Jean Baptiste Perrin (1870-1942) a katódsugárzás negatívan töltött részecskék árama (1895) Antoine Henri Becquerel (1852-1908) lumineszcenciakuta- tások közben felfe- dezte a rádiumsók természetes radioak- tivitását (1896)

Maria Sklodowska-Curie (1867-1934) felteszi, hogy a radioaktív sugárzás atomi tulajdonság (1896) fizikai-kémiai szeparáció: tórium, polónium, rádium (1897-1898) leukémia

Joseph John Thomson (1856-1940) a katódsugarak részecskéinek tömege 1/1837-ed része a H atoménak, töltésük stb. (1897) Nobel-díj (1906)

W. Wien Ernst Rutherford (1871-1937) a csősugárzás részecskéi atom-méretűek (1898) Ernst Rutherford (1871-1937) felfedezi az α és β sugarakat, valamint a radont (1899) iskolaalapító: Bohr, Geiger, Haan, Cockroft, Moseley, Oliphant, Chadwick, Kapica, Hariton

Paul Ulrich Villard (1860-1934) M. Curie felfedezi a γ sugárzást (1900) M. Curie a β negatív töltésű, az α is részecskékből áll (1900) Becquerel a β-ról megállapítja, hogy hasonlít a katódsugárzáshoz (e/m arány, 1900) a radioaktivitás ionizációs, fiziológiai stb. hatásai (1901) Nobel-díj (1903)

Philipp Eduard Anton von Lenard (1862-1947) Lenard-ablak (1893) a fényelektromos hatást elektronok okozzák (1899) a kilépő elektronok száma (az áram) arányos a fény intenzitásával (1900) a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a fény rezgésszámától (hullámhosszától) függ, egy minimumfrekvencia alatt nincs elektron (1902)

W. Wien M. Curie Rutherford a csősugarak elhajlanak elektromos és mágneses térben (1902) M. Curie tiszta rádiumsó (1902) fizikai Nobel-díj (1903) Rutherford a radioaktív bomlás elmélete - az atomok átalakulása (1902)

az α sugarak pozitív töltésű részecskék, megjósolja a transzuránokat (1903) kémiai Nobel-díj (1908) J. J. Thomson mazsolás puding atommodell (1903) az elektronok csoportosulnak az atomban  periódusos rendszer (1904)

Perrin planetáris atommodell (1905) Albert Einstein (1879-1957)

a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai elmélete (1905) a fényelektromos hatás magyarázata a foton-hipotézissel (1905) a szilárd testek fajhője  az atomi mozgások is kvantáltak (1907) Nobel-díj (1922)

J. J. Thomson Perrin a tömegspektrometria alapelve (1907) izotópok vizsgálata (1911-1913) Perrin Brown-mozgás kísérletek kolloidokban (1908-1913) Nobel-díj (1926)

Rutherford töltött részecskék észlelése (Geiger-cső, 1909) az α részecskék kétszeresen ionizált He atomok A 10-12 cm átmérőjű atommagok felfedezése α bombázással (1906-1911)

M. Curie fémrádium (1910) kémiai Nobel-díj (1911)

Robert Andrews Millikan (1868-1953) az elektron pontos töltésének megmérése (1909-1911) Nobel-díj (1923)