Bali Mihály (földrajz-környezettan) DR. WEIDINGER T. - DR. BARTHOLY J. – DR. MATYASOVSZKY I. A GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS LOKÁLIS HATÁSAINAK VIZSGÁLATA HAZÁNKBAN Bali Mihály (földrajz-környezettan)

Bevezetés Légköri üvegház-gázok növekvő koncentrációja → globális éghajlatváltozás Kérdés: hogyan változhat az egyes régiók/országok éghajlata? (Mo.)

Éghajlatváltozás → globális cirkulációs modellek (GCM) által szimulált jelenlegi és egy megváltozott éghajlat összehasonlításából következtetünk (1 x CO2; 2 x CO2)  280-290 ppm megduplázódása → bizonytalan számítások oka: nem veszik figyelembe a helyi időjárásalakító tényezőket - nyári khőm sokévi átlag: 17,5-21˚C (Péczely Gy. 1981) - modellek (4): 16-25˚C

Magyaro: 80-as évek második felétől (Balaton-Sió vízgyűjtő, Alföld) Hőmérséklet és csapadékváltozás trendjei: Hőmérséklet: kontinentális, óceáni, mediterrán hatások Évi khőm: 10˚C (max. Dél-DK- Mo. 11,5˚C; min. hegyvidékek 6-7˚C ); leghidegebb: január (-1– -4˚C), legmelegebb: július (18 – 22˚C) Csapadék: átlag – 600-650 mm (max. DNY-Mo., Balaton felvidék 800-900 mm; min. DK-Mo. 500 mm alatt)

Vizsgálat legtermészetesebb módszere → idősorok vizsgálata (Iványi Zs Vizsgálat legtermészetesebb módszere → idősorok vizsgálata (Iványi Zs.) T, csap. Hőmérséklet változása: növekvő trendet 1970-től talál (vizsgálat: Európa, északi félteke, Föld) Északi félteke: Tél, nyár: +0,6˚C/100 év Ősz, tavasz: +0,3˚C/100 év

Molnár K. - Mika J. (1997): 16 állomás, 110 éves adatsor vizsgálata Hőmérséklet változása: Nem homogenizált adatok Homogenizált adatok Nem homogenizált adatsor: gyakorlatilag nincs hőmérséklet változás (0,03˚C/100 év) Homogenizált adatsor: 1˚C/100 év Csapadék változása: Negatív trend mutatkozik (átlag: -92 mm/100 év; max. Pécs -230 mm/100 év, min. Pápa -27mm/100 év)

Globális éghajlatváltozás lehetséges hatásai Mo.-on: Kismértékű melegedés: átlaghőmérséklet +0,5-1,5 ˚C; napfénytartam: +20%; aszályos hónapok 1,4 hó/év → 2 hó/év Ökológiai és gazdasági hatásvizsgálatok → aszályok (öntözési igény növekedése), kukorica, búza termesztés pl. Duna-Tisza köze

Hazai éghajlatváltozások egy félempirikus modell tükrében Becslés kistérségekre, hosszú idősorok alapján, több változó használata Hőmérséklet:  Max Planck Int. (Hamburg), Kanadai Éghajlati Kp. alapján ~ eltérő eredmények (1,5˚C ill. 3,5˚C)  télen (és a magasabb szélességeken) intenzívebb hőmérséklet növekedés nyarak kiegyenlítettebbek vizsgálatokban a hazai területek közül a klímaváltozásra legérzékenyebb 2 területet vizsgáljuk (Alföld, Balaton-Sió vízgyűjtő)

Alföld: 5 állomást vizsgáltak, nincs jelentős területi változékonyság Minden évszakban pozitív anomáliát kapunk, ami átlagban +0,7 ˚C-ot jelent (ősszel a legmagasabb) Eltérés a kanadai és hamburgi számoktól Lényegesen magasabb értékek a többi vizsgálati területen (görög tengerpart ~ 2-3 ˚C; Morvamező ~ 3,5-5 ˚C; Nebraska ~ 2-3˚C)

Csapadék: Balaton-Sió vízgyűjtő: 28 csapadékmérő állomás, 40 éves adatsor ~ nyár: esős napok csapadéka, csapadék gyakorisága csökken (-25-35%, -35-75 mm) ~ tél: északi részeken csökken, déli részeken nő (0-- -10%, 0-- -15mm)

2. Alföld: 5 állomás csap.összegének kismértékű területi változékonysága Csapadékhullás valószínűsége csökken ~ tél, tavasz, nyár: csökkenés ~ ősz: Bp., Debrecen~csekély emelkedés  Csapadékváltozás: ~ nyár: 5 állomásból 4 helyen csökkenés ~ tél: mindenhol csökkenés Éves csapadék: Kalocsa kivételével csökkenés

Az Alföldre - a Balaton-Sió vízgyűjtőterülethez képest- kisebb csapadékváltozást kapunk Görögo.: nem változik számottevően a térségben Morvamező: 34 éves adatsor, -14% Nebraska: 40 éves adatsor, nyár: -8%; tél: -29%

Köszönöm a figyelmet! 