A turizmus szerepe és fejlesztési lehetőségei a határmenti területeken INNOAXIS project Pap Ági „Jó szomszédok a közös jövőért” Szabadka, 2010. november.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hogyan tovább egészségturizmus? Tények és vágyak a régióban
Advertisements

Turisztikai és Vendéglátóipari Főosztály
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
Idegenforgalmi fejlesztési lehetőségek Pozsony környékén
A helyi termék szerepe és lehet ő sége Zala megyében Kovács Tünde, projektszakért ő Kerka völgy aranya, a méz - a helyi termékekért Zalamerenye, 2010.
Klaszterizáció A klaszter fogalma:
A Budapest-Közép-dunavidéki Regionális Marketing Igazgatóság 2009 évi tevékenysége. MagyarországBudapest-Közép-Dunavidék április 20. Domonyvölgy.
DAOP turisztikai pályázatok Előadó: Fekete Klára DARFÜ Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft július 29.
Hálózatépítés –Turisztikai klaszterek
„Hogyan tegyük városunkat vonzóvá testvérvárosaink számára” Nemzetközi Turisztikai Konferencia Kaposvár, május 22.
Ajkai Kistérség turisztikai helyzete
A Hódmezővásárhelyi kistérség turisztikai potenciáljainak feltérképezése Paksi Pauletta.
TDM Szakmai Nap november 21.
Ajkai Kistérség Idegenforgalmának jellemzői
Turizmus a Dél-alföldi régióban
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
Dr. Juhász László PhD Docens1 Szállodagazdálkodás és vezetés I (2007 tavasz) 9.40 – V. előadó.
Nyugat-Dunántúl turisztikai régió Turizmusfejlesztési stratégia
Alföld Az Alföld résztájai: Duna-Tisza-köze Tiszántúl Mezőföld
A nem EU-tagállamok lehetőségei és korlátai az Európai Unió Duna Régió Stratégiájában Lőrinczné Dr. Bencze Edit.
MRTT Vándorgyűlés Szeged, Nyugat-Bácska magyar lakta településeinek gazdasági és társadalmi fejlesztési lehetőségei Diósi Viola, Regionális.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
Országos Tourinform Találkozó Megújult Magyar Turizmus Zrt. Marketingterv november 14.
Egészségturizmus fogalma
Szatmár-Szatmár Szilvaút
A Fertő mente turizmusa Kundi Viktória PhD hallgató április 27.
EURÓPAI DUNA STRATÉGIA Parkoló pálya vagy gyorsítósáv – Napi Gazdaság Logisztikai konferencia 2010 április 27 Budapest Dr.Doór Zoltán Elnök Magyar Logisztikai.
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
Hódmezővásárhely az alföldi művészváros
Lendületben az ország! Nemzeti Területfejlesztési Hivatal Közelebb az emberekhez november 2.
Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság
Kultúránk és örökségünk mint turisztikai vonzerő Kaposvár, május 28.
A hargitai legendák és műemlékek nyomában. 1. Általános adatok Kérelmező: Hargita Megye Tanácsa Megvalós ítási időtartam: 24 hónap Összköltségvetés: 990.
Magyar Turizmus Zrt. Dél-Dunántúli RMI Marketingterv prezentáció
Szabadka, Innoaxis - Közlekedés (Sefcsich Gy.) 1 Közlekedés és áruforgalom a magyar-szerb határrégióban – közös erőforrás és kitörési lehetőség.
INNOAXIS IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional.
Környezetgazdálkodási alternatívák és kooperációs lehetőségek a Vajdaság és a Dél- Alföld határmenti területein Kovács András Donát PhD Geográfus, szociológus.
INNOAXIS IPA HUSRB/0901/2.1.3 APPLICATION ID: HU-SRB/0901/213/028 PROJECT TITLE: The borderline as an axis of innovation LEAD BENEFICIARY: Centre for Regional.
Tudományos és …együttműködés Magyarország – Szerbia
INNOAXIS A HATÁR, MINT INNOVÁCIÓS MEGÚJULÁSI TENGELY Fejsztámer Róbert, ICR igazgató Szabadkán, november 16. konferencia.
Magyarország néhány diában
Magyarország néhány diában
A kulturális turizmus trendjei és a
Falusi és agroturizmus jelene – jövője
A Magyar Turizmus Zrt. marketing aktivitásai Horváth Gergely Magyar Turizmus Zrt február 28.
A Magyar Turizmus Zrt. egészségturisztikai marketing tevékenysége Dr
Magyarkanizsa számokban  200 km-re Budapesttől és Belgrádtól egyaránt  Területe: 400 km 2  Lakossága: (2012.)  A község településeinek száma:
Magyarország.
Tourinform. Tourinform irodák 150 iroda 9 regionális szervezet 2 millió látogató Információk kiadványok rendezvények kiállítások továbbképzések.
Nemzetközi civil pályázati lehetőségek
A magyar-szerb Szomszédsági (interreg) program első kiírásának tapasztalatai egy megvalósult projekt tükrében Ricz András Regionális Tudományi Társaság,
Magyarország Magyarország Közép-Európában az Alpok és a Kárpátok által határolt Kárpát-medencében fekszik. Sok országgal határos:Ausztriával Szlovákiával.
KERESLET ÉS KÍNÁLAT AZ EGÉSZSÉGTURIZMUSBAN 3. Előadás/Szeminárium
Balaton „Tengernyi élmény itthon”. A legjelentősebb belföldi fogadóterület I-IX. hó: (22,2,%) A teljes vendégforgalom alapján második I-IX.
Szerbia – Szerb Köztársaság
A turizmus fejlesztési irányai Magyarországon Zalaegerszeg, május 21. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó.
MAGYARORSZÁG DÉL-ALFÖLD ÉS SZERBIA VAJDASÁG EGÉSZSÉGTURISZTIKAI DESZTINÁCIÓK EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRATÉGIÁJA A KÖZÖTTI ÉVEKBEN.
A Tourism4C project bemutatása Nagy András Ügyvezető igazgató ZMVA Kick-off találkozó Zalaegerszeg, május
Gyógyturisztikai szekció április 1. Bozzay Andrásné Nemzetközi Balneológiai Konferencia.
Duna Stratégia – Duna menti Kamarák Szövetsége Budapest Kiss Ervin DCCA és BKIK főtitkár.
A FÜRDŐK HELYZETE AZ EURÓPAI TURISZTIKAI PIACON Siniša Perić.
Dr. Bienerth Gusztáv prezentációja 2016.december 12.
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
33. EURÓPA FELOSZTÁSA.
41. VAJDASÁG.
Domjánné Dr. Nyizsalovszki Rita
4. SZERBIA FÖLDRAJZI FEKVÉSE.
1. A BALKÁN- FÉLSZIGET.
Előadás másolata:

A turizmus szerepe és fejlesztési lehetőségei a határmenti területeken INNOAXIS project Pap Ági „Jó szomszédok a közös jövőért” Szabadka, november 16.

Hasonló adottságok A turizmus alapja: 1. természeti táj Európa egyik legnagyobb összefüggő síksága termál- és gyógyvizek hazája – a Duna, Tisza Körös és Maros által szabdalt vidéken közel 500 termálkút van – egyre gazdagabb a SPA (gyógyító és Wellness) szolgáltatás 2. kulturális értékek a török hódoltság után kiüresedik a vidék – számos nemzetiség megjelenése – gazdag épített és szellemi kultúrákban

A Dél-alföldi Régió turisztikai szerepe a Magyarországon (2009) fő ( külföldi – kb. 18 %) vendégéjszaka (22,4% külföldi)

A Dél-alföldi Régió turisztikai szerepe a Magyarországon (2009) Fő küldő területek: Németország Ausztria Olaszország Hollandia

A Vajdaság turisztikai szerepe a Szerbiában Vendégéjszaka száma: 2004: éjszaka (ebből külföldi – 23%) –Dél- Bácska: 38,6% –Észak-Bácska 15,5% –Szerémség: 10,7% –Észak-Bánát: 9,5% –Közép-Bánát 9,1% –Dél-Bánát: 8,8% –Nyugat-Bácska:7,7% Belgrád nem kiemelkedő kulturális központ Szerbiában csak 1-2 hegyvidéki üdülőkörzet vonzza oda a turistákat

A Vajdaság turisztikai szerepe a Szerbiában Szerbiába érkezők - küldő területek: –Bosznia –Szlovénia –Macedónia –Horvátország –Olaszok (vadászturizmus) Szerbiának nincs markáns országimázsa, az elmúlt évek háborúi, politikai helyzete még rontott is ezen Kevés az igénybe vehető szálláshely 2002-ben 7639 férőhely van Vajdaságban - Ez Szerbia kapacitásának 8,7 %-a – ez 59 egységben valósul meg

Hasonló turisztikai kínálat Határmente miatt - fejlett és fejletlenebb régiók összekapcsolása Határ menti sajátosság: bevásárló turizmus (fekete áruforgalom) –Szabadka – bolhapiac – ruhaárú –Szeged – élelmiszer és közfogyasztási cikk Vajdaság gyógyfürdők látogatása városlátogatások vadászturizmus számos rendezvény (Dužijanca, magyarkanizsai Újkenyérünnep, Exit fesztivál, Jazz fesztivál, Ifjúsági Játékok ) gasztronómia és borturizmus – több kultúra megismerésének lehetősége: szerbek, magyarok bunyevácok/horvátok, albánok ) Dél-Alföld gyógyfürdők látogatása városlátogatások gazdag rendezvénykínálat, évente több, mint 300 program (Nemzetközi Tiszai Halfesztivál, Szegedi Szabadtéri Játékok, Gyulai Várszínház) számos hungarikum kötődik ehhez a vidékhez (kolbász, kecskeméti barackpálinka, szegedi paprika, makói hagyma, halasi csipke, kalocsai hímzés)

Hasonló trendek a turizmusban Magyarország Budapest és Balaton túlsúly a meghatározó (ezek viszik a vendégek és a vendégéjszakák 55%át) rendszerváltás után csökken a vendégforgalom Szerbia tengerpart: sokáig a legjelentősebb turisztikai övezet – emiatt nem fejlesztették a belföldi turizmust ma a hegyvidék a legjelentősebb a háborús évek miatt megcsappant a turisztikai forgalom újra-pozícionálás a turisztikai piacon (Szerbia Turisztikai Fejlesztési Terv, Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia)  gyógyfürdők látogatása  városlátogatás  falusi turizmus  ökoturizmus  vadászturizmus

Korábbi határon átnyúló programok a délszláv háború, majd a vízum-kényszer visszaveti a határon át megvalósuló turizmust Szerbiával és a volt Jugoszláv államokkal DKMT: Duna-Körös-Tisza-Maros eurorégió –Dél-Alföldi Régió, Vajdasági tartomány, Nyugat-Romániai régió 4 megyéje – tematikus turisztikai útvonalak kidolgozására (termál, ipari műemlékek, szecessziós, folklór) Európai uniós források segítik az együttműködést: –Interreg (Dél-Alföldi Termálklaszter - intenzív kapcsolatok a vajdasági fürdőkkel – főleg Magyarkanizsa –Magyarkanizsai Egészségturisztikai Klaszter létrejötte) –ETE (Európai Területi Együttműködés) –IPA-programok A testvérvárosi kapcsolatok jelentőségének növelése: 10 kapcsolat Szerbiával – ezeket a kapcsolatokat is fel kellene tölteni turisztikai töltettel

A turizmus fejlesztési lehetőségei a régió saját imázsának megteremtése települések közötti együttműködés előirányzása olyan turistaprogramok kialakítása, amelyek kapcsán megnő az átlagos ottartózkodási idő programcsomagok eseményskála szélesítése

A turizmus fejlesztési lehetőségei Mind a 2 terület tranzit terület - megállítani a forgalmat (Duna, közút, vasút) Tisza kihasználatlansága (Becse, Zenta, Ada, Magyarkanizsa) tematikus programok és útvonalak kialakítása Multikulturalitás – sokkszínű hagyomány, sokszínű kultúra és gasztronómia A határ elválaszt, de össze is köt!

Köszönöm a figyelmet!