Tengerentúli földrészek gazdaságföldrajza

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A spanyol világbirodalom és a Németalföld
Advertisements

Tartalom Himnusz Megalakulása Road trip Szimbólumai Alapinformációk
A földrajzi felfedezések okai és hatásai
Dél Amerika Dél-Amerika területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a ös adat szerint népessége több mint 371 000 000. Területe alapján a.
Dél-amerikai indián kultúrák és az európai civilizáció
A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK
A világ az I. világháború előestéjén
EURÓPA ÉS AZ EURÓPÁN KÍVÜLI VILÁG A SZÁZADBAN
Az Egyesült Államok etnikai és demográfiai jövője
Tengerentúli földrészek gazdaságföldrajza
TÖRTÉNETE.
A görög történelem kezdetei
A polisz születése.
Többség- Kisebbség Nyugat- Európában
Az angol nyelv diadalútja
AZ AMERIKAI FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ
A NAGY FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK, ÉS HATÁSUK
AZ AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK POLGÁRHÁBORÚJA
A nagy földrajzi felfedezések következményei
Prekolumbian civilizációk
Demográfia 2. A Világ népessége.
FÖLDRÉSZEK.
Az amerikai (USA) kommunikáció
A középkori világ 7 csodája
Izrael.
Kisázsia Ezen a területen alakultak ki a legelső civilizációk.
Ókori Kelet.
A misszió Oktatás a közép- és dél-amerikai katolikus rendek misszióiban század.
Az USA etnikai és demográfiai jövője
A multikultúra megítélése
AUSZTRÁLIA FELFEDEZÉSE
Afrika népessége Varga Kristóf 7./a
Afrika a fiatal kontinens
Amerika Narancsík Eszter.
A krétai és a mükénéi kultúra Korai civilizációk a hellének földjén
A népesség számának változása Európában
Olaszország.
Az ősi tudomány Geodézia Készítette: Jakab Csaba Lóránd.
Az amerikai függetlenségi háború
PLURIBUS UNUM – A SOKBÓL EGY
A világnépesség növekedése
A népességnövekedés tényezői és következményei
Mexico.
A földrajzi felfedezések okai és hatásai
Kis országok az ókori Közel-Keleten
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Kolumbusz előtti kultúrák: Maják Aztékok Inkák
Napjaink „globális” migrációi (Amerika, DK-Ázsia és Ausztrália, valamint Európa), a közös és eltérő vonások, várható eredmények JAKAB DÁVID
Az Európán kívüli világ A felfedezők kora. India és Kína Indiai-félsziget rádzsa, maharadzsa A hatalmas Indiai-félsziget sok királyságokból áll (rádzsa,
Tartalom Himnusz Megalakulása Road trip Szimbólumai Alapinformációk
Az észak-amerikai gazdasági centrum
A nemzetközi migráció globalizálódása
Portugália.
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Földünk népessége.
Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása
Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. sz.-ban
Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai
Maja civilizáció Készítette: Görgics Zoltán Edited by. PowerPoint™
Az amerikai félperiféria gazdaságtörténeti szakaszai
,,Migráns” országok Latin-Amerika,USA,Kanada,Izrael,Ausztrália,Új-Zéland és Dél-Afrika készítette: Verdes Máté.
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Az észak-amerikai gazdasági centrum
ANGOL-AMERIKA FELOSZTÁSA ÉS LAKOSSÁGA
A M E R I K A Amerika az öt kontinens egyike, területe 42 millió négyzetkilométer, ezzel a második legnagyobb földrész. Amerika lakossága 850 millió fő.
Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Az amerikai félperiféria fejlődéstörténeti szakaszai
A gyarmatosítás folyamata
Felvilágosodás kora A VILÁG MEGISMERÉSE.
Előadás másolata:

Tengerentúli földrészek gazdaságföldrajza Földrajzi tények, adatok az Újvilágról A kontinens benépesülése és gyarmatosítása

Földrajzi tények, adatok az Újvilágról Újvilág – az európai kultúrkör számára csak a nagy földrajzi felfedezések során, több mint 500 éve vált ismertté Felfedezője: Cristobal Colón nyugat felé hajózva akart eljutni Indiába, Kínába, Japánba – 1492 október 12-én hajnalban látta meg a ma Bahama szigetekhez tartozó, Kolumbusz által San Salvadornak (Szent Megváltó) keresztelt szigetet. Döntő dátum, de nem ez a kezdet!

A kontinens benépesülése és gyarmatosítása Első lakók: a nagy eljegesedés idején szárazföldi híddá vált, Ázsiát és Észak-Amerikát összekapcsoló Bering szoroson keresztül érkeztek (kb. 30-40 ezer éve) A vadászó, gyűjtögető népcsoportok több 10 ezer év alatt jutottak el Közép-, és Dél-Amerikába; Patagóniát 10 ezer éve érték el (tűzrakó helyek radiokarbon kormeghatározásából) Utolsó eljegesedés idején (10-15 ezer éve) újabb hullám – eszkimók és aleutok érkezése Az indián őslakosság ázsiai eredetű! (mongoloid emberfajta: sárgásbarna bőr, sötét szem, széles arc, kiugró pofacsont, fekete sima haj, stb) Vércsoportjuk: 0 -s

A kontinens benépesülése és gyarmatosítása Halászat, vadászat, gyűjtögetés, folytonos vándorlás, nomád életforma Amerika nagy részén a legújabb korig fennmaradt. Mexikói-magasföldön kr.e. III. évezredben áttérnek a földművelésre A földművelés másik gócterülete: Perui-Andokban

A Mezo-amerikai civilizációk kultúrái Archaikus korszak: Kr.e.7000-2000 (gyűjtögetés, halászat, vadászat) Preklasszikus kor: Kr.e. 2000- Kr.u. 200-250 Olmékok: Kr.e. 1500- Mexikói-öböl partvidékén Áttérés a földművelésre (tök, bab, manióka), kutya, pulyka háziasítása 1. falusi telepűlések: kunyhók, szertartásközpontok (1.építészeti alk.) Zapotékok: Kr.e 600- Kr.u. 800 Írás, matematikai ismeretek, naptár elterjedése Maják: Kr.e. 3000 - gyarmatosításig Klasszikus kor: Maják: A prekolumbián Mezoamerika valaha volt legnagyobb civilizációja; virágkoruk: Kr.u. 300-800. Magába olvasztotta az olmékok, zapotékok, és a teotihuacani civilizáció vívmányait Szobrászat, írás, naptárrendszer építészet Teotihuacanok (A hely ahol az ember istenné válik) Posztklasszikus korszak

A Mezo-amerikai civilizációk kultúrái Posztklasszikus korszak: Kr.u. 900- 1521 (gyarmatosítás) Toltékok „mesterek”: Kr.u. 900-1200 Észak-Mexikóből érkező hódító, hatonai uralmú népcsoport Pap, király, isten: Quetzalcóatl Aztékok: Kr.u. 1200-1521 Észak-Mexikóból érkező nahuatl nyelvet beszélő hódító népcsoport Birtokba veszik a Texcoco-tó partvidékét – Tenochtitlan Magukat mexikáknak nevezték Kr.u. 1500 az Azték birodalom politikai és katonai hatalmának csúcsán Kr.u. 1521 Hernando Cortez spanyol konkvisztádor csapatai lerombolják Tenochtitlant!

A maja kultúra Maják – „dolgos kéz” Ősi csoportjaik, a premaják már 4000 évvel ezelőtt éltek Guatemalában és Hondurasban Máig azonosítható legkorábbi dátum: kr.u. 292 Tikalban megtalált maja sztélén Intenzív fejlett földművelést folytattak: kiterjedt öntözőrendszerük volt (hatalmas mocsaras területeket csatornáztak) Naptárrendszerük 20. századi pontosságú volt Az Újvilág legfejlettebb írásrendszerét alkották meg Alkalmazták a helyi értéket, a zéró matematikai fogalmát Csillagászati pontossággal építették piramisaikat, vízvezetékeiket (nem voltak fém eszközeik, szerszámaik, nem ismerték a kereket) A maja Óbirodalom központjai: Palenque, Tical, Copan – virágzása abbamaradt a VIII. IX. században Új haza Észak-Yucatán félszigeten: Chichen Itza, Uxmal, Kabah

Az indián földművelők öröksége XVI. századtól az európai népek táplálkozásának nélkülözhetetlen termékeit nekik köszönhetjük: Kukorica Burgonya Paradicsom Bab Paprika Tök Napraforgó Afrika és Ázsia népeinek élelmezésében fontos szerepet játszó gumós növények: Manióka Batáta Újvilágból terjedt el: Dohány Rágógumi

Gyarmatosítás - betelepedés XVI.-XVII. század: gyarmatok létrehozása Spanyolok déli, délnyugati területeken: Új-Spanyolország A XVII. sz.–ban a hollandok megalakítják Új-Hollandiát Új-Amszterdam székhellyel – 1664-ben New-York nevet kapja a város 1607 első angol gyarmat megalapítása (Virginia) – első állandó település létrehozása 1619 Virgíniába megérkezik az első rabszolgaszállítmány Gyarmatok csoportosítása alapításuk alapján: Vallási üldözöttek által alapított gyarmatok (északon) Király által alapított gyarmatok (Maryland Stuart Máriáról, Georgiát II. Györgyről, Charlestownt/Károlyváros II. Károly 8 nemesnek adta) 1620-ban érkeznek a „zarándok atyák” Németalföldről és településeket hoznak létre (az első tél kegyetlen megpróbáltatása után kitűnő termést takarítanak be; a hálaadás napját azóta tartják)

Gyarmatosítás - betelepedés 1775 13 angol gyarmat függetlenségi háborúja 1776 jul. 4. Függetlenségi Nyilatkozat kiadása 1873 Anglia elismeri a gyarmatok függetlenségét – nyugati terjeszkedés – megkezdődik a világtörténelem legnagyobb földvásárlása Az Egyesült Államok területének bővülése 1819 Florida 1867 Alaszka 1845 Texas 1861-65 „Észak – Dél” háborúja Az első telepesek által elfoglalt és benépesített terület határvonala („frontier”) folyamatosan tolódik nyugat felé; a szabad föld megszerzése korlátlan; indiánokat el kell űzni („A halott indián a jó indián”) A földfoglalók után a földmérők és a térképészek egységes rendszert alkottak

Észak-Amerika népessége Betelepülés időszaka 1790 4 millió fő, a frontier nyugatra tolódásával robbanásszerű népességnövekedés XIX. Sz.-ban lakóinak száma 25-30 évenként megduplázódik (magas születésszám, tömeges bevándorlás) A bevándorlók száma az I. Világháború előtt tetőzött, később törvénnyel korlátozták a bevándorlást 1930-as évek válsága: létbizonytalanság, munkanélküliség – születésszám csökken II. Világháború utáni két évtized magas születésszám („baby-boom”)

Észak-Amerika népessége A népek olvasztótégelye XVII.-XVIII. sz. rabszolgák Afrikából XIX. Sz. bevándorlók Nagy-Britanniából és Írországból (burgonyavész miatt) XIX. Sz. második fele Kelet és Dél-Kelet Európa szegényebb országaiból (olaszok, lengyelek, magyarok) XX. Sz. közepétől Latin-Amerikából, Ázsiából Magyarok 1 %-kal járultak hozzá USA fehér lakosságához; utolsó bevándorlási hullám 1956-57

Észak-Amerika népessége Multikultúrális társadalom Indiánok Feketék vagy afro-amerikaiak Spanyol-amerikaiak Ásziai népesség

…és ma

Spanyol-amerikai család (hispanics)

Fekete vagy afro-amerikai gyerek