Az EU integráció várható hatásai a vízgazdálkodásban Magyarországon dr. Ijjas István Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék Ijjas@vit.bme.hu Az EU integráció várható hatásai a vízgazdálkodásban Magyarországon

TARTALOM 1. Az Európai Unió új víz politikája és Víz Keretirányelve 2. Az EU integráció várható hatásai a vízgazdálkodásban 3. Összefoglalás, következtetések

Mérföldkő: az EU új víz politikája AZ EU VÍZGAZDÁLKODÁSA Meglévő, 25 éve fejlődő EU irányelvek, ennek ellenére: problémák Mérföldkő: az EU új víz politikája és az érvényesítésének eszköze: Víz Keretirányelv, 2000. December 22

Eddig meglévő EU irányelvek (az EU tagállamoknak nem új) Fürdővizek Irányelv Madarak Irányelv Ivóvíz Irányelv Baleseti Szennyezések Irányelv Környezeti Hatásvizsgálatok Irányelv Szennyvíziszap Irányelv Települési Szennyvizek Irányelv Növényvédőszerek Irányelv Nitrát Irányelv Élőhelyek Irányelv Integrált Szennyezés Megelőzés és Szabályozás I.

MI AZ ÚJ ? 2015-ig jó állapotba hozni a vizeket - a jó ökológiai állapot a legfontosabb kötelező vízgyűjtő gazdálkodási tervet készíteni kötelező koordinálni az illetékes hatóságok tevékenységét a vízgyűjtőn osztozó országoknak közös tervet kell készíteniük (Duna vízgyűjtő)

Vízgyűjtő gazdálkodási tervezési egységek Magyarországon

MI AZ ÚJ ? alkalmazni kell a költségvisszatérülés elvét bővített, új monitoringot kell bevezetni (vizek és a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó területek élővilágának megfigyelése)

Mire vonatkozik a Keretirányelv? Minden a vizekkel kapcsolatos igényeket kielégítő és egyéb emberi tevékenységre, amely a vizek (ökológiai) állapotát befolyásolhatja Minden a múltban és a jelenben végzett és a jövőben várhatóan elvégzendő tevékenységre, amely a vizek állapotát befolyásolhatja

Mit nem szabályoz közvetlenül a Keretirányelv ? A társadalom vízzel kapcsolatos igényeinek kielégítését minden olyan igényt ki lehet elégíteni, ami nem veszélyezteti a vizek jó állapotát és aminek a költségeit visszatérítik a haszonélvezők lehetőség tervekre továbbra is szükség van (hazai vízgyűjtő gazdálkodási tervezés)

Hogyan lehet a Keretirányelv előírásait végrehajtani ? Hogyan lehet 2015-ig jó állapotba hozni minden felszíni és felszín alatti vizet ?

ALAPDOKUMENTUMOK A VÉGREHAJTÁSHOZ Közös Stratégia a Víz Keretirányelv Végrehajtásához, Stratégiai Dokumentum, 2001.május 2. Stratégiai Dokumentum a Duna Vízgyűjtő Kerület Gazdálkodási Tervének kidolgozásához, Duna Védelmére Szolgáló Nemzetközi Bizottság, 2002. január 10 Munkaprogram a Duna Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervének készítéséhez a 2001-2004 időszakban, 2001. november

STRATÉGIÁK EU szintű stratégia: módszertan/útmutatók/kézikönyvek kidolgozása, tesztelése Duna vízgyűjtő szintű és magyar stratégia: módszertan/útmutatók/kézikönyvek adaptálása/kidolgozása és a feladatok végrehajtása

FONTOS JELLEMVONÁSOK A megoldandó feladatok jelentős része az EU tagállamok szakértői számára is új Részt vehetünk a módszertan kidolgozásában

Az EU Szinten végzett előkészítő munka programja a Keretirányelv bevezetéséhez (most módosítják): Keretirányelv Közös Bevezetési Stratégia - Common Implementation Strategy (CIS)

EU szintű munkacsoportok (útmutatók): WG 2.1 Terhelések és hatások elemzése WG 2.2 Erősen módosított víztestek WG 2.3 Szárazföldi felszíni vizek referenciafeltételei WG 2.4 Tengerparti vizek osztályozása WG 2.5 Interkalibráció WG 2.6 Gazdasági elemzés WG 2.7 Monitoring WG 2.8 Felszín alatti vizek értékelése és osztályozása WG 2.9 Vízgyűjtő gazdálkodási tervezés legjobb módszerei WG 3.1 Közös GIS fejlesztése WG 4.1 Kézikönyvek tesztelése kísérleti vízgyűjtőkön

Terhelések és hatásaik elemzése Gazdasági elemzések Sürgősen elvégzendő feladatok Terhelések és hatásaik elemzése Gazdasági elemzések Határidő: az egész ország területére 2004. December 22.

Környezeti célkitűzések:   A felszíni vizekre nézve meg kell akadályozni a felszíni vizek állapotának romlását, 15 éven belül el kell érni a felszíni vizek jó ökológiai és jó kémiai állapotát, a mesterséges és erősen módosított vizek jó ökológiai potenciálját és jó kémiai állapotát, a felszínalatti vizek jó kémiai és jó mennyiségi állapotát

Mesterséges és erősen módosított víztestek: enyhébb környezeti célkitűzések

Egy felszíni víztest mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítható akkor, ha a víztest jó ökológiai állapotának eléréséhez szükséges intézkedések jelentős mértékben káros hatással lehetnek a tágabb környezetre, …….         például az árvízvédelemre, ……. és a gazdasági vagy szociális célkitűzések a műszaki megvalósíthatóság vagy az aránytalan költségek miatt nem érhetők el környezeti szempontból jelentős mértékben jobb megoldással, és a mesterségessé vagy jelentősen módosítottá nyilvánítást elfogadható módon indokolják.

Az emberi tevékenységek hatásainak elemzése meg kell állapítani, hogy milyen emberi beavatkozások okozták a múltban, okozzák jelenleg és fogják várhatóan okozni a jövőben a felszíni és felszín alatti vizek állapotának romlását. Ezeket az emberi tevékenységeket kell megszűntetni, csökkenteni vagy szabályozni, illetve a múltbeli tevékenységek által okozott környezeti károkat kell elhárítani Ehhez a vízgyűjtő gazdálkodási tervekben intézkedési programokat kell kidolgozni Az emberi tevékenységek hatásainak elemzése azt jelenti, hogy meg kell állapítani, hogy milyen emberi beavatkozások okozták a múltban, okozzák jelenleg és fogják várhatóan okozni a jövőben a felszíni és felszín alatti vizek állapotának romlását. Ezeket az emberi tevékenységeket kell megszűntetni, csökkenteni vagy szabályozni, illetve a múltbeli tevékenységek által okozott környezeti károkat kell elhárítani a vízgyűjtő gazdálkodási tervben kidolgozott intézkedési programokkal.

· árvízvédelem, A legnagyobb hatású beavatkozásokat előidéző tevékenységek: ·         hajózás, ·       árvízvédelem, ·         vízenergia termelés, ·         mezőgazdaság, ·         vízellátás és ·         városiasodás

Az emberi beavatkozások által előidézett legjelentősebb hidromorfológiai változások: ·         vízhozamok nagyságának és dinamikájának változásai, ·         felszínalatti víztestekkel való kapcsolat változásai, ·         vízfolyás folytonosságának változásai, ·         mélység és szélesség változásai, ·         folyóágy összetételének és szerkezetének változásai

A Keretirányelv a vizes élőhelyekre gyakorolt A hatások lehetnek: ·       károsak vagy hasznosak, ·       nagy területet érintő, stratégiai vagy helyi jelentőségűek, ·       hosszú távra vagy rövid távra kihatóak, ·       pillanatnyiak vagy folyamatosak, ·       közvetlenek vagy közvetettek, ·       visszafordíthatók vagy visszafordíthatatlanok.   A Keretirányelv a vizes élőhelyekre gyakorolt káros hatásokkal foglalkozik !

Tagjelölt országok részvétele

A víztestek terhelései Pontszerű szennyezés a településekről a mezőgazdaságból az iparból más forrásokból Diffúz szennyezés (pl.: szennyezett területek, autópályák, felhagyott bányák)

Víz lefolyás szabályozások Vízkitermelések mezőgazdasági célra (beleértve az évszakonkénti változásokat, a teljes évi vízigényt és az elosztó hálózatok vízveszteségét) más célra Víz lefolyás szabályozások (beleértve a vízátvezetéseket és vízmegosztásokat, az általános lefolyási jellemzők és a vízmérleg megváltoztatását)

Más emberi tevékenységek hatásai Morfológiai változások, beleértve a Terület hasznosítás beleértve a fő települési, mezőgazdasági és ipari területeket, és ahol ez értelmezhető a halászatot és erdőket Más emberi tevékenységek hatásai Morfológiai változások, beleértve a hajózási, árvízvédelmi, vízenergia termelési, mezőgazdasági, vízellátási és urbanizációs célok kielégítése érdekében végzett tevékenységekből származó terheléseket A terheléseket minden víztest típus esetén külön kell elemezni (folyók, tavak, felszín alatti vizek).

A Vízgyűjtő Gazdálkodási Terveket kell kidolgozni A tervezésnek a következő lépésekre kell épülnie: jelenlegi terhelések és hatásaik értékelése vizek használatának gazdasági elemzése terhelések és vízigények trendjének becslése mától 2015-ig kulcs-terheléseket okozó hatóerők meghatározása, azok időbeli alakulása trendjének becslése 2015-ben várható vízállapotok értékelése (a terhelések várható hatása a víztestek állapotára 2015-ben). környezeti célkitűzések meghatározása intézkedési programok meghatározása a környezeti célkitűzések eléréséhez

A határidőket bizonyos feltételek teljesülése esetén meg lehet hosszabbítani ha a víztest állapotában nem következik be további romlás, és igazolható, hogy a víztestek állapotának javulása az adott határidőkre nem érhető el, mert: az műszakilag nem megvalósítható, és/vagy a javulás határidőn belüli elérése aránytalanul költséges lenne; és/vagy a természeti viszonyok nem teszik lehetővé és a határidő meghosszabbítását a vízgyűjtő gazdálkodási tervben elfogadható módon indokolják

és további feltételek teljesülnek nem számít a Keretirányelv megszegésének, ha új, fenntartható emberi fejlesztési tevékenységek következményei miatt válik lehetetlenné annak megelőzése, hogy egy felszíni víztest kiváló állapotának jó állapotúra romlása bekövetkezzen, és további feltételek teljesülnek

A Keretirányelvben előírt feladatok megvalósítása Feladatok Határidők Hatóságok kijelölése, jogharmonizáció 2003 Vízgyűjtő Kerületek kialakítása 2004 Emberi tevékenységek hatásainak elemzése 2004 Vízhasználatok gazdasági elemzése 2004 Védett területek nyilvántartásának elkészítése 2004 Új monitoring programok beindítása 2006 Vízgyűjtő Gazd. Terv kéziratának elkészítése 2008 Konzultációk lebonyolítása 2008 Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv közzététele 2009 Tevékenységi Program működésbe léptetése 2012 Jó víz állapotok elérése 2015 Tevékenységi program felülvizsgálata 6 évente Vízgyűjtő Gazdálkodási Terv felülvizsgálata 6 évente

Útmutatók tesztelése kísérleti vízgyűjtőkön

A Víz Keretirányelv végrehajtásának néhány alapos előkészítő munkát igénylő kulcs- témaköre Integrált Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés (VGT) Nemzetközi VGT VGT nagy folyók vízgyűjtőjén közös értelmezés szükségessége VGT új/legjobb módszereinek meghatározása

VGT az EU Víz Keretirányelve szerint A VGT területi egységeinek és intézményeinek azonosítása Védett területek azonosítása Terhelések és hatásaik elemzése Gazdasági elemzés Új monitoring programok kialakítása A vizek állapotának meghatározása Környezeti célkitűzések meghatározása Intézkedési programok meghatározása

részletesebb részvízgyűjtőkre-, szektorokra-, A VKI utal a kiegészítő tervezés szükségességére: VKI 13. Cikk: Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés 5. A VGT kiegészíthető: részletesebb részvízgyűjtőkre-, szektorokra-, téma-körökre és víztipusokra vonatkozó tervekkel, amelyek a vízgazdálkodás egyes speciális szempontjaival foglalkoznak

Ki kell dolgozni a nemzeti és szükség esetén nemzetközi módszertani útmutatókat a gazdasági és szociális célkitűzések elérését biztosító intézkedési programok megtervezéséhez A várt eredmény: Részletesebb, részvízgyűjtőkre-, szektorokra-, téma-körökre és víztipusokra vonatkozó tervek, amelyek a vízgazdálkodás egyes spciális szempontjaival foglalkoznak (árvízvédelem, vízrendezés stb.)

Összefüggés az EU VKI és a nemzeti szabályozások alapján végzett VGT között VKI hatásai a vízhasználatok és vízi szolgáltatások tervezésére (árvízvédelem, belvízvédelem stb.) Környezeti korlátozások a tervezéshez: terhelések és hatásaik elemzése Gazdasági korlátozások: gazdasági elemzések – (teljes) költség-visszatérülés, - költséghatékony módszerek közvetlen-, környezeti- és készlet-költségek Fontos: A multban, a jelenben és a jövőben végzett, a vizek állapotát befolyásoló tevékenységeket is vizsgálni kell ! Különbség a környezeti hatásvizsgálatoktól !

Nemzetközi Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés nagy folyók vízgyűjtőjén Példák: Vízgyűjtő Gazdálkodási Tervezés a Duna vízgyűjtőjén Kétoldalú vízgazdálkodási együttműködéseink

A Duna vízgyűjtője 817 000 km2, Tisza vízgyűjtő: 157 200 km2, 5 ország Rajna vízgyűjtő: 185 000 km2, 5 ország hivatalosan dunai állam (2000 km2-nél nagyobb Terület a Duna vízgyűjtőjén) 13 dunai ország lakossága: 223 millió Ebből a Duna vízgyűjtőjén él: 83 millió Egy főre eső évi nemzeti jövedelem GDP (Gross Domestic Product): 500 – 25600 USD

Duna vízgyűjtő országai: EU tagállamok: Ausztria, Németország Tagjelölt országok: Bulgária, Csehország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Horvátország Egyéb országok: Bosznia-Herzegovina, Moldova, Ukrajna, Szerbia és Montenegro 2000 km2-nél kisebb területtel a Duna vízgyűjtőjén: Albánia, Olaszország, Lengyelország, Svájc

A Duna vízgyűjtő országainak néhány jellemző adata

Duna VGT ICPDR Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság Vízgyűjtő Gazdálkodási Szakértő Csoport

Duna vízgyűjtő szintű tervezést és koordinációt igénylő problémák Szint Koordináció mennyisége   Duna vízgyűjtő szintje csak a legszükségesebb (az egész vízgyűjtőt érintő dolgok) Kétoldalú/többoldalú szint minden, ami ezt igényli (határokon átterjedő hatások) Nemzeti szint minden, amit a VKI szerint végre kell hajtani

A Duna vízgyűjtőjének élővilágát befolyásoló legjelentősebb problémák: Magas tápanyag terhelés Hidromorfológiai változások Szennyezés veszélyes anyagokkal Baleseti szennyezések

Új nagy Duna-projekt: A tápanyag terhelés csökkentési tevékenység erősítése a Duna vízgyűjtőjén és a nemzetközi együttműködések fejlesztése

Európai Környezeti Iroda A KERETIRÁNYELV MÁR MA IS ÉRVÉNYES ! A TÁRSADALMAT MÁR MA IS BE KELL VONNI A VÉGREHAJTÁS FOLYMATÁBA ! Tíz akció az EU Víz Keretirányelvének működőképessé tételéhez EEB Álláspont, 2001. július Európai Környezeti Iroda (European Environmental Bureau - EEB) 140 európai állampolgári környezeti szervezet szövetsége Víz Munkacsoportjának 18 országból 34 környezeti szervezet a tagja

NGO / Érdekeltek

Spanyolország, Lengyelország Az Európai Bizottság és az Európai Parlament 2001. március 15-én tartott plenáris ülése a vizek állapota romlásának megelőzése elvet 2000. december 22 óta kell alkalmazni ez a határidő nem halasztható a vizek állapotát befolyásoló új beavatkozások és vízkivételek meg kell, hogy feleljenek a Keretirányelv rendelkezéseinek Tiltakozások a Keretirányelvre hivatkozással: Spanyolország, Lengyelország

Be kell már ma is mutatni minden új tervre és minden jelentősebb felújításra, hogy minden intézkedést megtettek az esetleges kedvezőtlen hatások csökkentésére, a fejlesztések jelentős közérdeket szolgálnak, és nincs más környezeti szempontból kedvezőbb technikai, vagy gazdasági megoldás.

a Víz Keretirányelv előírásait az EU tagállamokkal együtt, Csatlakozni szeretnénk az EU-hoz, ezért az EU új víz politikáját érvényesítenünk kell a Víz Keretirányelv előírásait az EU tagállamokkal együtt, az előírt határidőkre végre kell hajtanunk Mindez az EU csatlakozás nélkül is nagyon fontos ! A Duna vízgyűjtőjén felettünk lévő EU tagjelölt országoknak (Csehország, Szlovákia, Románia) is kötelező végrehajtaniuk !

Mikor fog javulni a vizek állapota ? A Keretirányelvben hivatkozott EU irányelvekben előírt határidők: Nitrát Irányelv: Akcióprogram 2002.január 1-től Állattartó telepeken teljesíteni kell az előírásokat 2005. Végéig Szennyvíz Iszap Irányelv – teljesíteni kell az előírásokat 2001. július 1-től

Mikor fog javulni a vizek állapota ? Ivóvíz Irányelv Arzénre vonatkozó határérték betartása 2006 illetve 2009 végéig Szennyvíz Irányelv szennyvíztisztítótelepek építése 2007, 2012 végéig Veszélyes Anyagok (IPPC) vízvédelmi intézkedések 2003, 2008, 2010 végéig

Mikor fog javulni a vizek állapota ? Halas Vizek, Felszíni Ivóvízbázisok védelme Határidők: 2002, 2003, 2004 Hazai és EU jogszabályok megfeleltetése: 203/2001.(X.26.) Korm.rendelet a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól 91/271/EGK, 76/464/EGK, 96/61/EK, 2000/60/EK

Miért tartom nagyon fontosnak az EU víz politikáját és a Víz Keretirányelvet ?

Az unokáink olyan országban éljenek, ahol ugyan olyan jó állapotban vannak a vizek, mint bármelyik európai országban.

Ijjas@vit.bme.hu