogy úttöltés 20 hídnyílással. 1795-1799. A Rábca kanyargós medrének kiegyenesítése és mélyítése Győr és Bősárkány között. 1799. Hegedűs csatorna építése Bősárkány és Királytó között. 1800-1814. Csatornaépítések. 1830-1835. Fertő-csatorna építése Győrtől a Pomogyi úttól tovább 2km-re. 1834. Szegedi csatorna építése. 1870. Ikva és Répce rendezése, kiépül a Vármegyei árok a mai Kapuvár-Bősárkányi csatorna.

A lecsapolás időszaka 1873. Megalakul a Rábaszályozó Társulat Alapfeladat Fertő-Hanság lecsapolása. 1886-1893. Rábca szabályozás Győr-Bősárkány 1892-1895. Hanság főcsatorna építése a torkolat és a Pomogyi út között. 1898 A Kapuvári és Mosonszentjánosi duzzasztó építése a Hanság főcsatornán. 1904. évi XXXIX t.cikk (III. Rába törvény) Az alapszabályszerű feladatokból kimarad a tó lecsapolása, de a Hanság főcsatorna tóig történő meghosszabbításával az esetleges végrehajtás lehetősége fennmarad. 1908. Rábca mederbővítés Megépül a Pomogyi zsilip. 1909. Hanság főcsatorna kotrás. 1910. Hanság főcsatorna Pomogy feletti szakasz kotrása. 1912. Megépül a Fertőszéli zsilip. A tó vízszintje 70cm-t süllyedt, felemás állapotban maradt. Különféle hasznosítási tervek készülnek, de beavatkozás nem. (1930.)

Konkrét vízszint(ek) nélküli tószabályozás A tó fennmaradását és hasznosítási elképzelésében bekövetkezett változásokat követően egyszerűen átfogalmazhatók a levezető rendszer alapfunkciói. Ezek: A Hanság medence mentesítése az árvizektől. Az Ikva árvizeinek levezetése. A Hanság medence belvizeinek levezetése. A Fertő-tó vízszint szabályozása, árvizeinek levezetése. Mivel korabeli műszaki tartalmú vízjogi engedéllyel nem rendelkezünk a funkciókkal kapcsolatos üzemeltetési elvekről az 1930-as felújítási munkákat előkészítő levelezésekből van tudomásunk. Ezek alapján az árvízi hatások kivédése – vis maiorként – alapvető prioritással bír, a belvízi levezetés pedig elsőbbséget élvez a tó vízlevezetésével szemben, melyet úgy fogalmaztak meg, hogy amikor a levezető rendszer vízszintje a terepszintet eléri, vagy meghaladja, akkor a tóból nem szabad vizet ereszteni. A levezetési mennyiséget az akkori tóvízszint figyelembe vételével 4,5-6 m3/s-ra, a levezetési időtartamot 6 hétre becsülték. 1945. Tönkrement a Fertőszéli zsilip, a medret földdel áttöltötték. A zsilip újjáépítéséig, 10 évig a tónak nem volt lefolyása a vízszint 1 m-rel megemelkedett, amit hasznosítás szempontjából kedvezőnek ítéltek, így ezt kívánták megtartani.

Az első szabályozási időszak. 1965-ben a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság elfogadta a „Hanság csatorna zsilipjeinek kezelési szabályzatá”-t, mely a tó vízszintjét szabályozó Fertőszéli (Mexikópusztai) zsilip nyitására vonatkozóan a 115,27 moAf, 115,47 moAf, 115,57 moAf. vízszintekhez tartozó zsilipmérce állás, valamint a vízgyűjtőre hullott 3 éves csapadékátlag figyelembevételével, kell, szabad és nem szabad kategóriákat fogalmazott meg. A szabályzat a vízháztartásra vonatkozó hiányos ismeretek miatt vízkészlet megőrző szemléletű, ami kedvező hatással volt a tó vízszintjére, ugyanakkor az árvizek levezetésénél a korábbi hagyományoktól eltérően egyáltalán nem foglalkozott a levezető rendszer terhelhetőségével.

A levezető rendszert érintő térségi beavatkozások. Az 1965. évi rendkívüli hidrometeorológiai helyzet által kiváltott káreseményeket követően az 1960-as évek második felétől a vízrendszer működőképességét javító és egyben a levezető rendszer terhelését befolyásoló beavatkozások: - Ikva, Kardos-ér, Répce rekonstrukció hatására növekszik a külvizi terhelés. - Belvízcsatornák és szivattyútelepek rekonstrukciójával növekszik a belvízi terhelés. - Kis-Rába vízpótló rendszer állami tulajdonba kerül, rekonstrukcióját követően 8m3/s. vízhozam átvezetésére alkalmas a Rábaköz és Dél-Hanság felé. - Kiépül a Mosoni-Duna öntözőrendszer az észak-hanság vízpótlására (1978; 5,2 m3/s.) - A Rábca torkolati zsilip (1982.) majd árapasztó és árvízkapu (1989.) megépítésével töltéserősítés nélkül mentesítésre kerül a Hanság medence a Duna árvizektől. - 1990-2003. között több ütemben rekonstrukciókra kerül sor a teljes levezető rendszeren a Fertő-tótól a Rábca árvízkapuig.

A vízrendszer jelenlegi kialakítása Rábca árvizkapu Fertőszéli zsilip

A jelenleg hatályos (2001.) tószabályozás. Hidrológiai alapok: - A tó havi vízszintingadozása a megfigyelt hidrológai adatokból, és az azok alapján meghatározott vízháztartási összetevőkből kellő pontossággal megadható. - Az egy évnél régebbi meteorológiai események hatása a tó vízháztartására átlagos hidro-meteorológiai állapotok esetén kizárható. - Középtávú vízszint-előrejelzések mintegy féléves időszakra nem készíthetők. A téli időszakban (X-II.), illetve a nyári időszakban (III-IX.) tapasztalt tótérfogat-változások között nincs statisztikai összefüggés. - A tó vízszintszabályozása eszerint csak az aktuális vízszintadatok és a szélsőérték-statisztikai vizsgálatok alapján meghatározott, biztosítandó tározótérfogat alapján lehetséges.

A jelenleg hatályos (2001.) tószabályozás. Szabályozási elvek: - A téli időszakban a tó vízlevezetésének, a nyári időszakban a Hanság és a Seewinkel belvízi szabályozásának van prioritása. - A téli időszakban a tó vizének levezetése 15 m3/s értékig történhet. - A nyári időszakban átlagosan 4 m3/s mértékű levezetés végezhető, a levezető rendszer szabad gravitációs kapacitásának megfelelően. - A Fertő-tó maximális vízszintje hidrológiai szélsőértékek fennállása esetén 116,0 moAf. - Az Ikván bekövetkező árvízi eseménynél, illetve a Rábca torkolati árvízkapu zárt állása esetén nincs elvezetés. Szabályozási vízszintek: Téli időszak (okt.1 – febr. 28. illetve 29.) 115,60 moAf. Átmeneti időszak (márc. illetve szept.) 115,65 moAf. Nyári időszak (ápr. 1 – aug. 31.) 115,70 moAf.

A jelenleg hatályos (2001.) tószabályozás. A levezető rendszer kapacitásvizsgálata. A Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság döntésének megfelelően, a jelenleg érvényes szabályzat kiértékeléséhez a kísérletet 2008. november 12-14. között, 115,59 moAf. tóvízszintnél hajtottuk végre. Fokozatos zsilipnyitás és vízhozam-mérés mellett a zsilip teljes nyitására került sor. A zsilipen átvezetett vízhozam maximuma 10,1 m3/s. volt. A mért adatok alapján a nagyobb levezetési hozamok felszíngörbéinek meghatározása modellezéssel történt meg. Az eredmények alapján a zsilip alatti 5km-es mederszakaszon további medertisztítási munkákat végeztünk. A beavatkozás eredményeként 2009. február 25-én 115,77 moAf. tóvízszintnél a zsilip részleges nyitásával a levezethető vízhozam meghaladta a 15 m3/s-ot. A kísérlet eredményének kiértékelésére közös Magyar-Osztrák szakértői jelentés készül.

A tó vízszint változása 1966-2008

A Fertő-tó vízszint szabályozásának módosítása. Az elmúlt évek csapadékszegény időjárása miatt a tó átlagvízszintje csökken. A tó elöregedési folyamatának lassítása érdekében a vízszint emelése szükséges. A tó árvízi tározó-kapacitása véges. A tó vízpótlása ökológiai szempontból nem szükséges, de mint jelentős tájalkotó elem fenntartása érdekében teljes mértékben nem kizárható (MOVB). A vízszintszabályozást meghatározó érvényben lévő zsilipkezelési szabályzat elsősorban az árvízi biztonságot szolgálja. A levezető rendszer 15 m3/s-os kiépítési kapacitása emelt szintű fenntartással biztosítható. A szélsőséges hidrometeorológiai helyzetek miatt a levezető rendszer terheléseinek egybeesését felül kell vizsgálni. A szabad gravitációs kapacitás megszűnése esetére foglalkozni kell az érdekarányos kockázatvállalás, illetve kárelhárítás kérdéskörével is.

Kovács Mihály szakaszmérnök Köszönöm a figyelmet Kovács Mihály szakaszmérnök