XX. századi forradalom a fizikában magfizika részecskefizika 1925 kvantummechanika 1913 Bohr-modell ! 1900 radioaktivitás színkép hőmérsékleti sugárzás ! ? ? 1896 lumineszcencia stat. fiz. elektrodinamika 1873 katódsugárcső termod. 1855 mágnesesség elektromosság fény anyag hő

Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés az anomáliák szerepe a tudományban

az elnyelési és kibocsátási vonalak közötti kapcsolat (1849) Foucault a színképelemzés módszerének kidolgozása (1859) Kirchhoff és Bunsen

 új elemek a Fraunhofer-vonalak természete a Nap atmoszférával körülvett folyadék (1860-1861)

a hőmérsékleti sugárzás az abszolút fekete test fogalma Kirchhoff „ … az ugyanolyan hullámhosszal rendelkező sugarakra egy adott hőmérsékleten az emisszió és az abszorpció aránya minden testnél ugyanaz.” EλT/AλT = φ(λ, T), AλT = 1 E ~ T4 (1879) Joseph Stefan (1835-1893)

a H-atom színképvonalainak összefüggése (1885) Balmer 1/λ = R(1/22 - 1/n2), n = 3, 4, 5, ...

Rydberg (1890) a színkép összefügg a periódusos rendszerrel hullámszám, Rydberg-állandó, termekkel minden színképvonal leírható - ν = R(1/n2 - 1/m2), ν = RZ(1/n2 - 1/m2)

a hőmérsékleti sugárzás eltolódása (1893) Wien λmT = 0.2898 cm°K

kísérletek a hőmérsékleti sugárzás eloszlási függvényének meghatározására Lord Rayleigh Jeans Wien

Planck Wien Planck Rayleigh-Jeans

Az anyag diszkrét szerkezete kételektródos cső + higanyos vákuumszivattyú Geissler Geissler-csövek

Plücker színképvizsgálatokhoz (1855) a H első három vonala + a katódsugarak felfedezése, mágneses térben elhajlanak (1858)

az UV-nél rövidebb hullámhosszú sugárzás és tulajdonságai (1895) Röntgen

a fényelektromos hatás Lenard Lenard-ablak (1893) elektronok okozzák (1899) a kilépő elektronok száma (az áram) arányos a fény intenzitásával (1900) a kilépő elektronok maximális kinetikus energiája a fémtől és a fény rezgésszámától (hullámhosszától) függ, egy minimumfrekvencia alatt nincs elektron (1902)

a mazsolás puding atommodell (1903) Thomson az elektronok csoportosulnak az atomban  periódusos rendszer (1904)

a planetáris atommodell (1905) Perrin a fényelektromos hatás magyarázata a foton-hipotézissel (1905) Einstein

a Brown-mozgás molekuláris-statisztikai elmélete (1905) a szilárd testek fajhője  az atomi mozgások is kvantáltak (1907)

a Bohr-féle atommodell (1913)

atommodell a színképvonalak finomszerkezetének magyarázatára Sommerfeld ellipszispályák, azimutális kvantumszám a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916) müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg, Pauli, Raabi, Debye, Bethe

mágneses kvantumszám (1920) Sommerfeld korrespondencia-elv (1918-1923) Bohr

a kettős természetet kiterjesztése az anyagra (1923) a röntgensugárzás hullámhosszának megváltozása elektronon történő szóráskor - kísérlet és magyarázat (1923) Compton a kettős természetet kiterjesztése az anyagra (1923) de Broglie

az elektron dinamikája klasszikus mechanika legkisebb hatás elve geometriai optika Fermat-elv az elektron dinamikája (kvantummechanika) hullámoptika az elektronpályák kvantumfeltételei (egész hullámok) mű

a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925) Kramers a mátrixmechanika (1925) Heisenberg a mérhető mennyiségekre vonatkozó Mach-féle recept → nincsenek elektronpályák az atomban csak a kísérlet által sugallt fogalmak és matematikai formulák

a hullámmechanika (1926) Schrödinger ekvivalenciája a mátrixmechanikával

a hullámfüggvény valószínűségi interpretációja Born Born-közelítés operátor-fogalom (1926) határozatlansági reláció (1927) Heisenberg a komplementaritási elv (1927-1928) Bohr

az új világkép a természetet alkotó objektumok kettős természetűek nem mechanikai tulajdonságokkal rendelkező korpuszkulák, hanem részecske- és hullámtulajdonságokkal egyszerre rendelkeznek viselkedésük valószínűségi jellegű nem mechanikai hely- és helyzetváltoztatás valódi véletlenszerűség