Arnold Johannes Wilhelm Sommerfeld ( ) –tudatosítja és felhasználja, hogy a h mechanikai hatás dimenziójú (1911) Millikan –a fényelektromos hatás Einstein-féle elméletének kísérleti bizonyítása, h mérése (1913)
Niels Hendrik David Bohr ( ) –atommodell (1913)
James Franck ( ) Gustav Ludwig Hertz ( ) –atomok gerjesztése és ionizációja elektronnal való bombázással ( ) –Nobel-díj (1925)
Henry Moseley ( ) –röntgenvizsgálatok az atommag töltése azonos a rendszámmal (1913)
Sommerfeld –atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára (ellipszispályák, azimutális kvantumszám), a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916) –müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg, Pauli, Raabi, Debay, Bethe Rutherford –a proton felfedezése ( ) –mesterséges magátalakítás (1919) –a neutron feltételezése (1920)
Sommerfeld –mágneses kvantumszám (1920) Bohr –korrespondencia-elv ( ) –Nobel-díj (1922)
Otto Stern ( ) –közvetlenül megmérte a molekulák sebességét és igazolta Maxwellt (1920)
Walter Gerlach ( ) –az atom mágneses momentuma - térbeli kvantálás (1922) –Nobel-díj (1943)
Arthur Holly Compton ( ) –a röntgensugárzás hullámhosszának megváltozása elektronon történő szóráskor - kísérlet és magyarázat (1923) –Nobel-díj (1927) Louis de Broglie ( ) –a kettős természetet kiterjeszti az anyagra is (1923) –Nobel-díj (1929)
Wolfgang Pauli ( ) –feltevés a magspinről és a mágneses momentumról, a kizárási elv (1924) Hendrik Anthony Kramers ( ) –Stark-effektus (1920) –diszperziós formula (1925) - a korrespondencia-elv alkalmazása Werner Karl Heisenberg ( ) –mátrixmechanika (1925) –Nobel díj (1932)
Erwin Schrödinger ( ) –a hullámmechanika és ekvivalenciája (1926) –Nobel-díj (1933)