A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
LOGISZTIKA A logisztika anyagok,termékek, információk, személyek, energia rendszereken belüli és közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése A logisztika a görög logos szóból származik, jelentése értelem, számítás, ok.
Az üzemi logisztika A vállalat egészét átfogó folyamat, mely szervezi, irányítja és végrehajtja az anyagáramlást a nyersanyag beszállítástól a készárú kiszállításig. Hatást gyakorol a termeléssel összefüggő egyéb vállalati tevékenységre. Biztosítja a vállalat működési céljának elérését.
A logisztika célja: az ellátási feladatok végrehajtásának megszervezése úgy, hogy a teljes beszerzési, termelési és értékesítési folyamatot egy rendszerbe integrálja és a részrendszerek optimalizálása helyett a teljes rendszer (anyagáramlás, információáramlás, értékáramlás) optimumára törekszik.
A 9M-elv Ez az elv a logisztika feladatát, küldetését határozza meg. A felsorolt tényezők egyforma súllyal esnek latba, amikor a 9M-elv a logisztika feladataként azt határozza meg, hogy: a megfelelő információ a megfelelő anyag a megfelelő energia a megfelelő személyek jussanak el a megfelelő mennyiségben a megfelelő minőségben a megfelelő időpontban a megfelelő helyre a megfelelő költséggel.
Logisztikai részcélok a szállítási határidők rövidítése szállítási pontosság fokozása az átfutási idők csökkentése kapacitások kihasználása a készletszintek csökkentése a rugalmasság létrehozása és fokozása a rendszer áttekinthetőségének biztosítása nagyfokú szállítóképesség elérése a termékminőség megóvása a nemzetközi kooperációs lehetőségek fokozása az anyag és energiatakarékosság révén a környezet terhelésének csökkentése
A logisztikával elérhető eredmények Költségmegtakarítás (készletcsökkenés, selejtcsökkenés, hiányköltségek csökkenése) szolgáltatási színvonal javulása (belső ellátási rendszer biztonsága, rövidebb szállítási határidők, megbízhatóság)
A logisztikai rendszer alrendszerei Beszerzési (vagy ellátási) logisztika A beszerzési logisztika áll a gazdasági folyamatok kezdeténél: biztosítja azokat a bemeneti készleteket, amelyek a termelés (vagy tágabb értelmezésben más szolgáltatás) elvégzéshez szükségesek. Termelési (vagy gyártási) logisztika A termelési logisztika gondoskodik arról, hogy a termelési folyamatban az anyagáramlás zökkenőmentesen valósuljon meg. Értékesítési logisztika Az értékesítési logisztika a termelést követően kezeli a készterméket egészen a vevőnek történő átadásig. Hulladékkezelési (gyűjtési, újrahasznosítási, stb.) logisztika A hulladékkezelési logisztika az értékesítési piactól a beszerzési piac irányába vizsgálja a hulladékok és csomagoló eszközök áramlását, miközben azok minél nagyobb arányú újrahasznosítására törekszik.
Beszerzési logisztika Feladata a szükségletnek megfelelően és költségtakarékosan gondoskodni a vállalat számára az alap-, segéd-, üzemanyagról, kereskedelmi és félkész árúról olyan választékban, mennyiségben és időben, ahogyan a vállalat termelési programja azt megkívánja.
A Beszerzési alrendszer kapcsolata más alrendszerekkel
Ellátási, elosztási, értékesítési logisztika Az elosztási logisztika a gyártó és a terméket forgalomba hozó kereskedelmi egységek, valamint felhasználók közötti anyag-, és információáramlási kapcsolatot teremti meg. Feladata a megrendelések teljesítéséhez, azaz az áruknak a logisztikai elvek betartásával a megrendelőhöz juttatása. Tevékenységi körébe tartozik a megrendelés szerinti kiszállítások összeállítása, az áruk elosztási hálózatának kialakítása, az árú elosztó járatok megszervezése, esetleges közbenső elosztó raktározás feltételeinek biztosítása.