Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj- és növényminták elemzésével (Budapest, Háros-sziget) Földrajzi Értesítő XLVII évf. 1998. 4. füzet, pp. 515-522

Bevezetés Cél: meghatározni egy adott mintaterületen, hogy a nehézfémtartalmú szálló és ülepedő porok milyen módon terhelik a környezetüket Budatétény, Háros-sziget Korábban is rendszeres ANTSZ vizsgálatok Korlátlan mintavételezési hely Metallochemia A múlt század elejétől 1990-ig színesfémkohászat Nagy mennyiségű nehézfémet tartalmazó kohászati salak képződött

Használt módszerek Mintavételi objektumok: Feltalajból vett minták Parti szőlő (Vitis riparia) levelek A Metallochemiától 4 ill. 5 km-re + ANTSZ adatok az üzemtől 0,5 ill 1 km-re Eljárás: Porterhelés meghatározása: adott mennyiségű levél légszáraz tömege meghatározható a fémtartalom (mintavétel 3 havonta) Talaj+levélminta: 1. Feltárás (oldhatóvá tétel) 2. Az egyes fémtartalmak meghatározása atomabszorpciós spektro- fotométerrel

Eredmények I. A feltalajok színesfémtartalma:

Eredmények II Ülepedő por színesfémtartalma A vegetáció és a feltalaj nehézfémkoncentrációja közötti összefüggés:

Eredmények III A növényminták analízisének tapasztalatai Minta: nyílt ligetes helyről Alacsonyabb várt érték, mint a talajkon- centrációk alapján számított ülepedési sebesség Vitis riparia De! A két eredmény megegyezik

Az eredmények alapján felvetődő kérdések Becsült teljes nehézfémterhelés 1980-1990 (mg x m-2 x 30 nap-1) Becsült teljes ülepedés a szőlőminták alapján (mg x kg-1) Miért vannak ekkora eltérések az ANTSZ és más szerzők adatai közt az 1980-1990-es időszakra? Most miért ugyanakkora a terheltség, ha már nincs Metallochemia (MO?) Mennyire alkalmas elemzésre a növényminta?

Bronzkori Duna-ág a Csepel-szigeten Hidrológiai közlöny 85. évf. 2005 1. szám, pp. 46-50

Bevezetés A vizsgálat célja: 2001: A csepel-szigeti Ürge-hegyen Auchan-építkezés A talaj felső rétege alatt bronzkori temető A régészeti leletek szintje alatt egy szerves anyagban gazdag rétegsor A vizsgálat célja: Az üledék pollenvizsgálata alapján A lefűzött Duna-ágak korának pontosítása A temetőhöz tartozó közösség természeti körülményeinek rekonstruálása

A Csepel-sziget vízrajza Nagy-Duna Tektonikalilag preformált meder A meder oligocén majd pannon üledéken stabilizálódott Soroksári Duna-ág A meder egy vetőre települő kavicságyon stabilizálódott Mélyebb fekvésű A létrejövő fattyúágak: Első generáció: Nagy-Dunából a Soroksári Duna-ágba Második generáció: A két mederrel kb. párhuzamosan

A Csepel-sziget északi részének földtani felépítése A Csepel-sziget az Alföld, azon belül a Pesti-síkság legfiatalabb képződménye Csepel tektonikai vonaltól DK-re (=A sziget ÉK-i oldala és foltokban Halásztelek és Szigetszentmiklós között) Pannoniai korú homok és agyag Felső-pleisztocén Duna hordalékkúpját képező kavics Folyóvízi homok (pleisztocén legfelső szintje) Az első ármentes (II/a) terasz (Pécsi M.) A sziget többi részén: magas ártérhez tartozó, részben talajosodott homokos-kőzetlisztes üledék  óholocén Az előzőbe belemélyült erek, fattyúágak, lápok feltöltése  újholocén Cél: Az újholocén üledékek korának pontosítása a palinológiai és archaeológiai adatok tükrében

Archaeológiai adatok Középső bronzkori (Kr. e. 1800-1500) urnatemető >500 urna, és néhány csontvázas sír A Vatya kultúra teljes Időszakát felöleli Öt sír a Vatya kultúrát megelőző kora bronzkori Nagyrév kultúrából származik Több évszázadon át használták a helyet temetőként Struktúrája teljesen megegyezik a Vatya temetők eddig megismert felépítésével

A vizsgált szelvény üledékei Jelenkori talaj Szürkés sárga kőzetliszt (1. minta) Sötét szürkés sárga agyagos kőzetliszt (2. minta) Sötétszürke agyagos finomhomok (3. minta) Fekete, gyengén agyagos finomhomok (4. minta) Világosszürke kőzetlisztes homok (5. minta) Palinológiai minták A bronzkori temető szintje

A palinológiai vizsgálat eredménye, az őskörnyezet rekonstrukciója A minták: Minta: A tó medencéjének feltöltődését jelzi, a jelenkori talajréteg fedi. Innen kerültek elő a régészeti leletek Sötét réteg, innentől nincs kapcsolat a folyóval, csak finomszemcsés üledék került a tóba (bemosódott, légből hulló) Agyagos finomhomok, a fattyúág lefűződését jelzi, nagy áradások hoztak csak homokot Időszakosan folyó, vízben lerakódott homokos üledék, kevés pollennel Az öt mintában ugyanaz a pollenasszociáció található, melyben több élőhely keveredik Kis távolságra szóródó „nehéz” pollen Vízigényes parti vegetáció Szárazságtűrő növényzet Nagy távolságokra szóródó „könnyű” pollen (légzsákos pollen) Fenyők, más tűlevelűek Következtetések: A temető egy hajdani fattyúág mellett létesült, a sztyepp peremén, nem messze az ártéri erdőktől A klíma általában hűvös és száraz volt, a mogyoró-optimum utáni időszakban (szubboreális ciklus eleje)

A Csepel-sziget keletkezése/fejlődése az eredmények tükrében A pleisztocén legvégén a Duna a Pesti-síkot kitöltő durvaszemcsés hulladékkúp palástján változó medrekben folyt, majd bevágódott. Nyugaton: pannon üledékbe, keleten: durvább kavicsba Ó-holocén, boreális fázis: csökkenő hozam, stabilizálódó meder A Nagy-Dunából az áradásokkor finomabb szemcsés üledékek a két ág közé, kialakulnak a keresztirányú fattyúágak Ó-holocén, atlanti fázis: növekvő vízhozam, gyakori nagy áradások az egész szigeten nagy mennyiségű, finom szemcsés üledék, eltűnik az előző fattyúág-rendszer, kialakul az É-D irányú fattyúág-rendszer Új holocén, szubboreális fázis: (=bronzkor) Csökkenő vízhozam, feltöltődik fiatalabb fattyúág-rendszer is. Sztyeppjellegű vegetáció, hegyvidéken tűlevelűek Új holocén, szubatlanti fázis: (vaskortól napjainkig): nő a vízhozam Kialakul a láp-és tórendszer. Az üledékekre jelentős mennyiségű antropogén hulladék rakódik