Felvidék

Magyarok Szlovákiában Felvidék - Szlovákia Felvidék Magyarok Szlovákiában

Felvidék története Amikor a szlovákiai magyar kisebbség történelmével foglalkozunk, óhatatlanul felmerül az általa lakott térség megnevezésének problémája. A magyarországi szakirodalom egyaránt használja a Szlovákia és a Felvidék kifejezést, a szlovák történetírás viszont sértődötten veszi tudomásul ez utóbbi használatát.

1918-ig, a történelmi Magyarország felbomlásáig, a Felvidék fogalmán Észak-Magyarország azon területeit értették, amelyen a szlovákság lakott. A szlovákok (régiesen: tótok), szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Őskor - Már a kőkorszakban lakott hely volt pattintott obszidián-kövek

Őskor - Ókor Bronzkor – barlangokba, dombokra települtek A Római Birodalom idején kelták, germán kvádok és szlávok laktak a területén

Népvándorlás kora Avar törzsek Morva fejedelemség Nagymorva Nyitrai fejedelemség Birodalom IX.-X. sz. I. Mojmir

Középkor – Újkor - Jelenkor 896-1918-ig a történelmi, vagy „Nagy” Magyarország része

Krasznahorka vára

Krasznahorka vára Mikszáth – „gyönyörű erdőcske” Lovagvár 1341-ben említik először A Rákóczi-szabadságharc idején a vár urai, az Andrássy testvérek közül öten csatlakoztak a kurucokhoz Krasznahorka büszke vára, ráborult az éj homálya. Tornyok ormán az őszi szél, rég múlt dicsőségről mesél. Rákóczinak dicső kora, nem jön vissza többé soha. Harcosai mind pihennek bujdosó fejedelemnek. A toronyból késő este tárogató nem szól messze. /:Olyan kihalt, olyan árva, Krasznahorka büszke vára.:/

Losonc

Losonc Már a honfoglalás előtt település állt a helyén. 1451-ben Hunyadi János itt szenvedett vereséget . 1622-ben itt őriztette Bethlen Gábor a Szent Koronát egy ideig. 1785-től mezőváros. 1849. március 24-én itt verte szét Beniczky Lajos őrnagy serege a császáriakat, augusztus 9-én a cári csapatok bosszúból felgyújtották.

Poprád Poprád sétálóutcája

Poprád Már az őskorban lakott hely volt, a város a tatárjárás után indult lassú fejlődésnek, amikor IV. Béla németeket telepített ide. Főként mezőgazdasági jellegű település volt, mely híres volt lentermesztéséről, lenvásznairól és kitűnő káposztájáról. Papírgyárát 1692-ben alapították 1856-ban sörfőzde, 1876-ban gabonaraktár épült. A 19. század végére fejlett iparváros lett. 1904-ben alapították azt a lakatosműhelyt, melyből később kifejlődött a Tátrai Vagongyár.

Szepesszombat Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére állították Bár a Szepesség nem tartozott a fő hadszínterek közé, a terület magyar, német és szlovák lakossága mégis részt vett az eseményekben.

Jó utat kívánok!