Távcsövekről dióhéjban Előadó: Rusu Andor

Szó lesz: Galilei vagy Kepler féle távcsövekről (refraktor) Newton féle távcsövekről (reflektor) Katadioptrikus távcsövekről Állványok- és mechanikákról Rádiótávcsővekről

Galilei és Kepler távcsöve, a lencsés távcső -refraktor- Az első lencsés távcső Jan Lippershey holland szemüvegkészítő nevéhez fűződik(1608).Galilei 1609-ben készítette el saját távcsövét (első a csillagászatban),amely egy csőből állt , melynek egyik végébe egy gyűjtő ,másik végébe egy szóró lencsét helyezett.Galilei legerősebb távcsövével 30x nagyítást ért el.Ezeknél az okulárlencsét az objektív fókusza elé kellett helyezni (egyenes állású kép). A ma is használatos refraktor azonban Keplertől származik.Kepler okulárként kétszer domború (gyűjtő) lencsét alkalmazott.Igy a távcső forditott képet ad, viszont nagyobb a látómezeje ,mint Galilei távcsöveinek. Mindkét távcsőtipus egytagú lencséket alkalmaz, melynek több hibája van, ezek közül a legkomolyabb a színi hiba vagy kromatikus aberáció. -a papirral borított facsövet rézpántok tartották össze

A lencsés távcsövek mai változatait két osztályba soroljuk A lencsés távcsövek mai változatait két osztályba soroljuk.Akromatikus és apokromatikus távcsövek. Az akromatikus lencsék két különböző üveganyagú tagból állnak.A külső rész koronaüvegből,míg a belső rész flintüvegből készűl.Az első tag diszperziója kisebb ,mig a másodiké nagyobb. Az akromatikus távcső nagyon jól kiküszöböli a régi lencsések optikai hibáit(de nem mindent). Ma a legjobb lencsés távcsövek az apokromátok.Itt három lencsetagot használnak,és a legtöbb optikai hibát szinte teljesen kiküszöbölik. A legnagyobb lencsés távcsövek már a 19. század közepén megépültek, és még ma is használják őket.A legnagyobb refraktor 1897-ben épűlt az AEÁ-ban.

A Yerkes obszervatóriumban megtalalható hatalmas távcső objektív átmérője 102 cm és fókusztávolsága 19,4 m.

Az első tükrös távcsövet James Gregory tervezte 1663-ban. Newton féle távcsövek -reflektor- Az első tükrös távcsövet James Gregory tervezte 1663-ban. 1672-ben épűlt meg a ma is használatos Newton féle távcső.Ezek még nagyon rossz képet adtak, mivel nem megfelelő fémötvözetből készűltek. Az első ezüstözött üvegtükröt 1856-ban és 1857-ben készítették el.Az egyik felfedező Jean Foucault nevéhez fűződő jó tükőrmegmunkálás tette sikeressé a reflektort. A homorú tükrök gömb ,majd késöbb parabola alakúak melyeknek egyik jellegzetes hibája a kóma hiba.

A Newton távcsöveknél is megkülönböztetünk két alcsoportot A Newton távcsöveknél is megkülönböztetünk két alcsoportot. Vannak a segédtükrös és a ferdetükrös “alfajai”. A ferdetükrös távcsöveket a múlt században fejlesztették ki ,de nincs nagy sikerük. Nincs fényveszteség a segédtükör hiánya miatt, de nagyon nehezen készíthető el . A segédtükrös távcső a legelterjedtebb tipus , legfőképp amatőröknél. A cső elején egy 450 -ba megdöntött tükőr irányítja a fényt az okulárhoz. A segédtükőr miatt fényveszteséggel számolhatunk és igy a kontraszt is csökken. A Newton távcsövek ezen tagjai pozitívuma ,hogy könnyen előállítható, a tükőr előállítása sem drága, igy könnyen hozzájuthatunk nagyobb változatokhoz is.

A Newton-távcsövek legnagyobbjaihoz tartozik a Hawaii-szigeteken lévő Keck távcsövek(két távcső), melyeknek egyenként 10m az átmérője.

Egy 8cm apokromát nagyon jó képet ad ,de átmérője úgyis kevés Egy 8cm apokromát nagyon jó képet ad ,de átmérője úgyis kevés.A Newton távcső nem ad olyan jó képet ,de ugyanabban az árban már a mély-eget is sikerrel megfigyelhetjük.

Katadioptrikus távcsövek A katadioptrikus távcsöveket a XX. században fejlesztették ki.Az első ilyen távcsövet Bernhard Schmidt rakta össze 1930-ban.A tubusban megtalalható tükőr és lencse egyaránt. A két legismertebb fajta a Schmidt-Cassegrain és a Makszutov-Cassegrain távcsövek. Pozitivuma ,hogy látomezeje nagy és kevés optikai hibát mutatnak. A Schmidt féle tubus elején található egy korrekciós tag ,mely az esetleges hibákat küszöböli ki. A Makszutov féle távcsőben a főtükőr hibáját egy erősen homorú lencse, az úgynevezett meniszkusz javítja.

Másik pozitívuma , hogy jó a fényerejük, vannak f/1,5 vagy fényerősebb csövek is. Itt is megfigyelhető a központi kitakarásnak következtében a fény- és kontrasztveszteség.

Állványok és mechanikák A távcsövek legfontosabb tartozéka a mechanika és az állvány. Két mechanikatípust különböztetünk meg: ekvatoriális mechanika és azimutális mechanika. Az azimutális mechanika függőleges (fel-le) és vízszintes (balra-jobbra) elforditásával lehet a távcsövet a megfelelő helyre irányitani. Az ekvatoriális mechanikának két tengelye van.Közülük egy párhuzamos a Föld forgástengelyével. Mozgatni lehet deklinációba és rektaszcenzióba.

Az ekvatoriális mechanikának két fajtája ismertebb Az ekvatoriális mechanikának két fajtája ismertebb. Német szereléssel és villás szereléssel. Azimutális mechanika leginkább Dobson távcsöveknél fordúl elő. Egyszerü kezelése sikeressé tette az amatőrök körében.

A rádiótávcső a vilagűrből érkező rádióhullámokat érzékeli. Rádiótávcsövek A rádiótávcső a vilagűrből érkező rádióhullámokat érzékeli. A rádióhullámok a látható fénynél nagyobb hullámhosszú elektromágneses sugárzások. Ha egy égitest ebben a tartományban sugároz, akkor csak ilyen fajta távcsővel lehet észrevenni és tanulmányozni.

Mi látható egy amatőr távcsövével?

Köszönöm a figyelmet !!!