Új lendülettel az európai kutatóegyetemek élvonalába Bolyai Műhelykonferencia 2012 március 31 Fésüs László Debreceni Egyetem Tudományos és Kutatóegyetemi Tanács

A kutatóegyetemi címpályázat létrejötte, az elbírálás folyamata, kiválósági ismérvek A címpályázat elbírálási kritériumrendszere kellően széleskörű és reális, az elbírálás folyamata objektív volt. Jelentős változtatás nem indokolt.

Előadás összefoglalója A jelenleg rendelkezésre álló hazai és nemzetközi egyetemi rangsorok nem nyújtanak a magyar intézményeknek objektív alapot komplex oktatási és tudományos teljesítmény összehasonlításra, legfeljebb orientációra alkalmasak. Feladat: Legyen(ek) ilyen(ek) - EU, hazai A kutatóegyetemi cím és az új források elosztásánál a jól mérhető teljesítményekből és kiválóságból szabad csak kiindulni Új egyetemi kihívás: - Fókuszterületek és kiválósági helyek belső kiválasztása - A megjelenő kutatási többletforrások belső elosztási és beszámoltatási rendszerének kiépítése A versengő intézményeknek át kell gondolniuk doktorképzési rendszerüket, haladva a karoktól a szervezetileg független „graduate school”-ok kialakítása felé Jól működő technológia transzfer rendszer kiépítése nélkül nem lehet megfelelni a régió, a társadalom igényeinek Kutatóegyetemi Műhelykonferencia Budapesti Corvinus Egyetem január 27

Az egyetemek a tudományos képzésben, a doktorképzés A doktori iskolák 56%-a, a MAB kritériumrendszere szerint „megfelelt” minősítésű törzstagok 61%-a öt egyetemhez kötődik; Ugyanezen öt egyetemen tanul és kutat a doktoranduszok 65%-a is és hasonló a helyzet a doktori fokozatszerzések számának esetében is. MRK 2009

Kutatás-fejlesztési bevételek A kutatás-fejlesztési bevételek több mint 60%-át négy intézmény szerezte meg; Az OTKA legutóbbi három pályázati fordulójában a felsőoktatási intézmények által kutatási pályázatokra elnyert 7,093 milliárd forint támogatás háromnegyede öt egyetemhez került; Az NKTH Nemzeti Technológia Programjának évi két fordulójában a felsőoktatás által elnyert 10,442 Mrd Ft-ból a támogatások 60%-át négy intézmény; Az Európai Unió kutatás-fejlesztési keretprogramjaiban (FP6 és FP7) a projektek (összesen 380 db) 62%-a négy egyetemhez kötődik.

Kutatás-fejlesztési bevételek MRK 2009

INDIKÁTOROK - Kutatóegyetemi pályázat 2010 Kiegészítési javaslat: Nyertes „Lendület” és „ERC” munkacsoportok száma Kutatói, kutatási kiválóság, potenciál

INDIKÁTOROK - Kutatóegyetemi pályázat 2010 A mennyiségi elemek dominanciájának elkerülése, minőségi kritériumok súlyának növelése Külföldi hallgatók a doktori iskolákban Tehetséggondozás, kutató képzés

Publikációs adatok

Az OTKA mint tartós alapkutatási eredményességi mutató kiemelése AZ EU keretprogramokban eredményesség súlyának növelése Szabadalmak, oltalmak száma, Műszaki fejlesztések száma, Technológia transzferek száma Oktatók, kutatók számára vetítve K+F+I bevételek

News Focus EDUCATION: Who Ranks the University Rankers? Martin Enserink Science 24 August 2007: Vol no. 5841, pp A NEMZETKÖZI RANGSOR RENDSZEREK IGEN ELTÉRŐEK - ORIENTÁLNAK Francia kezdeményezésre elkészült az EU egyetemi rangsor rendszere Multi-dimensional global university ranking 2013-tól élesben

Intézményi és országos tudományszervezési tanulságok A Debreceni Egyetem a kari és a centrum hierarchiákon túllépve a kutatóegyetemi pályázat és belső kiválósági helyek meghatározása, továbbá a forráselosztás és menedzsment terén új kutatásszervezési modellt valósít meg, ami leginkább az un. „flat” vállalati menedzsment Modellhez hasonlítható.

Előadás összefoglalója A jelenleg rendelkezésre álló hazai és nemzetközi egyetemi rangsorok nem nyújtanak a magyar intézményeknek objektív alapot komplex oktatási és tudományos teljesítmény összehasonlításra, legfeljebb orientációra alkalmasak. Feladat: Legyen(ek) ilyen(ek) - EU, hazai A kutatóegyetemi cím és az új források elosztásánál a jól mérhető teljesítményekből és kiválóságból szabad csak kiindulni Új egyetemi kihívás: - Fókuszterületek és kiválósági helyek belső kiválasztása - A megjelenő kutatási többletforrások belső elosztási és beszámoltatási rendszerének kiépítése A versengő intézményeknek át kell gondolniuk doktorképzési rendszerüket, haladva a karoktól a szervezetileg független „graduate school”-ok kialakítása felé Jól működő technológia transzfer rendszer kiépítése nélkül nem lehet megfelelni a régió, a társadalom igényeinek Kutatóegyetemi Műhelykonferencia Budapesti Corvinus Egyetem január 27

Tudományos minősítésekkel rendelkezők száma: 1039 ebből akadémikus: 30 MTA doktora: 151 Doktori Iskolák száma: 25 Évente Ph.D. fokozat Öt szakkollégium, tíz éve működő tehetséggondozási program (jelenleg 420 diák) OTDK helyezések száma 2009: 112 MTA kutatócsoportok száma: 12 Éves K+I+F bevétel: ~ 4.5 Mrd Ft Közlemények száma évente ~ 1500 Nemzetközi folyóírat szerkesztőbizottsági tagság: 165 Tudományos paraméterek (2010)

Alapvető fontosságúnak tartja az alapkutatások támogatását, beleértve annak kiemelt kezelését a kutatási programok, pályázatok és belső erőforrások felhasználásában. Azonosítja, megnevezi és kiemelten támogatja azokat az alapkutatási fókuszterületeket, amelyeken a legkiemelkedőbb teljesítményt elért munkacsoportok, doktori iskolák, MTA támogatott kutatócsoportok tevékenykednek és elérhető a nemzetközileg kiváló tevékenységhez szükséges kritikus tömeg. Ugyanakkor tartós figyelmet és támogatást kell kapjanak az ezeken a területeken kívülre eső, eredményes tudományos kutatások. Stratégiai Alapelvek

Molekulatudomány, benne gyógyszerkutatás Akadémiai kutatócsoportok 1. Homogén Katalízis Kutatócsoport 2. Szénhidrát-kémiai Kutatócsoport Doktori iskolák 1. Kémiai tudományok 2. Gyógyszertudományok IKUT* 1. Növényi hatóanyagok vizsgálata 2. Inzulin rezisztencia és cukorbetegség 3. Halogénezett szénhidrogén szennyezők eltávolítása *Innovatív Kutatói Team Kiválósági fókuszterületek az alapkutatásban

Fizikai-, számítás- és anyagtudomány Akadémiai kutatócsoportok 1. Számelméleti Kutatócsoport Doktori iskolák 1. Fizikai tudományok 2. Matematikai és számítástudományok 3. Informatikai tudományok IKUT Geotermikus rendszerek Kiválósági fókuszterületek az alapkutatásban

Molekuláris medicina Akadémiai kutatócsoportok 1. Apoptózis és Genomika Kutatócsoport 2. Sejtbiológiai és Jelátviteli Kutatócsoport 3. Haemostasis, Thrombosis és Vascularis Biológiai Kutatócsoport Doktori iskolák 1. Molekuláris orvostudomány 2. Molekuláris sejt- és immunbiológia 3. Laki Kálmán (elméleti és klinikai orvostudomány) 4. Klinikai immunológia és allergológia IKUT Őssejt és génterápiás kutatóközpont Kiválósági fókuszterületek az alapkutatásban

Egészség- és Környezettudomány Akadémiai kutatócsoportok 1. Népegészségügyi Kutatócsoport 2. Idegtudományi Kutatócsoport 3. Területfejlesztési Kutatócsoport Doktori iskolák 1. Egészségtudomány 2. Klinikai orvostudomány 3. Idegtudomány 4. Juhász-Nagy Pál (biológiai és környezettudomány) 5. Állattenyésztéstudomány 6. Hankóczy Jenő (növénytermesztés és élelmiszer) 7. Kerpely Kálmán (növénytermesztés és regionális) IKUT Kutánbiológiai kutatóközpont Kiválósági fókuszterületek az alapkutatásban

Magyarságtudomány és nyelvelmélet Akadémiai kutatócsoportok 1. Klasszikus Magyar Irodalmi Textológiai Kutatócsoport 2. Elméleti nyelvészeti Kutatócsoport 3. Néprajzi Kutatócsoport Doktori iskolák 1. Irodalomtudományi 2. Nyelvtudományi 3. Történelmi és néprajzi 4. Humán tudományok IKUT Ember-gép kommunikáció Kiválósági fókuszterületek az alapkutatásban

Molekula- tudomány Fizikai-, számítás- és anyagtudo- mány Egészség- és Környezet- tudomány Molekuláris medicina Magyarság- tudomány és nyelvelmélet KIEMELKEDŐ TELJESÍTMÉNYŰ JELENTŐS NEMZETKÖZI ELISMERTSÉGŰ ALAPKUTATÁSOK AZ EGYETEMEN

Molekula- tudomány Fizikai-, számítás- és anyagtudo- mány Egészség- és Környezet- tudomány Molekuláris medicina Magyarság- tudomány és nyelvelmélet Nemzetközi Tanácsadó Rendszer, Testület TUDOMÁNYOS ÉS KUTATÓEGYETEMI TANÁCS KUTATÓEGYETEMI KOORDINÁCIÓS TANÁCS SZENÁTUS

A tudományos stratégia és jövőkép kialakításának és folyamatos megújításának elősegítése A kutatóegyetemi program (ezen belül projektek) szakmai irányítása, felügyelete Nemzetközi tanácsadó rendszer és testület létrehozása, azzal együttműködés Széles nemzetközi kapcsolatrendszer kiépítésének elősegítése kutatóegyetemekkel és kutatóintézetekkel Új pályázat források és egyéb támogatások elnyerésének elősegítése A Tudományos és Kutatóegyetemi Tanács

Joó Ferenc akadémikus Molekulatudomány Trócsányi Zoltán akadémikus Fizikai-, számítás- és anyagtudomány Nagy László akadémikus Molekuláris Medicina Gergely Pál akadémikus Egészség – és Környezettudomány Kertész András akadémikus Magyarságtudomány és nyelvelmélet Páles Zsolt MTA doktora, tudományos rektor helyettes,az Egyetemi Doktori Tanács elnöke Balogh Judit igazgató (jelenleg főtitkár): technológia transzfer horizontális elem Fésüs László akadémikus a projekt szakmai vezetője Projekt menedzser: Domokos Szilárd A Kutatóegyetemi Koordinációs Tanács

Előadás összefoglalója A jelenleg rendelkezésre álló hazai és nemzetközi egyetemi rangsorok nem nyújtanak a magyar intézményeknek objektív alapot komplex oktatási és tudományos teljesítmény összehasonlításra, legfeljebb orientációra alkalmasak. Feladat: Legyen(ek) ilyen(ek) - EU, hazai A kutatóegyetemi cím és az új források elosztásánál a jól mérhető teljesítményekből és kiválóságból szabad csak kiindulni Új egyetemi kihívás: - Fókuszterületek és kiválósági helyek belső kiválasztása - A megjelenő kutatási többletforrások belső elosztási és beszámoltatási rendszerének kiépítése A versengő intézményeknek át kell gondolniuk doktorképzési rendszerüket, haladva a karoktól a szervezetileg független „graduate school”-ok kialakítása felé Jól működő technológia transzfer rendszer kiépítése nélkül nem lehet megfelelni a régió, a társadalom igényeinek Kutatóegyetemi Műhelykonferencia Budapesti Corvinus Egyetem január 27

Agrártudományi Doktori Tanács Bölcsészettudományi Doktori Tanács Orvostudományi Doktori Tanács Természettudományi Doktori Tanács Doktori iskolák Állattenyésztési tud. Növényterm. és kertészeti tud.; Élelmiszertud. Növényterm. és kertészeti tud.; Regionális tud. Gazdálkodás- és szervezéstud. Filozófiai tud. Neveléstud. Pszichológiai tud. Irodalomtud. Nyelvtud. Történelem; néprajz Molekuláris orvostud. Klinikai orvostud. Egészségtud. Gyógyszertud. Elméleti és klinikai orvostud. Molekuláris sejt- és immunbiológia Társadalomtudományi Doktori Tanács Állam- és jogtud. Közgazdaságtud. Matematika- és számítástud. Informatikai tud. Fizikai tud. Kémiai tud. Földtud. Biológiai tud.; Környezettud. Idegtudomány Klinikai immunológia és allergológia „GRADUATE SCHOOL” Egyetemi Doktori és Habilitációs Tanács SZENÁTUS Teljes szakmai autonómia. Önálló adminisztráció és pénzügyi működtetés

Molekula- tudomány Fizikai-, számítás- és anyagtudo- mány Egészség- és Környezet- tudomány Molekuláris medicina Magyarság- tudomány és nyelvelmélet Nemzetközi Tanácsadó Rendszer, Testület TUDOMÁNYOS ÉS KUTATÓEGYETEMI TANÁCS KUTATÓEGYETEMI KOORDINÁCIÓS TANÁCS SZENÁTUS FEJLESZTÉS. INNOVÁCIÓ, TECHNOLÓGIA TRANSZFER Gyógyszeripar, Biotechnológia, Informatika, Funkcionális élelmiszer, Energetika akceleráció, klaszterek

Az elnyert projekt támogatás tudományos haszna Szemléletváltás, az egyéni és munkacsoport kiválóság elismerése, nemzetközi értékrend erősödése Kutatói bázis és kritikus tömeg növekedése, műszer fejlesztési program szolgáltató laboratóriumok körül Belső értékelési rendszer kialakulása

A tudományos kutatás alapegységének az erre jogosult kutató által vezetett független munkacsoportot tekinti. A munkacsoport vezetője felelősséggel tartozik a csoportban folyó összes tudományos tevékenységért, Ő kerül szakmai értékelésre és a Kutatóegyetemi forrásokból való részesedés is az İ személyéhez kötődik. A tudományos teljesítmény elsődleges mércéjének a nemzetközileg szintű publikációt és szabadalmat, továbbá annak idézetekben, díjakban és más szakmai elismerésekben megnyilvánuló hatását tekinti. Az egyéni kutatói kiválóság fel- és elismerése! Folyamatosan monitorozza és belső nyilvánossága elé tárja a K+F+I terület mérhető, nyomon követető eredményeit a teljesítmények reális bemutatására, a nemzetközi tudományos értékrend tudatosítására. Biztosítja az egyetemen született közlemények teljes körű külső hozzáférhetőségét. Stratégiai Alapelvek

A résztvevő kutatócsoportok megoszlása A munkacsoportok kiválasztása belső pályázat útján történt, kiemelt jelentősége volt az elmúlt 5 év nemzetközileg mérhető tudományos teljesítménynek Az kutatóegyetemi TÁMOP forrás öt fókuszterület közötti elosztásnak alapja a közötti elnyert, rájuk eső OTKA támogatási volumene

A projekt keretében indított alkalmazások száma: 681 fő Ebből a teljes állással rendelkező kutatók száma: 184 fő Jelenleg 22 külföldi kutató vesz részt a projekt megvalósításában A hallgatói alkalmazások száma: 160 fő A projekt publikációs adatbázisa a Debreceni Egyetem könyvtárának bevonásával valósult meg. Az on-line felület létrehozásával nem csak a környezeti terhelést kívántuk csökkenteni a publikációk bemutatása során, de a kutatók munkáját is egyszerűsítettük. A projekt kezdete óta 447 publikáció került feltöltésre, ez a szám folyamatosan növekszik. Alkalmazások a projekt keretében – jelentős számú hazai és külföldi fiatal kutató bevonása

Fizikai számítás és anyagtudomány – LHC T3 GRID központ ( 100 db CPU, 100 TB tárhely, 120db 10/100/100 Mb/s kapcsoló ) – Fourier Transformációs Felületi Plasmon Rezonancia készülék Molekuláris medicina – Új generációs DNS szekvenáló autómata Genomikai Központba – FACSAria áramlási cito-méter és sejtszeparátor Őssejt kutató laboratóriumba Molekulatudomány – Stopped-flow-val kombinált villanófény-fotolízis készülék – Ioncsapdás folyadékkromatográf-tömegspektrométer rendszer Egészség és környezettudomány – Konfokális mikroszkóp képanalízis rendszerrel – Differenciál Szkennelő Mikrokaloriméter Összes gép és műszerbeszerzés értéke: 482 mFt Infrastruktúra fejlesztés és műszerbeszerzés - döntően szolgáltató laboratóriumokba

Nyelvtechnológia és bioetika – Kutatócsoport szintű felmérést készítenek, 3 nemzetközi konferencia keretében. A bioetika terület felmérése novemberében készült el, a fennmaradó területek esetében júniusáig zárulnak a teljes felmérés. Fizikai számítás és anyagtudomány – A Münsteri Egyetem által létrehozott testület vizsgálta novemberében. A felmérés keretében javaslatokat fogalmaztak meg a fenntartható szervezeti struktúrára. Molekuláris medicina – májusában, nemzetközi testület vizsgálja a kutatócsoportok tevékenységét, amely az értékelést lezáró rendezvénnyel zárul. A fókuszterületek, projektek értékelése nemzetközi partnerek bevonásával Molekulatudomány – A Szerves Kémia területén augusztusában szerveztek nemzetközi workshop keretében mérték fel a kutatócsoportok működését. A génterápiás kutatások területén dolgozó kutatócsoportok felmérése márciusában kerültek sor, nemzetközi testület bevonásával. Egészség és környezettudomány – A több területet összefogó alprojekt esetében 1 haza és 2 nemzetközi konferencia keretében valósul meg a kutatócsoportok felmérése. A hazai konferencia őszén került megrendezésre ahol a Környezettudományi terület értékelése zajlott.

A kutatóegyetemi címpályázat létrejötte, az elbírálás folyamata, kiválósági ismérvek Intézményi és országos tudományszervezési tanulságok Az elnyert projekt támogatás tudományos haszna A kutatóegyetemek jövője, javaslatok

A kutatóegyetemek belső világában és országosan (pályázati rendszerek, MTA) folyamatosan érvényesül a tudományos kiválóság nemzetközi értékrendje. Rögzül a kari hierarchiától független, rugalmas, nyitott kutatás menedzsment, a kiemelt és tartós belső támogatás a fókuszterületek munkacsoportjaira, fiatal kutatók munkacsoport alakítási lehetőségeire. Egyetemi kutatóintézetek alakulhatnak. Hatékonyabb tehetséggondozás és kutatóképzés, nemzetközi „sztár kutatók” kinevelése, számuk tudatos növelése (Lendület, ERC..) A hazai kutatóegyetemi modell sikerének és egyben tartósságának feltételei A kutatóegyetemi cím 3 vagy több évente rendszeresen legyen odaítélve, monitorozva nemzetközi értékelési folyamat keretében. - A kutatóegyetemek kötelezően vegyenek részt az induló U-Multirank értékelésekben

A sikeres kutatóegyetemek kiemelt finanszírozása tartósan, kiszámíthatóan beépül a hazai felsőoktatás költségvetési rendszerébe. A sikeres munkacsoportok számára növekvő, tartósan és kiszámíthatóan, reális eséllyel elnyerhető pályázati források biztosítása szükséges (OTKA növelése, MTA pályázatok, Innovációs rendszerek….) - Ennek egyik fontos forrása kell legyen az EU 7 éves fejlesztési keret programjaiban Magyarországon elérhető strukturális támogatások egy részének dedikáltan kutató egyetemi célú, az aktuális kutatási igényeknek megfelelő felhasználása. - Tág lehetőségek az innovációs és a piaci források bevonására, a vállalkozói szférába történő belépésre A kutatóegyetemek jobban rá kell hangolódjanak az új EU kezdeményezésekre, kapcsolati rendszerekre és forrásokra, az európai elit egyetemekkel (pl. LERU; League of European Universities) kialakítható stratégiai együttműködésekre A hazai kutatóegyetemi modell sikerének és egyben tartósságának feltételei

- One million new research jobs, 3% R&D target - Business sector should be more involved in Ph.D. training - Until 2015: priority European research infrastructures should be completed or launched - Until 2014 : Financial instruments to attract major increase in private finance should be put in place- - EU Patent in Member States should improve their use of existing Structural Funds for research and innovation projects - European Innovation Partnership in: climate change and energy, water, non-energy raw materials reducing emissions for greenhouse gases digital society improved agriculture and food-processing methods improve quality of life of an ageing population (novel diagnostics, treatments,…) healthy ageing - Reverse several decades for relative „brain-drain”, attract leading talents, push for excellence Europe 2020 Flagship Initiative Innovation Union Horizon 2020

Köszönöm a figyelmet!