Fogyatkozások.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A napfogyatkozas Készítete Heinrich Hédi.
Advertisements

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer
2005. október 7..
Stacionárius és instacionárius áramlás
Az idő mérése.
A FÖLD, ÉLETÜNK SZÍNTERE
5. hét: Solow-modell Csortos Orsolya
5 érdekesség a fizikában
A) A bolygók pályájának megfigyelése után azonosítsa a bolygók neveivel a betűjelüket! Írja utánuk a betűjelüket! a)  Szaturnusz b)  Jupiter
Tájékozódás a földi időben
A NAPPALOK ÉS ÉJSZAKÁK váltakozása
Csillagászati földrajzzal kapcsolatos feladatok
IDŐSZÁMÍTÁS Bevezető kérdések: 1) Pontosan jár-e egy napóra?
7. Az idő mérésére használt csillagászati jelenségek
KINEMATIKAI FELADATOK
A Föld, mint égitest.
A Föld keringése a Nap körül. Az évszakok váltakozása.
Keszitette:Demjen Beata es Antal Arbella
Készitette:Bota Tamás Czumbel István
A Föld helye és mozgása a Naprendszerben
- alakja és mozgásainak következménye -
A NAPRENDSZER ÁTTEKINTÉSE.
Az általános tömegvonzás törvénye és Kepler törvényei
Fizika tanár szakos hallgatóknak
Bolygónk, a Föld.
A Hold.
Az Univerzum.
III. Anyag és energia áthelyeződési folyamatok az óceán-légkör rendszerben A nagy földi légkörzés.
Thalész tétel és alkalmazása
A Föld helye a világegyetemben
A HOLD A Hold a Földhöz legközelebb eső égi test, mely a Föld körül km.-nyi közepes távolságban 27 nap 7 ó. 43 p. 11,5 mp. alatt kering.
A négy évszak Készitette: Csiki Árpád Tanár: Iftenie Márta Ágnes Iskola:“Constantin Brâncuşi” Technologia Liceum Marosvásárhely, Victor Babes utca 11.
CSILLAGÁSZATI ÉRDEKESSÉGEK
1 A NAPFOGYATKOZÁS Készítette: Kala Pál
Ülepítés gravitációs erőtérben Fényszórás (sztatikus és dinamikus)
Tájékozódás az égen Az éggömb: Forgása:
Thalész tétel és alkalmazása
A fénysugár eltérülése
Miért változnak az évszakok?
Miért változnak az évszakok?
Csomóponti elemek I.:.
Keszitette: Boda Eniko es Molnar Eniko
Merkúr.
A csillagászat keletkezése
A sörfüggvény és a női lábak
A valószínűségi magyarázat induktív jellege
Geometriai transzformációk
Az elvben figyelembe veendő kapcsolási rendek számáról képet kaphatunk, ha felmérjük az adott N és M áramok és egy-egy fűtő- és hűtőközeg.
Csillagászati és térképészeti ismeretek
Christiaan Huygens és az idő mérése
A Fénysebesség mérése 1800-ig.
Emelt szintű matematika érettségi
Készítette: Juhász Lajos 9.c
A FÖLD, A KÉK BOLYGÓ A FÖLD FORGÁSA ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Hogyan mozognak a bolygók és más égi objektumok?
A Naprendszer.
Albert Einstein   Horsik Gabriella 9.a.
Légnyomás, szél, ciklonok, anticiklonok
Tycho Brahe Povisel Petra 9.b.
Fényforrások Azokat a testeket, melyek fényt bocsátanak ki, fényforrásoknak nevezzük. A legjelentősebb fényforrásunk a Nap. Más fényforrások: zseblámpa,
Alcím mintájának szerkesztése Felülnézeti világmodell: 3,6 d A3 Felülnézeti világmodell 3,6d (Makrokozmosz) B2.
FÉNYTAN A fény tulajdonságai.
Stacionárius és instacionárius áramlás
Stacionárius és instacionárius áramlás
AZ ERŐ FAJTÁI.
Tárgyak műszaki ábrázolása Metszeti ábrázolás
Tárgyak műszaki ábrázolása Metszeti ábrázolás
A HOLD Átmérője 3476 km Távolsága a Földtől km
A Föld, mint égitest.
Előadás másolata:

Fogyatkozások

A Napfogyatkozás

A napfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold a megfigyelő számára részben vagy egészen eltakarja a Napot.

Napfogyatkozás akkor jön létre, amikor a Hold pontosan a Föld és a Nap közé kerül, azaz újholdkor. De nem minden újholdkor, hanem csak akkor, ha a Föld körüli pálya leszálló, vagy felszálló csomópontjában van éppen újholdkor a Hold. (A holdpálya nagyjából 5°-os szöget zár be az ekliptikával, azaz a Hold hol kissé a Földet a Nappal összekötő képzeletbeli vonal felett, hol pedig alatta van. Amikor a vonal közelébe kerül – ezek a fel- ill. leszálló csomópontok –, akkor figyelhető meg a napfogyatkozás.) A Hold átmérője 400-szor kisebb a Napénál, ám 400-szor közelebb is van, ez okozza, hogy a Nap és a Hold látszólagos átmérője közel azonos, így amikor megfelelő helyzetbe kerülnek az égitestek, akkor a Hold teljesen képes eltakarni a Napot.

A Napfogyatkozás Tipusai: -Részleges napfogyatkozás -Teljes napfogyatkozás -Gyűrűs napfogyatkozás -Hibrid napfogyatkozás

A Holdfogyatkozás

A holdfogyatkozás csillagászati jelenség, amelynek során a Hold részben vagy egészen a Föld árnyékába kerül. Akkor jön létre, ha a Föld a Nap és a Hold közé kerül, és a Föld árnyéka vagy félárnyéka a Holdra vetődik.

Holdfogyatkozások időpontjai 2011-ben  2011. június 15. teljes 2011. december 10. teljes

Napfogyatkozás

Holdfogyatkozás