MŰVELŐDÉS SAJTÓ – CENZÚRA.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Reformkor.
Advertisements

Döntés, kormányzat, kormányzati döntés Kormányzati és politikai döntéshozatal  kurtán óra.
Szülői értekezlet 2009.február 9..
Realista építészet EKLEKTIKA
Interaktív Multimédia Gyurik Pál Veszprémi Egyetem Alkalmazott Gazdaságtan Tanszék Egyetem TV.
„VIVANT PROFESSORES” 2010/2011 NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM Közoktatásért Felelős Helyettes Államtitkár.
1 Magyar Nyelven Európában I. Felsőoktatás és Tudomány Budapest március 31 – április 1.
II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét.
REFORMKOR (1830 körül – 1848).
Egyes emberi jogok Törökországban
KAPOSI JÓZSEF 1993-as közoktatási törvény. Alkotmányos jogok 1. Az alkotmány XII. fejezetében az alapvető jogok és kötelezettségek között rögzíti: A művelődéshez.
Anyanyelvi mérések Magyarországon Oktatás és foglalkoztatás – Versenyképes gazdaság Magyarországon a XXI. században Szeged, Molnár Edit Katalin.
A romantika Magyarországon
Kétszintű érettségi vizsga Magyar nyelv és irodalom Miről? Hogyan? §?! Tájékoztassuk diákjainkat!
ISKOLÁK Az iskolai oktatásban 48 olyan intézmény vesz részt, ahol a komi- permják nyelvet anyanyelvként lehet tanulni. Ez 38,1%-a az iskolák összes számának.
Magyar sajtótörténet Irodalmi, művészeti és kulturális lapok Magyarországon a kezdetektől napjainkig.
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK POLGÁRHÁBORÚJA
Magyar sajtótörténet Irodalmi, művészeti és kulturális lapok Magyarországon a kezdetektől napjainkig.
A klasszicizmus építészete I. Egyházi épületek
Bevezető Az egyetemek legrégebbi kara A Bölcsészettudományi Kar egyenjogúsága Differenciálódás Az első évszázadok feladata.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
Vörösmarty Mihály munkássága
Nevelésügy a reformkori Magyarországon
A hazai iskolai könyvtárak fejlődéstörténete
Müller Ferenc.
”Babits Mihály a Net-en” Moldován István OSZK MEK osztály Irodalomtörténeti Szimpózium Babits Mihály születésnapján Szekszárd, november.
SAJTÓMÚZEUM SAJTÓMÚZEUM Digitális sajtótörténeti könyvtár és forrásgyűjtemény sajtomuzeum.oszk.hu NETWORKSHOP 2008 Dunaújvárosi Főiskola Dunaújváros, 2008.
Zsolnay Porcelángyár 1974-től ismét a Zsolnay nevet viseli.
A magyar felvilágosodás
A háború és a modern fegyveres erő
A FELNŐTTKÉPZÉS KEZDETEI MAGYARORSZÁGON
A MAGYAR SAJTÓ A SZABADSÁGHARC BUKÁSÁTÓL A KIEGYEZÉSIG
A KLASSZICIZMUS MAGYARORSZÁGON
A REFORMKOR „Hasznos ismeretket terjeszteni a nép mindazon osztályában, amelynek nincs módjában ismeretvágyát egy vagy másképp kielégíteni”
Kommunikáció az egyetemen
Klauzál Gábor Pest, november 18. – Kalocsa, augusztus 3
Készítették H.T.K.T. Klauzál Gábor Általános Iskola tanulói: Jurcsisin Martin 7. c Jakabfi László 8. c.
PEDAGÓGIAI KÍSÉRLET KOOPERATÍV MÓDSZEREK ALAKAMAZÁSA II. OSZTÁLYBAN A MATEMATIKA TANÍTÁSÁBAN ARI LÁSZLÓ II. év- távoktatás.
Arany János, a titoknok 27/C.
Az internet kialakulása
OKTATÁSPOLITIKA A FELVILÁGOSODÁS KORI MAGYARORSZÁGON
A versmérték és a műfaj összekapcsolása „Nemek” szerinti hierarchia: Líra Melosz (zene) Dráma II. A műfajok rendszere Жанровая система.
OROSZORSZÁG TÖRTÉNETE a 19. században
Történelmi áttekintés. 1696–1725 – I. Péter önálló uralkodása 1703 – Pétervár alapítása 1721 – I. Péter felveszi a császári címet 1725–1741 – a palotaforradalmak.
A 18. századi orosz építészet – a hatalom bővültében
orosz építészet a 19. században
OROSZORSZÁG TÖRTÉNETE a 19. században
Az orosz kultúra jellegzetessége
A nyomtatott sajtó történetéről
LÉPÉSRŐL – LÉPÉSRE program
Magyarország gazdaság- és társadalomtörténete
SZÉCHENYI ALKOTÁSAI.
EURÓPA A XVIII.SZÁZADBAN
A Líceum rövid története
Matematikai projektek és jó gyakorlatok
Sonnevend Péter Új munka indult:
Andragógia Kraiciné Dr. Szokoly Mária (2004): Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest Összeállította: Marton Eszter.
Jurij Vega Készítette : Zsemlye Márk március szeptember 26.
Történelmi áttekintés. Uralkodások – 18. század I. Péter ( –1725)
Az orosz kultúra története 2.
Pályaválasztási szülői értekezlet
Középiskolai továbbtanulás 2016/17
TÁMOP E-13/1/KONV „A 21. század követelményeinek megfelelő, felsőoktatási sportot érintő differenciált, komplex felsőoktatási szolgáltatások.
„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát,
Elérhető magyar irodalom – olvasás? digitalizálás?
Szakértés/szaktanácsadás módszertana
A 18. századi orosz irodalom
MŰVELŐDÉS SAJTÓ – CENZÚRA.
Az orosz kultúra klasszikus korszaka (18. – 19. század)
orosz festészet 19. század első felében
Előadás másolata:

MŰVELŐDÉS SAJTÓ – CENZÚRA

18. századi művelődés A világi oktatás kialakulása I. Péter korában: A nemesség kötelezettsége. Az általános oktatás eszméje: a „számolási” iskolák („цифирные школы”, 1714–44). Gyakorlatiasan specializált iskolák. A művelődés infrastruktúrájának alapjai (iskolák, könyvkiadás és tudásterjesztés, Akadémia) II. Katalin kora Az „új emberfajta” eszméje A nevelés jelentőségének felismerése; oktatás – nevelés egymáshoz való viszonyítása; állami vs. otthoni nevelés; „fiú – lány”-nevelés problémája. Az oktatási intézmények állami hálózatának kialakítása. A magánintézmények és házi tanítók jelentősége (N. Novikov) Az oktatás – nevelés elméletének megszületése (I. Beckoj)

19. századi oktatás 1800 – 1820-as évek 1825 – 1850-es évek A művelődéspolitika kezdete Az oktatási rendszer kialakulása (oktatási régiók egyetemek fennhatósága alatt) A folytonossági elv érvényesítése az oktatási rendszerben (4 fokú) A művelődés mint a nemesség privilégiuma (Líceumok) 1825 – 1850-es évek Szociális, vallási és etnikai korlátok bevezetése az oktatási rendszerbe. Az egyetemi autonómia korlátozása. A szakmai felkészítés előtérbe kerülése a felsőoktatásban. A klasszikus gimnáziumok és a holt nyelvek tanítása. 1860 – 1900-as évek Az oktatás egész rendszerének megreformálása. Az orosz pedagógiai iskola kialakulása A női felsőoktatás kialakulása és elterjedése. Felkészülés az általánosan kötelező oktatás bevezetésére.

V. Tropinin K. Brullov A. Venecianov

V. Perov N. Jarosenko V. Makovszkij V. Szerov I. Repin

Az orosz cenzúra története 1. 18. század Fokozatos felismerés és egyéni alkalmi beavatkozás (I. Péter). Ellentmondásos megoldások: 1783 – a magánnyomdák és -lapkiadás engedélyezése vs. a cenzúraapparátus kiépítése (II. Katalin, I. Pál) A cenzúra differenciálódása 1800 – 1825 1804 – első cenzúrarendelet és a cenzúra alapelveinek kidolgozása, kapcsolata az oktatási rendszerrel. 1825 – 1848 1826 – a „vasrendelet”, 1828 – „kijavított” cenzúrarendelet. A cenzúra szerkezetének befejezése. A többszörös cenzúra bevezetése. I. Miklós mint cenzor. A cenzorok kötelességei és hatalma.

Az orosz sajtó története 1. 18. század I. Péter első nyomtatott lapja (Közlöny, 1702) Az első magánkiadású lapok (A. Szumarokov: A dolgos méh, 1759) 1769 – II. Katalin lapja (Mindenféleség) és a magánsajtó fellendülése (F. Emin Pokoli posta, N. Novikov A hereméh, A fecsegő, Erszény és Festő c. lapjai). N. Novikov lapjai és a szabadkőművesség az 1770–80-as években (Hajnali fény, Alkonypír stb.) D. Fonvizin A becsületes emberek barátja… c. lapja (1788) I. Krilov lapjai (Szellemek levelezése, 1789; A néző, 1792). N. Karamzin kiadványai: Moszkvai folyóirat (1791–92), almanachok: Aglája (1794, 1795), Aonidák (1796, 97, 98). 1800 – 1825 A sajtó számszerű növekedése, kapcsolata a cenzúrával. Irodalmi és társadalmi csoportok lapjai (Európai hírlap, 1802–30; A hazafi, 1816–25) és almanachjai (Sarkcsillag, 1823, 24, 25; Mnémoszüné, 1824). A lapírás professzionálissá válása (Karamzin).

Az orosz cenzúra története 2. 1848 – 1855 A cenzúra cenzúrája (Menysikov-bizottság, 1848. április 2.-i Bizottság). A cenzúra hatása az orosz irodalomra. 1856-tól „Rendszeren kívüli” enyhítése (1856–61); Ideiglenes szabályzata (1862); a cenzúra a belügyi minisztérium hatáskörébe rendelése (1863) Az ideiglenes cenzúratörvény (1865–1905): Az utólagos („büntető”) cenzúra bevezetése. A jogiság a cenzúra területén: ellentmondás a modern jogi rendszer és a konzervatív cenzúra között. 1882 – a sajtótörvény módosítása. 1886

Az orosz sajtó története 2. 1826 – 1855 A sajtó összetétele és a „szellemi gátak” megkerülése, a „lapkorszak” kezdete A „média-személyiségek” megjelenése Ideológiai differenciálódás az orosz sajtóban Az orosz szabad sajtó megszületése (A. Herzen 1853 – 1855 közötti londoni kiadványai) 1856-tól A. Herzen Sarkcsillag (1855–68) és Harang (1857–67) c. folyóiratai A „vastag” folyóiratok kora Könyv és sajtó