2. Döntéselméleti irányzatok Bara Zoltán www.barazoltan.sk

Miről is lesz szó? 1. Döntéselmélet viszonya más tudományokhoz 2. Normatív és leíró irányzatok szétválasztása 3. Egyéni és szervezeti döntéshozatal modelljei A racionális viselkedés jellemzői

Cselekvések idáltípusai Viselkedés Nem intencionális intencionális (pl. szokások, indulatok, reflexek) (cselekvés, döntés) Instrumentálisan racionális instrumentálisan nem racionális Optimalizáló megelégedésre törekvő (normatív döntéselmélet) (deskriptív döntéselmélet) korlátozott racionalitás Parametrikus stratégiai (döntéselmélet) (játékelmélet) Tökéletes hiányos nem kooperatív játékok kooperatív játékok Informáltság informáltság (bizonyosság) (bizonytalanság, kockázat)

Kártyajáték Melyik érvényes? E K 4 7

Csekk Melyik érvényes? Elölről: 10 EURO Hátulról: Aláírás nélkül Aláírva Elölről: 50 EURO

A filozófiai közelítésmód Milyen a jó élet? Természetfilozófia Igazság fogalma Episztemológia - ismeretelmélet Ontológia - lételmélet

A közgazdasági közelítésmód Hasznosság – utilitás: emberi igények kielégítésének a képessége Az egyén célja a teljes hasznosság maximalizálása korlátozott erőforrásainak (idő, pénz, munkaerő, …) figyelembevételével Homo oeconomicus

Gát haszna és költsége (millió EURO) Magasság Határhaszon Határköltség Teljes haszon Teljes költség 10 60 20 50 30 110 40 150 80 180 130 200 190

Korai klasszikus döntéselmélet 1. Egy adott változat választása esetében valamennyi eredmény bizonyosan bekövetkezik. 2. A változatokra és az eredményekre vonatkozó információk teljesek, azaz a döntéshozó rendelkezik valamennyi szükséges információval. 3. Az eredmények egy érték (hasznosság) skálán rendezhetők. A döntéshozó azt a változatot választja, amelyik az értéket (hasznosságot) maximalizálja.

Adminisztratív modell Nem az a lényeges, hogy a döntés szempontjából az eredmények objektíve mekkora a bekövetkezési valószínűsége vagy értéke, hanem az, hogy a döntéshozó mekkorának észleli ezeket az értékeket. 1. a cselekvési változatok (alternatívák) gyakran nem állnak rendelkezésre, hanem azokat meg kell alkotni 2. az eredményekre vonatkozó információk erősen hiányosak, és az információkat keresni kell Az információszerzés költséges Az információk pontatlanok, nem egyértelműek, bizonytalan értékek

Skinner modell szigorú megerősítés modellje A döntések magyarázatához fel kell tárnunk azokat a pozitív eredményeket (pszichológiai értelemben vett jutalmakat), amelyek a múltban bizonyos döntések megerősítéséhez vezettek A döntések megerősítést nyernek, ha olyan eredményekkel járnak, amelyeket a döntéshozó nagyra értékel.

Fokozatos hozadék modellje Szabályozott anarchia modellje Gyakorlatban túl nagy számú és komplex eredmény fordul elő Cselekvési változatok egyenkénti összehasonlítása azokkal a tényleges eredményekkel, amelyek a múltban az adott változathoz nagyon hasonló cselekvési változatok megvalósításából származtak. „józan paraszti ész”

Szemeteskosár döntési modell Racionális választás tagadása Tévedés: nem kapcsolódik választási lehetőség a problémához Problémamegoldás: egy időben merül fel a probléma Menekülés: hosszabb ideig lebegtetik a problémákat. A választás meghaladja a döntéshozatal energiáját.

Optimális és kielégítő döntések A döntéshozó: - ismeri az összes lehetséges cselekvési változatot - biztosan tudja, hogy az egyes cselekvési változatoknak mi lesz az eredményük - biztosan meg tudja állapítani az eredmények preferencia – sorrendjét.

Normatív és leíró döntéselméleti irányzatok Cél Eszközök Normatív döntéselmélet Szabályok felállítása Matematikai modellek Leíró Tényleges döntések leírása Általánosan előforduló kognitív és viselkedési jegyek leírása

Racionalitás axiómái Összehasonlíthatóság – komparabilitás Tranzitivitás Dominancia axiómája Függetlenség axiómája