Háttértárak és adathordozók Balaton Marcell Balázs

Mi van a számítógépben?

Háttértárak Háttértáraknak nevezzük az adatok tárolására szolgáló eszközöket Összehasonlítás a memóriával: Háttértár Memória tartalom megőrzése stabilan, hosszú távon rövid ideig, amíg a gép be van kapcsolva kapacitás manapság akár 1000 GB maximum néhány GB sebesség a RAM-hoz képest sokkal lassabb gyors

Háttértárak Mechanikus Mágneses Optikai A tárolási elvek szerint megkülönböztetjük az alábbi fajtákat: Mechanikus Mágneses Optikai

I. Mechanikus háttértárak

I. Mechanikus háttértárak 1. Lyukkártya 2. Lyukszalag

I. Mechanikus háttértárak Sérülékeny adathordozók Nagy mennyiségű alapanyagot igényelnek Kezelésük körülményes Ma már nem alkalmazzák

II. Mágneses háttértárak

II. Mágneses háttértárak 1. Mágnesszalagos háttértár Az adatok tárolása sorosan történik Az adatok elérése lassú - csak a szalag elejéről vagy végéről kezdve lehet kiolvasni Archiválásra használják Nagy mennyiségű adat tárolható olcsón

II. Mágneses háttértárak 2. Mágneslemezes háttértár Hajlékonylemezes háttértár (FDD - Floppy Disc Drive) Merevlemezes háttértár (HDD – Hard Disc Drive)

A mágneslemezes háttértárak működése

II. Mágneses háttértárak 2. Mágneslemezes háttértár a. Hajlékonylemezes háttértár (FDD) A meghajtó és a lemez különálló egységet alkot A hajlékonylemez mágnesezhető réteggel ellátott műanyag korongja koncentrikus körökre (sávokra) van felosztva, a sávok pedig szektorokra

II. Mágneses háttértárak 2. Mágneslemezes háttértár a. Hajlékonylemezes háttértár (FDD) 8 inches flopi Méretei miatt még külső egység volt Nagy flopi (5,25”) Kapacitása 360 KB, később 1,2 MB volt Már a beépíthető eszköz, ez határozta meg a PC-k házának „nagyhely”-helyét Külső eszközként C64-hez is volt ilyen meghajtó, de csak egyoldalas író/olvasó fejjel működött

II. Mágneses háttértárak 2. Mágneslemezes háttértár a. Hajlékonylemezes háttértár (FDD) Kis flopi (3,5”) Kapacitása 720 KB, később 1,44 MB volt Koncepcióját Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban 1973-ban 3”-os kivitelben 1982-ben az Apple gépeiben jelent meg először ZIP-meghajtó 1994-ben jelent meg 100 MB kapacitással, amit később 250 MB-ra, végül 750 MB-ra fejlesztettek

II. Mágneses háttértárak 2. Mágneslemezes háttértár b. Merevlemezes háttértár (HDD) több lemezből áll lemezenként két fejjel egymás alatti sávok: cilinder

II. Mágneses háttértárak 2. Mágneslemezes háttértár b. Merevlemezes háttértár (HDD) Formatálás: A sávok, szektorok kialakítása Partícionálás: Egymástól logikailag és fizikailag elkülönülő területek (partíciók) kialakítása

III. Optikai háttértárak

III. Optikai háttértárak Jellemzők: Nagy adatsűrűség Hosszú élettartam Olcsó előállíthatóság Főbb fajtái: CD DVD HD DVD Blue-Ray lemez (BD)

III. Optikai háttértárak A CD olvasó felépítése: Az adatok spirál alakban helyezkednek el a lemezen „mélyedések” (pit) és a „felület” (land) mint 0 és 1 Az olvasás lézer segítségével történik

III. Optikai háttértárak A műsoros lemezek (CD-ROM, DVD-ROM) préseléses technológiával készülnek Az írható lemezek (CD-R, DVD-R, DVD+R) speciális lézerrel írható réteget tartalmaznak Az újraírható lemezek (CD-RW, DVD-RW, DVD+RW) olyan réteget tartalmaznak mely képes visszanyerni eredeti formáját

III. Optikai háttértárak Optikai háttértárak kapacitása: CD 120 mm 640/700 MB 72/80 perc 80 mm 210 MB 22 perc DVD Egy oldalról olvasható Két oldalról olvasható Egy rétegű Két rétegű 120 mm 4,7 GB DVD 5 8,4 GB DVD 9 9,4 GB DVD 10 17 GB DVD 17 80 mm 1,4 GB 2,6 GB 2,8 GB 5,2 GB

III. Optikai háttértárak Egy nagy felbontású (HD) filmnek, aminek sokkal tisztább képe van, körülbelül 5-ször több hely kell, mint egy DVD A HD DVD-t és a Blue-ray lemezt (BD) is a hagyományos DVD utódjául szánták Kitört a „formátum-háború”, melyet nagy küzdelem után a BD nyert meg Az egyrétegű BD kapacitása 25 GB, a duplarétegűé 50 GB