A Mátra állatvilága.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az év madara és fája.
Advertisements

Hortobágyi Nemzeti Park
Őrségi Nemzeti Park Saigl Ágnes.
Tóth Enikő természetvédelmi mérnök szakos hallgató 7. féléves szakmai gyakorlat.
Hortobágyi Nemzeti Park
A Bükki Nemzeti Park Nagyfügedi Blogosok.
Fertő-Hanság Nemzeti Park
Fertő-Hanság nemzeti park
NEMZETI PARKJAINK Készítette: Erdősy Doris Makó, 2012.
Bükki Nemzeti Park és a Balaton-felvidéki Nemzeti park
Évente csak egyszer, májusban költ, de ha a fészekalj elpusztul, újból költ. Az építés általában 4-6 napot vesz igénybe. A fészekanyagot mindkét madár.
A gerincesek törzse.
Az év denevére: ALPESI DENEVÉR (Hypsugo savii).
Készítette: Babiak Sabina, Bugyi Ágnes, Pálovics Nikoletta
Barna varangy Szárazföldön él peterakás vizhez kötött rovarevő
Az Orczy kastély park és a Zagyva-folyó élővilága
Készítette: Nagy Zsanett
Növénytakarója nagyjából megegyezik a Magyar Középhegységével
Mgr. Gyurász Szilvia Erdei madarak.
Kétéltűek osztálya Készítette: MBI®.
Az év madara 2013-ban: GYÚRGYALAG (Melops apiaster)
A kunhalmok állatvilága
Természeti viszonyok és gazdasági élet
Vadászat Lengyelországban
A Cseh állam vadgazdálkodási adminisztrációja A CSEH KÖZTÁRSASÁG MEZŐGAZDASÁGI MINISZTÉRIUMA Martin Žižka, Ph.D. – erdészeti osztály.
Pöttyös hátú Harkály Dendrocopos Leucotos
Aggteleki Nemzeti Park
Magyarország természeti kincsei készítette:Vigh Benjámin
Bükki Nemzeti Park.
A Mátra állatvilága.
Soroksári Botanikus Kert élőnövény gyűjteménye
A GEMENCI ERDŐ ÁLLATVILÁGA
AZ ÉV ÉLŐLÉNYEI
Az erdő, ami mellett élek
MÁTRA NÖVÉNY ÉS ÁLLATVILÁGA
Mérsékelt övi biomok 2. Lombhullató erdő 1..
A Mátra élővilága Kelt:
A Mátra erdős táj, változatos erdőtársulásokkal. Legjellemzőbb erdőtársulásai a cseres-tölgyes erdők. A cseres-tölgyeseket északon 550 m, délen 650 m.
Duna-Dráva Nemzeti Park
Az Érmellék Védett Területei
Mátra állatvilága.
Rippl-Rónai Múzeum Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum.
MÁTRA.
Hortobágyi Nemzeti Park
Siófok és a Mátra.
Aranyos futrinka Fémes aranyzölden csillogó rovarok, férgek csdigák
Körösvölgyi Állatpark
Általános növénytan előadás
8. számú melléklet 8.sz. melléklet Állati….
Védett növényvilág a Karancs-Medvesen és a környező területeken
A Novohrád-Nógrád Geopark állatvilága
Aggteleki Nemzeti Park
Duna-Ipoly Nemzeti park
Aggteleki Nemzeti Park Balázs Dávid Sápi Norbert Faddi Fanni 10.As.
1997-ben alapították a nemzeti parkot. Területe: hektár. A nemzeti park hat korábbi tájvédelmi körzetből tevődik össze. Veszprém és Zala megyékre,
Duna-Ipoly Nemzeti park. Kialakulása  A Duna–Ipoly Nemzeti Park (rövidítése: DINP) Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike.  1997-ben.
Duna-Ipoly Nemzeti Park. Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike ben alakították a korábbi pilisi és börzsöni tájvédelmi körzetekhez.
Duna-Ipoly Nemzeti Park. Elhelyezkedése Két nagy hegyvidéke: – Börzsöny – Dunazug-hegység A két hegységet a Dunakanyar választja el. – Területe:
Duna-Ipoly Nemzeti park Természeti és él ő világa Címere.
Bükki Nemzeti Park kedvelt helyei
Keleti sün Emlősök CD, Kossuth Kiadó.
Duna-Ipoly Nemzeti Park (DINP)
Bükki Nemzeti Park (BNP)
György Réka 7.b Madarak menedéke -az Atlasz hegység.
Foltos szalamandra Felső és bal alsó képek: Halak, Kétéltűek, Hüllők CD, Kossuth Kiadó és Com-Com Bt. Jobb alsó kép: Internet.
Aggteleki Nemzeti Park
R: Lábatlan kétéltűek Mexikói gilisztagőte
Keleti sün. Mezei cickány Erdei cickány Törpecickány.
Az év növényei, állatai – 2019
Madarak rendszere.
Előadás másolata:

A Mátra állatvilága

A lepkék (Lepidoptera) az ízeltlábúak törzsében a rovarok osztályának utolsóként kifejlődött rendjébe tartoznak. Mátra hegyvidéki és sziklai bükköseiben előfordul Hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae) Nyárfalepke (Limenitis populi)

A Mátra patakvölgyeiben A száraz sziklai cserjések színes nappali lepkéje Keleti gyöngyházlepke (Argynnis laodice) Nagy fehérsávoslepke (Neptis rivularis)

hegyi szitakötő (Cordulegaster bidentata) A Mátra hideg vizű patakjaiban növekszik Bükkösökben fordul elő a ritka hegyi szitakötő (Cordulegaster bidentata) havasi cincér (Rosalia alpina)

A Mátra ritka és védett kétéltű és hüllő fajai Alpesi gőte (Triturus alpestris) Foltos szalamandra (Salamandra salamandra) Sárgahasú unka (Bombina variegata) Erdei- és Gyepi béka (Rana dalmatina, R. temporaria)

Találkozhatunk Fürge- és Zöld gyík (Lacerta agilis, L. viridis) Lábatlan gyík (Anguis fragilis) Erdei- és Vízisiklóval (Elaphe longissima, Natrix natrix) melyeknek néha nagyobb méretű példányai kelthetnek riadalmat. Félni nem kell tőle, de nem szabad bántani, mert ha befogják, bátran támad és harap.

Kis békászó sas (Aquila pomarina) Madarak A nagy területű, zárt erdőknek és az állatvilágnak igen gazdag a madárvilága. A fészek lakó fajok között több fokozottan védett faj szerepel. A legnagyobb európai sasok egyike a parlagi sas, mely féltve őrzött fészkelő madarunk. A kisebb termetű kis békászó sas is ritkán fészkel. Parlagi sas (Aquila heliaca) Kis békászó sas (Aquila pomarina)

Darázsölyv (Pernis apivorus) Kerecsensólyom (Falco cherrug) Egyik legértékesebb és legszebb madarunk a kerecsensólyom. Sajnos évről - évre kisebb számban költ a területen. A közönségesnek mondható egerészölyv mellett gyérül fészkel a darázsölyv és a ritkább kígyászölyv. Darázsölyv (Pernis apivorus) Kerecsensólyom (Falco cherrug) Egerészölyv (Buteo buteo) Kígyászölyv (Circäetus gallicus)

Császármadár (Tetrastes bonasia) A baglyok közül az uhu felbecsülhetetlen madár. Ritka fészkelő a császármadár, amely hazánkban fokozottan védett faj. Legjobban gyarapodó a holló. Császármadár (Tetrastes bonasia) Uhu (Bubo bubo) Holló (Corvus corax)

Fekete harkály (Dryocopus martius) A közel varjú nagyságú fekete harkály sem számít ma már ritkaságnak. A gyors sodrású, tiszta vizű hegyi patakok bájos 1 - 2 párból álló vízirigó állomány. Értékes színfoltja az erdőknek a fekete gólya . Fekete harkály (Dryocopus martius) Fekete gólya (Ciconia nigra) Vízirigó (Cinclus cinclus)

Emlősfajok A Mátrában több védett emlősfaj is élőhelyet talál. Az idős, lombos erdők korhadt fatörzseiben talál menedéket számos denevérfaj és ezért védelemre szorul a legtöbb fa. Hosszúszárnyú denevér (Miniopterus schreibersi) Közönséges denevér (Myotis myotis)

A Tájvédelmi Körzet területén előfordul Borz (Meles meles) Nyuszt (Martes martes)

Macskaféle ragadózóink A vadmacska az érintetlen idős erdők lakója. Igen óvatos, rejtett életet él. Másik macskaféle ragadozója a hegyvidéknek az igen ritkán előforduló fokozottan védett hiúz . Vadmacska ( Felis Sylvestris) Hiúz (Lynx lyinx)

(Capreolus capreolus) Párosujjú patások A hazai erdős vidékek vadjai a Mátrában is előbukkannak, itt nagy számban élnek, melynek a természetvédelem „nem nagyon örül”. Gímszarvas (Cervus elaphus) Őz (Capreolus capreolus)

A nagyobb vadak közül nem volt megszokott a muflon mert 1923-ban telepítették és az őshazája Korzika. Vaddisznó (Sus scrofa) Muflon (Ovis musimon)

A nagykárolyi Károlyi család grófi címerének egyik változata A Mátrában a parádi vadaskert Károlyi gróf tulajdonában volt. Ezen a területen 3500 ha-on az 1920-as évekig folytattak vadgazdálkodást. Ezek után a '70-es évek végéig hazánkban vadaskerteket nem létesítettek. A nagykárolyi Károlyi család grófi címerének egyik változata

Készítette : 9.a /1 (pék) » Ákos Vivien » Pohárdi Bernadett » Laczkó Mária