A romantika Készítette: Domján Gáborné.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A ROMANTIKA ÉS A MŰVELŐDÉS EURÓPÁBAN
Advertisements

A romantika.
A realizmus XIX. század második fele
Órai kiegészítés Felvilágosodás
Realista építészet EKLEKTIKA
REFORMKOR (1830 körül – 1848).
A romantika Magyarországon
Mit jelent a realizmus? 5/A.
Klasszicizmus Romantika
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
Magyar sajtótörténet Irodalmi, művészeti és kulturális lapok Magyarországon a kezdetektől napjainkig.
FRANCIA REGÉNY Kialakítói: Stendhal, Balzac és Flaubert
A XIX. század uralkodó eszméi
Demokrácia és diktatúra
REALIZMUS.
A magyar felvilágosodás irodalomból
Európai művészet a XVIII –XIX. sz.-ban
A romantika irodalmából
A POLGÁRI EURÓPA KIBONTAKOZÁSA A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
A KETTŐS FORRADALOM AZ IPARI FORRADALOM GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI
AZ OLASZ EGYSÉG LÉTREJÖTTE
HÁZI F. - ROMANTIKA.
A felvilágosult abszolutizmus
A ROMANTIKA.
A 19. századi líra átalakulása
A modern világirodalom
Felvilágosodás Bevezető óra.
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
A Nyugat
A szentimentalizmus 8/B.
George Gordon Byron 26/A. Élete Született: London, 1788 Apai ágon főnemesi családból származott Apja,,Jack Byron kapitány’’, elszórta vagyonát, Franciaországban.
A romantika.
(középszintű érettségihez)
A ROMANTIKA ÉS A MŰVELŐDÉS EURÓPÁBAN
Az avantgárd művészeti irányzatok
Ideológiák.
A romantika.
Berczeli Alex: A jakobinusok összeesküvése
Realizmus, Preraffaeliták testvérisége, Plein air
A reformkori romantika Magyarországon
Romantika.
Szentimentalizmus Készítette: Domján Gáborné.
A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői -források alapján -tudományos világkép kialakulása a kora újkorban ( kopernikuszi fordulat,
A felvilágosodás jellegzetes műfaja: a levélregény
A romantika művészetfelfogása
Az ember tragédiája és a Faust kapcsolata
A ROMANTIKA életérzése, világszemlélete stílusirányzata A XIX. század
A SZENT SZÖVETSÉG EURÓPÁJA MOZGALMAK ÉS ESZMÉK A XIX. SZÁZADBAN
Romantika 1850 ~ 1870 Készítette: Ecseri István.
A romantika.
A VILÁG A XIX. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
Készítette: NoNameTeamAnonymus csapat, 2. forduló, 3.feladat
A nagy francia forradalom - áttekintő vázlat -
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása pluribus unum (sokból egy)
A romantika egy egységes korstílus, ami több művészeti ágra együttesen terjedt ki. Kialakulásának időszaka a 18. század vége, virágkora a 19. század első.
A szellem forradalma: a felvilágosodás. Az új eszmeáramlat  Angliából indul útjára a XVII. században  Az egész kontinensen elterjed  A legjelentősebb.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
„Mert Néha kell a romantika”
Bevezetés a művelődés- és zenetörténetbe
BBN-ORO-231 Orosz irodalom 1. (A 19
Szövetségi rendszerek
A romantika.
A romantika.
A felvilágosodás kora A klasszicizmus.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Felvilágosodás kora A VILÁG MEGISMERÉSE.
Előadás másolata:

A romantika Készítette: Domján Gáborné

Mit nevezünk romantikusnak?

Mi a romantika? Szó szerinti jelentése: regény a francia roman szóból, ill. regényes az angol romantic szóból. Egy XIX. századi korstílus, stílusirányzat. A romantika az utolsó egységes korstílus, mely több művészeti ágban együttesen éreztette hatását. Ezenfelül egy magatartásmód és életérzés jelölője is.

Ideje: kb. 1800-1870. A klasszicizmus ellenhatásaként, részben a felvilágosodás eszmeköréből merítve, részben azt tagadva jön létre.

Előzményei a szentimentalizmus (a szív joga, menekülés, énkultusz, ösztönösség az alkotásban, angol sír-és éjköltészet) Sturm und Drang mozgalom (erő- és énkultusz, korlátlan szabadság igénye, ösztönösség, lázadás, a szenvedélyek, indulatok szabadon engedése) a népköltészet, a nemzeti hagyományok felfede-zése a felvilágosodás idején (Percy püspök balladagyűjtése, Macpherson Osszián-éneke, Herder népdalgyűjtése)

Ingres: Osszián álma

Korszakai 1. Preromantika: A kezdetektől 1820-ig tart Németország: Novalis és az Atheneum folyóirat köre. Együtt él a szentimentalizmussal, a rokokóval, a klasszicizmussal. Anglia: Blake, Burns, Wordsworth, Coleridge. Blake:Szélörvény

Korszakai 2. 1820–30.: a korai romantika Anglia: a második nemzedék; Byron, Shelley, Keats, Walter Scott (a történelmi regény atyja). Németországban E.T.A. Hoffmann, nálunk Kölcsey, Katona József

Korszakai 3. 1830–50.: a nagyromantika Kelet-Európában és Franciaországban is elterjed. Puskin, Vörösmarty, Petőfi, Poe, Victor Hugo, George Sand Együtt élt a realizmussal. Pl. romantika és realizmus fonódik össze Stendhal és Balzac műveiben

Korszakai 4. Kései romantika: 1850-1870. Csak egyes életművekben él tovább (pl.: Victor Hugo, Jókai) együtt él a realizmussal, a naturalizmussal, az eklektikával, historizmussal és a "modern" irányzatokkal. A nagy mesemondó, a 19. század Homérosza „Az óceán-ember”

Delacroix: A kioszi mészárlás Társadalmi háttere A szabad versenyes kapitalizmus kialakulása, virágzása és válsága . A nemzetálla-mok és az alkotmányos demokráciák létrejötte.

A romantika eszmei háttere "A romantika irodalmi liberalizmus". (Victor Hugo). A liberalizmus (a szabadság-elvűség) a felvilágosodásból sarjadt. Központi értéke a szabadság (a vállalkozás szabadságát, a vélemény, a sajtó szabadságát értették alatta) és az egyenlőség volt (törvény előtti egyenlőséget, korlátozott képviseleti demokráciát követeltek).

A romantika eszmei háttere Főleg Kelet-Európában volt igen nagy hatású a nemzeti gondolat, a nacionalizmus. A nacionalizmus akkor jó és szükséges, amikor nemzeti érdeket véd; s akkor hibáztatható és rossz, ha nemzeti érdeket (másokét) sért (Illyés Gyula). Utópista szocializmusok : republikánus, radikális és plebejus eszmei irányzatok (Saint-Simon, Louis Blanc, Proudhon, Fourier).

A romantika mint életérzés A francia forradalomra való reagálásként jön létre. Európa szellemi elitje ugyanis kiábrándult abból a hitből, hogy a szabadság társadalma a belátás, a józan ész, az emberek összefogása által rövidesen megvalósítható lenne.

A romantika mint életérzés Delacroix: Villámlástól megrettent ló A jakobinus diktatúrát, majd a forradalom napóleoni exportját látva megdöbbentek, hogy a testvériség eszméjéből önkény lett, a szabadságból az arisztokrácia megtizedelése és más nemzetek leigázása, az egyenlőségből pedig a kapitalista társadalmakban nyomor és gazdagság végletes kettőssége.

Goya: Kivégzés

A romantika mint életérzés Nem mondtak le a szabadságról, sőt, legfőbb céljuk lett, ám a szabadságot a) az egyén korlátok nélküli létezéseként b) a nemzetek önrendelkezési jogaként kezdték értelmezni. David Friedrich: Vándor a ködtenger felett

A romantika mint életérzés Csalódottságukat még fokozta, hogy a kapitalista társ. kiábrándítóan praktikusnak, túlságosan is józannak, kisszerűnek, haszonközpontúnak és unalmasnak bizonyult.

A romantika mint magatartásmód A kiábrándultság és a szabadságvágy kettős élménye határozta meg a XIX. század romantikusainak magatartását. Cél: a személyiség önmegvalósítása, az emberi kiteljesedés. E kiteljesedés elől minden akadályt el akarnak hárítani, abszolút szabadságot kívánnak.

A romantika mint magatartásmód A romantikusok az egyéniségnek, az eredetiségnek óriási értéket tulajdonítanak. Ezért különbözni akarnak az átlagembertől, bohémek, önsorsrontók, őrült zsenik vagy démoni figurák is inkább akarnak lenni, mint átlagemberek. Zsenikultusz! (A zseninek mindent szabad.)

A kor rémhistóriá-jának szülötte : Frankenstein

A romantika mint magatartásmód Mivel a szabadságot a valóság korlátozza, a teljes önmegvalósítás lehetetlen, ezért elutasítják a valóságot. Ez kétféleképpen jelentkezhet: elvágyódásként és lázadásként. Goya

A romantika mint magatartásmód A polgári lét unalmából, kisszerűségéből és közönségességéből kalandokba, álmodozásba, regényes múltba vágynak a romantikus emberek.

A romantikus világkép lényege Egyszerre állítja ember és világ ellentétének feloldhatóságát és éli át én és világ ellentétét, a vágy és a megvalósulás tragikus ellentmondását. E felismerésből fakad a romantikus vagy tragikus irónia.

Turner

Delacroix: Dante bárkája

David Friedrich: Két ember a holdat nézi

Géricault: A Medusa tutaja

Madarász Viktor: Hunyady siratása

Siralomház

Ybl Miklós: Operaház

Feszl Frigyes: Vigadó

Feszl Frigyes: Vigadó

„Lelkem legtermészetesebb állapota az önkívület. Csak akkor vagyok igazán magam, ha magamon kívül vagyok.” Richard Wagner

Vége

Lord George Gordon BYRON

Percy Byssche SHELLEY

John KEATS

George SAND

George SAND

Mary SHELLEY

Carmilla