Magyarország euro-atlanti kapcsolatrendszere Az ország szerepe és helye az EU-ban, a NATO-ban és az EBESZ-ben (Németh Attila, PTE-BTK)

A NATO-csatlakozás útkeresés: kül-és biztonságpolitika felépítése a semmiből - „triád” alapvető cél: euro-atlanti csatlakozás, mely a VSZ 1991-es felbomlása után realizálódik 94-re EU és NATO társult állama vagyunk, de nem garantált a csatlakozás fordulat: délszláv háború – stratégiai jelentőségű 1997. Madrid: csatlakozási szerződés népszavazás 1999. belépés

Az EU-csatlakozás 1991. december, EK társult tagság 1998. EU csatlakozási tárgyalások megkezdése 2002. december, Koppenhága 2003. április, Athén 2003. június, népszavazás 2004. május 1. EU-tagság

Az integráció oka nyitottság, ráutaltság központi fekvés gazdaság, természeti adottságok energiakészlet védelmi-katonai potenciál méret, lélekszám pusztán önerőből lehetetlen megvalósítani előnyök: politikai-gazdasági (külföldi tőkeberuházások 80%-a EU-s, tőkekihelyezés növelte a külső mozgásteret), biztonságpolitikai, védelmi hátrány: szuverenitás feladása hiú ábránd: az EU égisze alatt egyesülhet a magyarság, viszont demográfiai tartalék

Magyarország és az EU külpolitikája Európa-centrikus azonosul az unió értékeivel emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság, emberi jogok

Magyarország és a NATO 2002. Nemzeti Biztonsági Stratégia: elkötelezett szerepvállalás 2005. NBS átdolgozása nemzetközi béke, biztonság regionális, államok közötti, országokon belüli konfliktusok megelőzése, megoldása bővítés és mélítés NATO-feladatok fenntartása, alkalmazkodás, bővítés, erősítés tartós stabilitás: terrorizmus, tömegpusztító fegyverek visszaszorítása nemeztközi rendszer szereplőinek konstruktív, sokoldalú együttműködés országgyűlési határozatok külpolitikai stratégia

Magyarország szerepe a NATO-ban

Magyarország szerepe a NATO-ban 1995. Sínai-fsz., Ciprus, Balkán 1996- balkáni rendezés 1999- valamennyi szárazföldi hadműveletben Koszovó (KFOR) Albánia (AFOR) Macedónia (Amber Fox, Essential Harvest, Allied Harmony) Bosznia (SFOR, EUFOR) 2003- Irak (NATO ISAF: őrzésvédelmi, eü-i, repülőtér-műszaki) 71% NATO-misszióban

A békefenntartó hadműveletek, NATO-szerepvállalás 13 ország: Koszovó, Bosznia-H.,Irak, Afganisztán, Ciprus, Egyiptom Balkánra koncentrálódik őrzési-védelmi, műszaki 1995. 83 fő/év, fordulat a békefenntartásban 1995-2006. átlag 730 fő/év 2007. 1057 fő KFOR (600, Koszovó); IFOR, SFOR (400, Horvátország

A békefenntartó műveletek hatása a haderőre kisebb (75  26 ezer), kvalifikált, professzionális állomány védelmi feladatok helyett inkább külföldi missziók: békefenntartás, expedíciós tevékenység hazai-nemzetközi kiképzése haditechnikai fejlesztések (Gripen, radarrendszer, vezetés-irányítás?) MH feladatai területi országvédelemtől a nemzetközi válságkezelés irányába mozdulnak 2003-2006. alkotmánymódosítás: ogy. jóváhagyása nélkül a kormány dönt bevetésükről szolgálati jogviszonyt szab. tv.: parancs alapján, önkéntesek is mehetnek

Problémák pénzhiány: egyéni felszerelés, ruházat, lakhatás, járandóságok átszervezési megtakarításokat elvonják – elmaradozó fejlesztése, romló haderőképesség, alacsony intenzitású műveletekben való részvétel 98. a haderő jelentős részét felajánlja, máig nem teljesíti az akkori vállalásait újabb teljesíthetetlen vállalások – torlódás vezetés-irányítás: szakmai értékelés, vállalások költségvetési „beárazása” elavult dokumentumok

Védelmi költségvetési hiányok 2005. évi kvs-sel visszazuhan az 1997-es szint alá egyensúly fenntartásának eszköze a haderőtervek módosítása, létszámleépítés – instabil fejlesztési tervek növekvő nemzetközi védelmi feladatok, magasabb kiadások, hazai elvonásából: 2000-2004. 8,7-12,5% a finanszírozásban való szerepvállalásunk NATO- (2,58%) és EU-átlag (1,81%) alatti

A magyar haderő integrációja 2005-2006. HM permanens átszervezése 2003. HM új integrációs program: a minimális és teljes integrációról (2005*, 2010) 2004. analóg és digitális térképészeti anyagok + légierő technikai int.: új ellenség-barát felismerő rendszer, automatizált légi vezetés, repülőterek (Kecskemét, Pápa, Veszprém) infrastrukturális fejlesztése, híradó- és informatikai hálózat, 3D-s radartelepítés, pilóta- és műszaki szakemberképzés, Gripen-beszerzés (Tubes?) 2005. harcászati föld-levegő-föld híradórendszer fejlesztése *csehek, lengyelek és 2004-ben csatl. szlovének is megelőznek minket

Magyarország NATO-szerepvállalásának értékelése magyar műveleti hozzájárulás szárazföldi haderő %-os nagyságában 6-7. helyen javuló megítélés az elmúlt évek vállalásai miatt: relatív (nagyság, fontosság, önmagunk és mások lehetőségei, teljesítménye) békefenntartás a MH legsikeresebb tev. +: IFOR/SFOR - : jogrend, pénzügyi-szakmai hiányosságok

A NATO-tagságból eredő biztonsági kockázatok főleg USA-val szemben álló szélsőséges, radikális szervezetek „NATO”-hírszerzés: idehaza vagy külképviseleteken Vezető NATO-országok érdekeltségei elleni támadások: USA, Nagy-Br., Izrael, izraelita létesítmények fokozott EU-tagállam: válságövezetek migrációs hullámai illegális migráció (okt. intézmények)

EU (CFSP) EU Szudán/Darfur AMIS-misszió macedóniai művelet, Bosznia EU-AU: Afrikai Uniót támogató, Kongó nemzeti kontingensekből álló európai hadtest, infrastrukturálisan NATO-ra támaszkodik elsősorban béketeremtés, békefenntartás, humanitárius akciók

Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

Az EBESZ szervezete regionális szervezet (Kaukázus, Közép-Ázsia, É-Amerika, É-afrikai med.): katonai, gazdasági, humán dimenzió 56 ország egyenrangú partnersége, egyeztető fóruma jogilag nem, politikailag kötelező béke, stabilitás, együttműködés (környezetvédelem, emberi jogok is) EU komoly döntésbefolyásoló szerepe

EBESZ és Magyarország diplomáciai aktivitás: USA-n kívül csak Európa, déli országokkal csak a nemzetközi szervezet (EU CFSP, EBESZ) révén 1994 – Budapest, előtte értekezlet, utána nemz. szerv. 1995 – soros elnökség, csecsenföldi misszió tervének kidolgozása megfigyelők (Grúzia, Tádzsikisztán, Bosznia-H.) Haraszti Miklós: sajtószabadság felelős +EU-NATO keretek között