Informatikai infrastruktúra-fejlesztés a felsőoktatásban Schőberl Márton osztályvezető Felsőoktatási Vagyonfelügyeleti Osztály VAGYONPOLITIKAI ÁLLAMTITKÁRSÁG

Fenntartói irányítás Hármas fenntartói irányítás, ehhez kapcsolt jogkörök Emberi Erőforrások Minisztere Nemzeti Fejlesztési Miniszter Nemzetgazdasági Miniszter Rektor megbízásának kezdeményezése, munkáltatása Gazdasági főigazgató megbízása, munkáltatása Költségvetési felügyelő delegálása Állami felsőoktatási intézmények

Az NFM felsőoktatásért felelős szervezeti egységei Miniszter Info-kommunikáció Vagyonpolitika Infrastruktúra Klíma / energia Vagyon-gazdálkodás Közbeszerzés Vagyon-gazdálkodási Főosztály Vagyon-felügyeleti Főosztály Kiemelt Gazdasági Társaságok Főo. Kiemelt Állami Szerződéseket Vizsgáló Főo.

Vagyongazdálkodás a felsőoktatásban Vonatkozó és irányadó jogszabályok 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról (új törvény készül) Alapelvek nemzeti vagyon = állami vagyon és önkormányzati vagyon nemzeti vagyon védelme, hatékony hasznosítása állami intézménynek saját vagyona nincs, hanem nemzeti vagyont használ felsőoktatás: az Nftv-ben megjelenő egyedi jogosítványok mellett a nemzeti vagyontörvény is irányadó jogosítványok és felelős állami kontroll összhangja

Vagyongazdálkodás a felsőoktatásban / 2 Jogosítványok és felelősség (intézmény) a rendelkezésre bocsátott nemzeti vagyon használata a rendelkezésre bocsátott nemzeti vagyon hasznosítása (vagyonkezelési szerződés útján) nemzeti vagyon értékesítése, előzetes miniszteri engedéllyel (alapelv: alapfeladathoz nem használható vagyonból jól használható vagyon generálása) szellemi és egyéb vagyon védelme peremfeltétel: mindez járuljon hozzá az alapfeladat végrehajtásához vagyonszerzés esetén a vagyon állami tulajdon lesz (kivéve: intézményi társaság tulajdonrésze), az érintett vagyonelemmel kibővül a vagyonkezelési szerződés Jogosítványok és felelősség (állami vagyonért felelős miniszter) Egyetértési jog a szenátus következő döntéseivel: Fejlesztés indítása Vagyongazdálkodási terv elfogadása Gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről Előzetes hozzájárulás (MNV Zrt. által gyakorolt jog): nemzeti vagyont érintő beruházás indítása (beruházás: számvitelről szóló tv. szerint) nemzeti vagyonnal részvétel közös beruházásban

Informatikai fejlesztések - infrastruktúra Jelenlegi állapot Több hullámban lezajló (döntően pályázat) fejlesztések Felhasználói számítógép-ellátottság kiépített Elmaradások: közösségi terekben számítógépek (könyvtárak, kollégiumok, nyilvános internet elérést biztosító gépek, stb.) száma és képességei sokszor alacsony szintűek irodai adminisztráció, intézményi működést segítő informatika  PC-k száma és fejlettsége inhomogén

Informatikai fejlesztések – infrastruktúra / 2 Renszerszintű okok Az IT fejlesztéseket lehetővé tevő pályázatok az oktatásban (és gyakorlati képzésben) közvetlenül hasznosuló fejlesztéseket , illetve a kutatási, vagy egyes célcsoportokra közvetlenül irányuló szolgáltatások fejlesztését célozzák Nem kapnak elegendő teret az intézményi működést segítő üzemrészek, illetve a tanítás-tanulás háttérszolgáltatásait biztosító infrastruktúra Egyik ok: EU-s társfinanszírozású pályázatok logikája  jogszabályban biztosított intézményi működés EU strukturális alapokból nem finanszírozható, csak konkrét fejlesztési cél, projekt TIOP 1.3.1: irányítási rendszerek kiépítése: főleg VIR, de nem kaptak elég hangsúlyt a VIR-be csatornázott alrendszerek

Informatikai fejlesztések – infrastruktúra / 3 Következtetések Fenntartói oldalról nehezen kezelhető  lényegesen gyorsabb avulás Oktatás, kutatás követelményeinek speciális igényei Kutatás Média-fejlesztés Grafikai alkalmazások Tervezői szoftverek Adatbázisok Térinformatikai rendszerek Szimulációs rendszerek (pl. vállalatirányítás) A fűtési rendszert, a falak festését, a vizes blokkokat egy-egy felújítás után sok évre megoldottként lehet elkönyvelni. Az informatikai fejlesztéseket pedig hosszabb projektek végén már akár újra is lehet kezdeni.

Intézményi hálózatok / ágazati irányítási rendszerek Helyi hálózatok kiépültek Hazai és nemzetközi összeköttetés felépült Folyamatos fejlesztési igény Ágazati irányítási rendszerek Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) Adattárház-alapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) főleg infrastruktúra-fejlesztés; további eszközöket igényelnek Központosított illetményszámfejtés (KIR) A központosított illetményszámfejtéshez kötelezően csatlakozók körének bővítéséhez szükséges intézkedésekről szóló 1419/2012. (X. 4.) Korm. Határozat

Fejlesztések frontvonala Az ágazati irányítási rendszerek (FIR2, AVIR, DPR) Kapcsolódó feladat: az intézmények információs infrastruktúrája olyan szintre fejlődjön, ami lehetővé teszi e rendszerek egységes működését FIR központi nyilvántartás keretében - a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, hallgatói, oktatói és más alkalmazotti adatokat tartalmazza. FIR2: a korábbi FIR felváltása Infrastrukturális igények: bekapcsolt forrásrendszerek (pl.: intézményi tanulmányi rendszerek) megfelelő szintű képességei hálózati kapacitás és illeszthetőségek megfelelősége központi rendszerek kiszolgáló kapacitása és megfelelő képességei

Fejlesztések frontvonala / 2 AVIR ágazati adattár és elemzési hátteret biztosító központi információs rendszer (Educatio Nkft., 2007-); második fázis zajlik Intézményi oldali feltöltöttség hiányos második fázis: kiterjesztés az általános, kötelező adatszolgáltatásba minden intézmény bekapcsolása

Fejlesztések frontvonala / 3 Diplomás Pályakövető Rdsz. Kérdőíves DPR Végzett hallgatók kérdőíves elérésével (optimális esetben a központi módszertan szerint) Előnyök: Kvalitatív elemzésre alkalmas, szöveges válaszok nyerhetők A kérdéssor összeállításának szabadsága Kisebb infrastruktúra-igény Hátrányok Nem reprezentatív Önbevallás torzításai Kis motivációs eszköztár Nagy minta-átalakulás Panel-követésre nem alkalmas Adatkapcsolat-alapú DPR FIR  NAV, Fogl. Hiv., OEP Előnyök: Reprezentatívvá tehető részletes alcsoportos elemzések Önbevallásnál valósabb kép Panel-vizsgálatok lehetősége Hátrányok irányítási szempontból össze nem függő intézmények közötti együttműködésre épül Folyamatos technikai nehézségek Nagyobb hardver-igény A kitöltők megoszlása nem tükrözi a hallgatókét, s bár ezt súlyozással korrigálni lehet az alapvető strukturális szempontok mentén (nem, kor, végzett szak, település, intézmény, képzési forma, finanszírozás), biztosra vehető a korrigálhatatlan látens torzulások nagy hatása: a sikeresek jóval nagyobb számban töltik ki a válaszok jelentősen kedvezőbb képet festenek valószínűleg a statisztikai valóságnál! Továbbá: az extrovertált típus túlreprezentált, az elektronikus rendszerekkel napi kapcsolatban állók szintén túlreprezentáltak, a visszahúzódók, alul reprezentáltak, stb. Ezeket a túl és alul reprezentáltságokat arányaiban nem lehet tudni. Az intézmények nagy mértékben érdekeltek a tőlük kikerülő eredmények tartalmában. (Ez mindig rossz előjel!)

Kérdőjelek… A fejlesztett rendszerek valódi hasznosulása nem magától értetődő („felülről jövő” kezdeményezés) „K.O.” kritériumok intézményi folyamatok és az adatok közt belső koherencia szükséges célzott felhasználók elérése a felhasználók az információtartalmat érvényesnek tekintsék az adatok megjelenése, szerepe a praktikumban intézményi statisztikai valóság és ágazati adatok egyezése vezető érezze sajátnak a rendszert (VIR), képes legyen alkalmazni Munkatárs lássa a célját és értelmét (és tudja kezelni) Kell legyen az intézményi folyamatok és az adatok közt belső koherencia: ha az adatok keletkezési folyamatai és a vezetési, működési folyamatok szinkronban vannak, tehát nincs kétféle valóság: (1) egy informális-reális, és (2) egy statisztikai, elavult, lényeges síkokat kihagyó Kell a célzott felhasználókhoz elérés: ha valóságosan is becsatornázódnak a rendszerek adatai az ágazati tervezés és irányítás megfelelő szintjein, Érvényesnek tekinthetik/tekintik a felhasználók a rendszer információ tartalmát: ha a keletkezett adatokat, mutatókat a valóságról valóban referáló tükörnek tekintik, a felhasználók (s nem az a reakció, hogy legyintenek a statisztikára) Fontos hogy az adatok a praktikumban is szerepet kapjanak: ha az adatok relevánsak, és azokat a vezetés fel is használja, (az adatok nem csak külső statisztikai kényszerek miatt kellenek, hanem válaszolnak is vezetői kérdésekre) Intézményi statisztikai valóság és ágazati adatok egyeznek: ha az intézményi belső vezetői kontrollra használt adatok és a kifelé küldésre kerülő adatok azonosak (jobb helyeken erre törekednek, de ellenérdekeltségek is szerepet kaphatnak)

És válaszok Informatikai rendszerek és infrastruktúra felhasználási hatékonysága (értelme) a szervezeti fejlesztések nélkül minimális és tendenciája olvadó vezetői megismerés, bevonás a tervezésbe minta-elemzések biztosítása a vezetők részére az adatokat szolgáltató egységek fejlesztése és a felhasználói végpont (vezetők) fejlesztése egyaránt szükséges a rendszerek csak definiált fogalmak és folyamatok, szereplők és szerepek (jogosultságok, feltételek) mellett tudnak folyamatosan működni. intézményi VIR-el foglalkozó intézményi képviselők felvetése a TÁMOP–4.1.3-11/1 program 2. szakaszát megnyitó konferencián (2012 okt. 18.): Ha a vezetők minta elemzéseket kapnának, akkor indulna el a VIR rendszerek hasznosnak tekintése a vezetők részéről is. Fontossága erősödne, ezzel kapna teret azután a fejlesztési erőfeszítések hasznosulása is.

Köszönöm a figyelmet!