Klages személyiségelmélete

Ludwig Klages (1872-1956) Filozófus, pszichológus, grafológus. Az 1897-ben létrejött Német Grafológiai Társaság elnöke. Elméletei: „kifejezéstan” (Ausdruckslehre) a jelek kettős értelműsége (Doppelsbedeutigung) formanívó elmélet

Karakterológiája Emberképe bölcseleti meghatározottságú. Arisztotelész modelljéből indul ki: szellem, lélek, test.

Az ember három rendszer egymás fölé rétegződéséből épül fel: test, lélek és szellem rétegéből. szellem lélek test

Materiális és immateriális Az ÖSZTÖN: Jelentése: az állat és az ember fizikai életét befolyásoló tényezők jelenségek befolyásoló hatására kialakuló vonzás. Az Érdeklődés vagy HAJTÓERŐ: Jelentése: az Én-tudatos emberben fellépő lelki jelenség, amely meghatározza akarati megnyilatkozásait. A célokban jelentkezik.

A test feladata: érzékelés és mozgás materiális természetű, én-tudat nélküli működés jellemzi, hajtóereje: az ÖSZTÖN a feloldódás vágya, minden létezővel való összeolvadás MAGAÁTADÁS

A lélek feladata: szemlélés, alakítás immateriális természetű, én-tudat nélkül működik hajtóereje: ugyanaz mint a testé: az ÖSZTÖN a feloldódás, MAGAÁTADÁS

A szellem feladata: felfogás, akarat immateriális természetű, én-tudat hajtja, hajtóereje: Én-igenlő része az embernek, azonosulás az Én-nel Én-tudat, INDIVIDUUM, ÖNÉRVÉNYESÍTÉS

ÉN Természet önérvényesítés magaátadás szellem vonzás Ez már zónaelmélet is! lélek test

Hajtóerők megoszlásuk és vonzásuk taszításuk ereje határozza meg a személyiséget Én-igenlő tárgyilagosság pártatlanság vállalkozószellem álnokság csalafintaság „szárazság” irigység részvétlenség Maga-átadó természetszeretet önfeláldozás vágy türelem hűség jóakarat önállótlanság

Klages emberképének összefoglaló táblázata szellem lélek test Működése felfogás, akarat szemlélés, alakítás érzékelés, mozgás Természete immateriális Én-tudat, individuum materiális Én-tudat nélküli működés, Hajtóerők célok azonosulás az Én-nel ÉRDEKLŐDÉS ÖNÉRVÉNYE-SÍTÉS ösztönösség feloldódás vágya a természetben ÖSZTÖN MAGAÁTADÁS

A személyiség működése (a jellem szerkezetének zónái) 1. Klages-féle elnevezése: „ANYAGA” tartalma: képességek, készségek, akarat, érzések, értelem tulajdonságai Mai fogalmak szerint: öröklés

A személyiség működése 2. Klages-féle elnevezése: „SZERKEZETE” tartalma: hajtóerő és a külvilág ellenállása között fennálló viszony. Mai fogalmak szerint: introverzió – extraverzió (Merre keresi az élményt?)

A személyiség működése 3. Klages-féle elnevezése: „MINŐSÉGE” tartalma: maguk a hajtóerők Mai fogalmak szerint: motiváció

A személyiség működése 4. Klages-féle elnevezése: „TEKTONIKÁJA” (FELÉPÍTÉSE) tartalma: a tulajdonságok összhangja (egységesség, ziláltság, ingatagság, szilárdság) Mai fogalmak szerint: neuroticitás, stabilitás

A személyiség működése 5. Klages-féle elnevezése: „VISELKEDÉSMÓD” tartalma: milyen magatartásban jelentkezik (szerény-kihívó; fecsegő-zárkózótt; fegyelmezetlen-tartózkodó) Mai fogalmak szerint: a behaviorista pszichológia (viselkedéstan)

A jelek kettősértékűségének elmélete Az emberi minőség megítélésében a hajtóerők ereje fontos. Erős hajtóerő mellett pozitív, gyengénél negatív jelentést kap egy jel. + egy ösztön vagy szabályozás megléte - a hiánya

példája: Leszakítja-e a virágot? NEM OKA: + erős vágy erős szabályozással - közönbösség: nem vágyott rá

grafológiai példák: dőltség + impulzív érzések uralma lelkesedég képessége robbanékonyság odaadás, önfeláldozás természetesség társkeresés extroverzió - megfontolatlanság mértéktelenség tartásnélküliség önnevelés hiánya könnyelműség esztelenség kapkodás

FORMANÍVÓ ELMÉLET Mi dönti el? Az írás formanívója: ritmikája eredetisége tagoltsága (Megállapításánál figyelembe vette a rutinszintet, és a képzettséget)

formanívó fokozatok 1. igen magas 2. elég magas 3. közepes 4. alacsony 4. igen alacsony

Vezérkép (Leitbild) Minden személyiség felfűzhető egy vezérképre, ami a személyiség legfontosabb néhány tulajdonságaiból áll össze

MŰVEI 1901. A grafológia alapelvei 1905. Írás és karakter 1910. A grafológia problémái 1923. Kifejezőmozgás és formaerő 1924. A karakterológia alapelvei 1929. A lélek mint a szellem ellentéte 1930. Grafológiai olvasókönyv 1934. A kifejezéstudomány alapjai