9-10. óra: Eukarióta egysejtűek

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A mikrobák világa Szabad szemmel nem látható élőlények Vírusok,
Advertisements

A szivacsok a csalánozók és a gyűrűsférgek törzse
A puhatestűek törzse.
Az emberi test felépítése
5-6. óra: Prokarióták, baktériumok
Az élőlények országai.
A sejtalkotók felépítése és működése.
Sejtmagvas egysejtűek
A növényi sejt.
A szivacsok és a csalánozók törzse
A parton és partközelben
A növények teste és életműködése
Rendszerezés ismétlés.
Növényrendszertan 3. előadás Dr. Bartha Dénes április 4.
A vírusok. A valódi sejtmagvas egysejtűek országa.
Növények országa. Moszatok törzsei.
Az élőlények rendszerezése
Testünk építőkövei.
A növények ásványianyag-felvétele
Ismétlés parányok.
Rendszertani diák / 1 Egysejtűek 2. Készítette: Főző Attila.
Rendszertani diák / 1 Egysejtű állatok Készítette: Főző Attila.
Szivacsok és csalánozók
A moszatok törzsei.
A baktériumok törzse.
Eukarióta egysejtűek.
Eltérő táplálkozású növények
A növények szaporodása
A gombák.
A baktériumok.
Álszövetes állatok Szivacsok.
A vírusok, a prokarióták és az állati egysejtűek
Kizárólag oktatási célú ingyenes összeállítás!
AZ ÁLLATI ÉS A NÖVÉNYI SEJT ÖSSZEHASONLÍTÁSA
Csillósok osztálya Papucsállatka-Paramecium sp. Ormányos csillós kürtállatka.
A gombák.
Az ostorosmoszatok törzse
4. óra: Eukarióta egysejtűek
Azok akik nem állatok és nem növények, különcök
Az élővilág főbb csoportjai, mikroorganizmusok
Testünk építőkövei.
Az élővilág legkisebb egységei
Sejttan.
Egyed alatti szerveződési szintek
Környezetvédelem.
EGY KIS ISMÉTLÉS MI A PROKARIÓTÁK JELENTŐSÉGE A MINDENNAPI ÉLETBEN?
Környezetvédelem.
faj Osztály törzs ország
Az ősi nem feltétlenül fejletlen
MOSZATOK.
A sejt mozgási rendszere. Citoszkeleton = Sejtváz Eukarióta sejtplazma fehérjeszálakból álló 3D hálózata (fibrilláris és tubuláris struktúrái) Feladat:
Az élet legegyszerűbb megnyilvánulása: prokarióta sejtek eredete, típusai, felépítése A mindenhol jelenlevő sejtek.
EGYSEJTŰ EUKARIÓTÁK APRÓ ÓRIÁSOK.
Baktériumok.
1. állatkör -Egysejtű állatok (Protozoa)
A sejtes szerveződés.
T: Csalánozók Származás: Egysejtű eukarióta
A prokarióták.
SZIVACSOK AKIK TÖBBSEJTŰEK, EUKARIÓTÁK, HETEROTRÓFOK, NINCS SEJTFALUK, DE MÉGSEM ÁLLATOK.
Szivacsok.
BAKTÉRIUMOK.
6. lecke Az egysejtű eukarióták
Moszattörzsek.
15. lecke A puhatestűek és a gyűrűsférgek
A sejt szerkezete A sejt az élő szervezetek alaki és működési egysége
CSALÁNOZÓK, LAPOSFÉRGEK
Származás: egysejtű eukarióta
Egysejtű állatok.
T.:Egyfélemagvúak T.: Kétfélemagvúak T.: Ostorosok
Életjelenségek, életfeltételek. Életfeltételek:  Fény  Víz  Levegő  Táplálék  Megfelelő hőmérséklet.
Előadás másolata:

9-10. óra: Eukarióta egysejtűek Biológia tananyagok 9-10. óra: Eukarióta egysejtűek

Név eredete, méret, Csoportjaik Eukarióta: sejtmaghártyával elkülönült sejtmaganyaguk (karioplazmájuk van).   Méret: mikrométeres – mm-es (óriás amőba) Idetartoznak: Ostorosmoszatok Növényi egysejtűek Egysejtű zöldmoszatok Kovamoszatok Állati egysejtűek Egyféle magvúak: gyökérlábúak, ostorosok, spórások Kétféle magvúak: csillósok

Ostorosmoszatok Származásuk, evolúciós jelentőségük Ősi fajaiknál válhatott szét az élővilág 3 párhuzamos fejlődési irányba:   Ősi ostorosmoszatok Növények Gombák Állatok evolúciója

Ostorosmoszatok Ősostorosok (növényi és állati sejtalkotók vegyesen) 1, 7 milliárd éve éltek Fényben gazdag helyen → színtestek megmaradnak → növények → fotoszintézis → autotróf táplálkozásúak Fényben szegény helyen→ szerves anyagban gazdag közegben színtestek visszafejlődnek → állatok, gombák → heterotróf táplálkozásúak   Mai ostorosoknál előfordul a mixotrófia – vegyes táplálkozás

Ostorosmoszatok A növényi szervezetek irányába mutató tulajdonságok: Zöld színtestek → autotróf táplálkozásra is képesek   A állati szervezetek irányába mutató tulajdonságok: Szemfolt → fényérzékelő szervecske Ostor → helyváltoztató mozgás Garat → heterotróf táplálkozásra is képesek Sejtszáj → heterotróf táplálkozásra is képesek Lüktető űröcske → víz kiválasztása

Zöld szemes ostroros (Euglena Viridis) Testszerveződés: sejtes Alakjuk – orsú alakú sejt Sejtalkotók: sejthártya → bőrke (pellikula): a sejt határa (a plazma külső rétegének tömörülése); egyes fajoknál tok (merev váz), változatos alakú. sejtszáj és garat: szerves táplálék felvétele sejtplazma lüktető űröcske: kiválasztószervecske (a plazma állandó összetételét szabályozza a felesleges víz eltávolításával

Zöld szemes ostoros (Euglena Viridis) sejtmag – maghártyával körülvett, nagy benne magvacska van színtestek: zöld, megfelelő fénymennyiség jelenlétében a fotoszintézis színhelye szemfolt: vörös színű, fényérzékelő szervecske → irányítja az ostor mozgását a fény irányába; ostor: mozgásszervecske _ egy ritkán két db Életmódjuk, táplálkozásuk – mixotróf életmód – autotróf – növényként heterotróf – állatként környezeti feltételektől függően

Zöld szemes ostoros (Euglena Viridis) Szaporodásuk: kettéosztódás Élőhely: sekély édesvizekben Biológiai jelentőségük: vizek öntisztulásában van szerepük. Idetartozó fajok: Euglena-fajok Phacus-fajok

Növényi egysejtűek Egysejtű zöldmoszatok Testszerveződés: Sejtes – gömb alakú sejt Sejttársulás formában – osztódás után az utódsejtek egy kocsonyás burokban együtt maradnak Sejtalkotók: sejthártya lüktető űröcske sejtmag – maghártyával körülvett színtestek ostor lehet Élőhely: sekély édesvizekben, tengerekben, nedves talajon

Növényi egysejtűek Evolúciós jelentőségük: Oxigénes légkör megteremtése a kékbaktériumokkal együtt. Vizek öntisztulása, állati táplálékok.

Növényi egysejtűek Kovamoszatok Testszerveződés: Sejtes Sejttársulás formában – osztódás után az utódsejtek egy kocsonyás burokban együtt maradnak Sejtalkotók: 2 db. szilicium tartalmú kemény kovahéj sejthártya sejtplazma lüktető űröcske sejtmag – maghártyával körülvett színtestek ostor lehet Élőhely: tengerekben, aljzathoz rögzülten vagy lebegve Jelentőségük: elpusztulásuk során kovahéjukból kovaföld keletkezik a tengerek mélyén → tűzkő (az emberi evolúció).

Állati egysejtűek Egyféle magvúak törzse: gyökérlábúak, ostorosok, galléros ostorosok spórások osztályai Egyféle magvúak: az állati egysejtű sejtében 1-1000 db sejtmag van. Méretüket és működésüket tekintve azonosak, a sejtmag(ok) a szaporodást és az életműködéseket irányítja(ák). Heterotróf szervezetek.

Állati egysejtűek Csoportjaik: 1. Gyökérlábúak Testszerveződés: Sejtes Sejtalkotók: Bőrke nincs → nincs állandó testalak sejthártya álláb (ideiglenes plazmanyúlvány) → aljzathoz tapadva mozognak, mozgási és táplálkozási szervecske is egyben sejtplazma sejtmag – maghártyával körülvett emésztő űröcske → endocitózissal (bekebelezéssel) táplálkoznak lüktető űröcske → csak édesvízi fajoknál likacsos héj: tengeri fajok likacsos mészvázat építenek (Foraminiferák = likacsoshéjúak)

Állati egysejtűek Fajok: Óriás amőba – élőhelye vizek aljzatán, nedves talajon Vérhas amőba Mészvázas tengeri fajok

Állati egysejtűek 2. Ostorosok Testszerveződés: Sejtes Sejtalkotók: Bőrke → állandó testalak sejthártya sejtplazma sejtmag – maghártyával körülvett ostor: egy vagy több lehet → helyváltoztatás Faj: álomkór kórokozója

Állati egysejtűek 3. Galléros ostorosok Vízinövényeken, nyeles telepeket alkotnak (szervezeti felépítésük a szivacsok galléros ostoros sejtjeivel rokon) 1 v. több ostoruk van Ostort egy vékony gallérszerűen veszi körül → baktériumokat az ostor csapkodása a gallérhoz hajtja, ahol az élőlény bekebelezi. Aljzathoz nyéllel rögzülnek. Telepeket alkothatnak

Állati egysejtűek 4. Spórások: Paraziták Rovarokban élősködők (csótány üregi élősködője) Vérélősködők (malária kórokozója)

Állati egysejtűek Kétféle magvúak törzse: csillósok osztálya Kétféle magvúak: az állati egysejtű sejtében nagyságban elkülönülő sejtmag van egy kis sejtmag (generatív mikronukleusz), ami a szaporodást írányítja, ill. a nagyobb sejtmag (vegetatív makronukleusz), ami életműködéseket, az önfenntartást határozza meg. Legismertebb faja: közönséges papucsállatka

Állati egysejtűek Mérete: néhány 100 mikrométer Testszerveződése: Sejtes – papucs alakú sejt Sejtalkotók: sejthártya - kültakaró csillók (rövid és állandósult plazmanyúlványok) → számuk sok, a mozgást a csillók tövében lévő alapi testecskék irányítják, melyek egymással összeköttetésben állnak, s ezáltal a csillók mozgása rendezetté, összehangolttá válik; sejtszájmező → sejtszáj → sejtgarat: a táplálék bejutási útvonala emésztő űröcske → endocitózissal (bekebelezéssel) táplálkoznak sejtplazma sejtmag – maghártyával körülvett

Állati egysejtűek kicsi → ivaros szaporodás nagy →önfenntartás 2 db. lüktető űröcske – víz kiválasztása Életmód - táplálkozás heterotróf sejtszájmező → sejtszáj → sejtgarat → emésztő űröcske emésztő űröcske: kémhatása először savas, majd az emésztés során lúgos lesz

Állati egysejtűek Légzés sejtlégzés diffúzióval O2-beáramlás, CO2-kiáramlás Anyagszállítás plazmaáramlással Kiválasztás Az édesvízi egysejtűek lüktető űröcskével ürítenek, mely eltávolítja a felesleges vizet és ezáltal állandó ozmotikus nyomást tart fenn, pl.: édesvízi papucsállatkában.

Állati egysejtűek Szaporodás Ivartalanul: osztódással Ivarosan: átmeneti egyesüléssel (konjugáció), az átmenetileg összeolvadt egyedek a kis sejtmagban lévő örökítőanyagukat kölcsönösen kicserélik, majd különválnak Érzékelés Kémia, mechanikai, fény-, hőingereket és a gravitációt érzékelik.

Állati egysejtűek Biológia jelentőségük: Baktériumokkal, moszatokkal, szerves törmelékkel táplálkoznak → szerepük van a szennyezett vizek tisztításában Csillósok közé tartozó fajok: közönséges papucsállatka, nyeles harangállatka, ragadozó, ormányos csillós, kagylóállatka.

Képtár

Az egyféle magvúak

Álomkór ostoros és a terjesztő cecelégy Uránia állatvilág Alsóbbrendű állatok, Gondolat Kiadó

Termeszek belében élő cellulózbontó ostoros Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó (Trichonympha agilis)

Óriás amőba Bal oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Dr. Lénárd Gábor: Biológia I., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.

Papucsállatkát fogyasztott A táplálkozó amőba… Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Kékbaktériumot nyel el Papucsállatkát fogyasztott

Likacsoshéjú: héjas egysejtű (a váz jobb fele felnyitva) Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó

Napállatka rajza és mikroszkópi képe Bal oldali kép: Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó Jobb oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó

Sugárállatkák Bal oldali kép: Dudich - Loksa: Állatrendszertan, Tankönyvkiadó Jobb oldali kép: Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó

A kétféle magvúak

Papucsállatka Csillói közelről Bal oldali kép: Lovas: Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Biológia 9 - Az élőlények teste, élete és környezete, Mozaik Kiadó, 2002. Csillói közelről

Megfelelő megvilágítással jól látszik a papucsállatka két lüktetőűröcskéje. Lovas Béla: Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó

Papucsállatka Osztódás Örökítőanyag-kicserélés (konjugáció) Bal oldali kép: Lovas - Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Lovas Béla - Mikroszkóp - mikrokozmosz, Gondolat Kiadó Örökítőanyag-kicserélés (konjugáció)

Harangállatka táplálkozik, megriadt Állathatározó 1., Tankönyvkiadó, 1984.

Ormányos csillós Bal oldali kép: Állathatározó 1., Tankönyvkiadó, 1984. Jobb oldali kép: Lovas - Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó

Kürtállatkák Bal oldali kép: Lovas - Édesvízi parányok 2. (állatok) Búvár zsebkönyvek, Móra Kiadó Jobb oldali kép: Állathatározó 1., Tankönyvkiadó, 1984.