SLA A szláv népek kultúrája 1

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Pedagógiatörténet Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem február 16. Körmendy Zsolt.
Advertisements

A filozófia helye a középiskolai oktatásban
2013/2014-es tanév változásai az új NAT és kerettanterv tükrében
Nem anyagi érték (Kultúra, tudomány) A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? – Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület,
Oktatás, kutatás és fejlesztés a PPKE BTK-n Cser András PhD habil. tudományos és kutatási dékánhelyettes.
Negyedik előadás Március 11
Szocializáció Fogalmak:
„A gyermek évszázada” Szabolcs Éva.
Az Ókori Kelet világnézete
A romantika irodalmából
A társadalmi változások elmélete
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM
Stílus és jelentés /társalgási stílus, publicisztikai stílus, tudományos-szakmai stílus, hivatalos stílus /
Ápolásetika.
KERESZTÉNYSÉG A KULTÚRÁK VÁLSÁGÁBAN február SEK A vallás és a vele kapcsolatos tárgyak / tudományágak.
A modern világirodalom
Bevezető előadás ANDRAGÓGIA IFJÚSÁGSEGÍTŐKNEK Az akkreditált, iskolai rendszerű, felsőfokú szakképzésben 1. előadás.
Etika Könyvtárosi etika Könyvtárosi etikai kódex
KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA III.. A 60-as évek antropológiája E. Wolf: részterületek, terminusválság El ő zmények: 1.Angolszász strukturalista funkcionalizmus.
„A kultúra azért különlegesen szép terméke az emberi viselkedésnek, mert egyedi és megismételhetetlen. Minden igaz közösség egyszeri jelenség. A kultúra.
A hazai iskolai könyvtárak fejlődéstörténete
KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, DEVIANCIA
FRANCIA NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA MESTERKÉPZÉSI SZAK.
Esztétika Kerékgyártó Béla docens Jász Borbála doktorandusz
I. Előadás Az anyanyelvi nevelés alapjai, célja, területei és elvei
A dráma- és színházismeret-tanár képzési és kimeneti követelményei
SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA: Történeti vázlat
NEVELÉSELMÉLET.
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
A pszichikumról általában
Edward Sapir ( ).
Az Orvosi Antropológia oktatása a Pécsi Tudományegyetemen
A létezés válasz arra a kérdésre, hogy „Hogyan van?”, a lényeg térbeli és időbeli megnyilvánulásait foglalja magába, és megnevezi az ember sajátos létmódját:
Társadalmi és kultúraközi kommunikáció I.
Kulcsár László: A MULTIKULTÚRALTÁS SZOCIOLÓGIAI ÉS TÖRTÉNETI DIMENZIÓI – kutatási inspirációk - Sopron Nyugat Magyarországi Egyetem Benedek Elek.
Alapfogalmak, definíciók
A kultúra fogalma.
Nem anyagi érték (Kultúra, tudomány) A hagyomány, a művészet és a tudomány értékteremtő erő, vagy díszlet? – Életet adó gyökér, vagy karanténbeli őskövület,
Kulturológia története III.
A deviancia értelmezési kerete
Jogi informatika, 2. előadás Az információs társadalom lényegi ismérvei és egyes modelljei szeptember 21. Témakörök: 1.Az IT-ről általában 2.Az IT.
Alapfogalmak, definíciók ÁVF Civil társadalom és nonprofit elméletek 1.
Prezentáziós Stratégia
Dr. Pallo József PhD. bv. ezredes
Germanisztika (német) alapszakos képzés
A sporttudomány helye a tudományok rendszerében
Aldo Rossi ( ) The Architecture of the City.
Kultúra értelmező kéziszótár alapján három jelentés
Zsidó irányzatok, modern értékek BBN-HEB-341.9, BBN-HEB , BMA-HEBD-322.5, BBV , BMVD , BMA-VALD-452:1, BMA-VALD-518:2 Biró Tamás 2015.
K OMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS. Háttér 2000 Lisszabon EU határozata 2004 Európai Bizottság dokumentuma Hazánkban: Nat Oktatási Minisztérium stratégiája Nemzeti.
Bölcsész Hefop tananyag- fejlesztési zárókonferencia szept ELTE BTK.
A határ menti vállalati együttműködés kulturális gátjai – egy magyar szempontú elemzés Szőke Júlia Gazdasági tanár, abszolvált PhD hallgató Széchenyi István.
A pedagógia mint tudomány Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens.
Bölcsészettudományi Kar Dr. Zimányi Árpád dékán. Bölcsészettudományi Kar Bölcsész szakok Művészetközvetítő szakok Dr. Zimányi Árpád : A Bölcsészettudományi.
Portfólió Ember és társadalom műveltségterületi tanár- kémiatanár
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
4. Az Alkotmány.
Bevezetés a filozófiába
Az ókori kultúrák.
A nemzeti irodalom megteremtése. 2.
Továbbképzés Ide írja be a tárgyat..
TÁJÉKOZTATÓ A FAKULTÁCIÓ VÁLASZTÁSHOZ
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Spinóza ( ) Descartes-nál megoldatlan kérdés: Hogyan lehet hatással egymásra a test és a lélek (nála ugyanis ez két különböző szubsztancia). Spinóza.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Magyar könyvtárosok egyesülete 50. Vándorgyűlése
Felvilágosodás kora A VILÁG MEGISMERÉSE.
Előadás másolata:

SLA11-110 A szláv népek kultúrája 1 SLA11-110 A szláv népek kultúrája 1.: A szláv kultúrák összefoglaló áttekintése Tanár: Szokolov Makarné 2013.

Fontos linkek Szláv és Balti Filológiai Intézet: http://szlavintezet.elte.hu/ http://szlavintezet.elte.hu/szlavanyagok/slav_civil/main.html = Szláv civilizáció http://szlavintezet.elte.hu/staff/szokolov/szokolov.shtml Tárgy Tematikák Kötelező olvasmányok BBN-SLA11-110 A szláv kultúrák összefoglaló áttekintése: Bevezetés a szláv kultúrák tanulmányozásába (előadás) Tematika és vizsgatételek:PDF Prezentációk 2013 BBN-SLA11-120 A szláv irodalmak összefoglaló áttekintése (panelelőadás): Bolgár irodalom Jordan Jovkov: Sibil Hriszto Botev: Hadzsi Dimitar Prezentáció 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 1 PDF PPT 4

Követelmények: Szóbeli vizsga három részből: az előadás anyagából összeállított tételsor (1 tétel), mindenkinek a saját szakából választott egy (magyar vagy az adott nyelven olvasott) kulturológiai cikk vagy könyv rövid (5–10 perces) ismertetése teljes bibliográfiai adatokkal. A felkészüléshez: az előadások anyaga kevés kötelező és sok ajánlat irodalom önálló kutatás

Kultúra és kulturológia

Cultura autem animi philosophia est I. /1. Alapfogalmak Kultúra culture (fr.,eng.), Kultur (ném. ), культура colere (lat. ) – 1) lakni valahol, 2) művelni (a föld művelése), gondozni, ápolni, gondoskodni, 3) tisztelni Istent, 4) ékesíteni, díszíteni. Marcius Porcius Cato Maior A földművelésről (De agricultura) c. munkájában (i. e. III–II sz.). Marcus Tullius Cicero Tusculumi eszmecsere (Tusculanae disputationes, i. e. 45): Cultura autem animi philosophia est  nevelés, „lélek művelése” (metaforikus használat, hasonlat)

15. századtól – olasz humanisták 18. században – az „ész kultúrája” (fejlesztése, művelése) metafora  fogalom: „fejlődés / fejlesztés”, „tökéletesedés / tökéletesítés” A felvilágosodás-kori jelentése: „az emberiség erkölcsi fejlődésének bizonyos szintje”, jellemzi az emberiség valamilyen fejlődési szakaszát = magában hordozta annak az értékítéletét (oikumené ≠ barbárság) 18. századtól – „civilizációk” = szociokulturális fenoménok, meghatározott téridőben léteznek, és sajátos szellemi, gazdasági, technikai és politikai fejlődéssel rendelkezne

Civilizáció Civilis (lat.) – 1. polgári, 2. közösségi, 3. nyájas, előzékeny, udvarias, 4. nyilvános, állami, politikai civis (lat.) – polgár civiliser (fr.) és civilize (eng.) – „az erkölcsöket és szokásokat nemesíteni, felvilágosítani” civilization (jog) – törvény, a büntetőjogi eljárásnak polgári üggyé átvezetése 18. században – „a barbárság ellentéte” Victor Riqueti de Mirabeau: Értekezés a népességről (L'ami des hommes, ou Traite de la population, 1757) Adam Ferguson: Esszé a polgári társadalom történetéről (An Essay on the History of Civil Society, 1767) Kultúra  civilizáció

I./2. A kultúra mint jelenség A társadalom életének meghatározott szféra, amely intézményekben is testesül meg A szellemi értékek és normák összessége, amely valamely nagy szociális csoportra, közösségre, népre vagy nemzetre jellemző A szellemi teljesítmények fejlettségének magas szintje (kulturáltság) „A kultúra —összetett egész, amely magában foglalja a tudást, a hiedelmeket, a művészeteket, az erkölcsöt, a törvényeket, a szokásokat, valamint más képességeket és gyakorlati jártasságokat, amelyeket az ember elsajátít a társadalom tagjaként” (Edward Taylor, 1871.) A. L. Kroeber, C. Kluckhohn: Culture: A Critical Review of Concepts and Definitions (Cambridge, MA: Peabody Museum, 1952) D. Kaplan, R. A. Manners: Culture Theory (New York, 1972)

I. / 3. A kultúra megnyilvánulási formái eredmény; folyamat; tevékenység; mód kapcsolódások és viszonyok; norma; rendszer. A kultúra magába foglalja mindazt, ami megkülönbözteti az emberek életét a természet életétől, vagyis a kultúra — az emberi lét minden megnyilvánulása.

II. / 1. A kulturológia mint tudomány A történelem, filozófia, pedagógia, etika, szociológia, etnográfia, antropológia, szociálpszichológia, esztétika, művészetelmélet stb. tudományainak határvidékén alakult ki. A kulturológia kutatási területe: a kultúra lényege és szerkezete, a kultúra kialakulásának története és fejlődése, a kultúra működése, a világ népeinek kulturális nemzeti-etnikai sajátosságai, az emberiség szellemi és alkotói eredményei, a kultúrák folytonossága és átöröklése, a kultúrák / civilizációk kölcsönhatásai, stb.

II. / 2. A kulturológia szakterületei Kultúratörténet A kulturológiai koncepciók története (J. G. Herder) Kultúrafilozófia (kultúraelmélet) Kultúrszociológia Kulturális antropológia Kulturális pszichológia II. / 3. A kulturológia fogalma Kulturologie – a szót először Wolfgang-Friedrich Ostwald Nobel-díjas német vegyésztudós használta (1913) Culturology – Lesley Ervin White amerikai antropológus használta és határozta meg (1949).

II. / 4. A kulturológia története A kultúráról való gondolkodás forrásai, kezdetei  az első kulturológiai koncepciók megfogalmazódásáig (a XVIII század végéig). A kultúrának – mint a tudományos megismerés egyik tárgyának – a felfogása (1940-es évekig). A kulturális antropológia előretörése (1940–1980): több kultúramodell létrejötte A 20. sz. végi – 21. sz. eleji szakasz – kulturológia mint meta-tudomány