A Szelim-barlang üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Géczi Glória ELTE TTK.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szitakötő Totó.
Advertisements

Mocsárciprusok a bükkábrányi lignitbányában
A tundra.
A Lappföld „Ez a zord, idegen szépségű távoli vadon ezredévek óta változatlan” Lappföld kapuja - Lapporten.
Alaszka.
A talaj fizikai tulajdonságai
51. A nitrogén-dioxid dimerizálódásának vizsgálata
Készítette: Bakos Ilona, Derceni Középiskola, 2013
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár (általános összefoglaló)
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
Géczi Glória III.évf.geográfus ELTE TTK
Talajtípusok.
Nagy Patrik Ásványok és kőzetek Ásvány és Kőzettanhoz kapcsolódik.
„Mélységes mély a múltnak kútja...”
Készítette: Tamás Kitti (MFK M4) Téma: Ásványtan
Babay-Bognár Krisztina
Ásványok és kőzetek.
A KUTYA TOVÁBB.
Cím (akár kétsoros, vagy magyar-angol) Arial Bold 60pt RGB 0,85,150 kék (háttér: RGB 242,242,242, általános esetben) TANTÁRGY TÉMA TERVEZŐ KONZULENS SZEMESZTER.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Elképesztő csíkos jéghegyek.
Elképesztő csíkos jéghegyek.
ŐSKOR MŰVÉSZETE 5.oszt. Nékám Róbertné.
Hacer click para continuar P E T R A j o r d a n i a.
Mélységi bejárás.
Tajga.
KÖRNYEZETFÖLDTAN Baranyai Gábor.
Erdő- és fagazdálkodás
Fogszín meghatározás 2008.
Bada et al A PANNON MEDENCE KIALAKULÁSA, AZ ALFÖLD NEGYEDIDŐSZAKI FEJLŐDÉSTÖRTÉNETI VÁZLATA.
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei Cserny Tibor Földtani közlöny 132/különszám, (2002) Budapest.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla - Ursula Shneider-Lüpke In: Földrajzi Közlöny 131/3-4,
Nehézfémek ülepedésének meghatározása talaj-
A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.
Az időszakos Péteri-tó keletkezése és üledékképződése Molnár Béla – Ursula Schneider- Lüpkes.
Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján Kovács Nikolett
Menyhal (Lota lota L.) A maga módján egyedülálló. Hazánkban a tőkehalfélék családjának egyedüli tagja.
A litoszféra nagy tömegű, szervetlen, ásványokból álló építőeleme
A Mátra földrajzi viszonyai
ÉLET A TUNDRÁN.
A leghidegebb mérsékelt öv
Kialakulása A Medve-barlang a triászkorú kristályos mészkőben képződött mintegy 200 millió évvel ezelőtt. A mészkőben a barlangon átszivárgó víz rengeteg cseppkőképződményt.
Havasi gyopár, zerge, szirti sas
Románia folyói,borvidéke és barlangjai
Sarki róka Hossz: 80–110 cm Testsúly: 5,5–9,5 kg.
Elterjedése Skandináviában, Oroszország északi területein, illetve Kanadában és Alaszkában honos, Grönlandra és Izlandra is betelepítették. Legdélibb.
Az őskor művészete I.e. ~ – i.e Készítette: Ecseri István.
A termésmodell paraméterei és értékadásuk „Környezetgazdasági modellek” tárgy, 2009 Copyright © Dale Carnegie & Associates, Inc.
A medve barlang.
Talaj.
Kőzetek.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
A paleolitikum. Homo naledi Mousteri ( ) Chatelperroni ( ) Aurignaci ( ) Hohlenstein Stadel Brassempouy.
Talajvizsgálati módszerek I. A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat 8.
Az őskori ember mindennapjai Az őskor társadalma: ősközösség. Mindenki egyenlő volt, nemek szerinti munkamegosztásban közösen dolgoztak, közös volt a javak.
Őskor és ókortörténet A paleolitikum Agócs Nándor
A MŰVÉSZET KEZDETEI Kr. e időszámításunk kezdetéig
régi magyar nevén: Veres-tó)
Nyitvatermők törzse.
33 K ö p e n y 2900 km folyós NiFe 5100 km 6378 km szilárd NiFe MAG fémes jelleg.
Emlősök rendszere III..
Bükki Nemzeti Park (BNP)
Elképesztő csíkos jéghegyek.
Bővebb információ és az éves program megtalálható a BTSSZ honlapján
Elképesztő csíkos jéghegyek.
Név: Szlovén Karszt hegységről
Hideg övezet – sarkkörök, sarkok
16. AZ EOLIKUS ERÓZIÓ.
A paradicsom és a paprika.  A paradicsom és a paprika őshazája Dél-Amerika.  A paprika őshazája Mexiko.  – napfény- és melegigényes,  – főgyökérzetű,
Előadás másolata:

A Szelim-barlang üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Géczi Glória ELTE TTK

Szintek, alszintek elnevezése Vastagság (összesen: 10-12,5m)Jellemzők Gaál 1935Gaál 1936Gaál 1943ÜledékföldtaniJelentősebb ősmaradványokRégészeti eszközök A "jelenkori hordalék" 0,5-1,3n.a.1,5 (átlag) barna, humuszos törmelék jelenkori emlőscsontok és emberi csontvázak cserépedények, kő- és csonteszközök B B1 lösz1 1,6 (átlag) 3,2- 3,4 2,2- 2,4 0,6-1,3világosabb sárga lemming, sarki nyúl, rénszarvas, zerge… kőeszközök, faragott csontok, tűzhelyek B2 lösz21-1,20,3-1 sötétebb sárga, agyagos, kevésbé cementált és törmelékes jávorszarvas, hiéna, mamut, barlangi medve, rénszarvas "babérlevélhegy" C "hiénás réteg" 0,2-4,4 mészkőtörmelékes sötétbarna agyag, teknőszerű mélyedéssel hiéna dominál, barlangi medve, berkenye, gallytöredék medvebocs koponyatető, kőeszközök, fogpengék, tűzhelyek D csilámos, szürke kvarchomo k 2 (átlag)0,8n.a. laza megtartású, folyóvízi eredetű (folyóterasz anyag) hegyi fenyő maradvány; rénszarvas zápfog, emberi fog atipikus kőeszköz Ea-e 1-5 sárga- barna barlangi agyag 2 (átlag, idomul a barlangfenékhez) fekü, humuszrétegekkel tagolva lombos és tűlevelű növények faszénmaradványai mousteri jellegű kvarcit és kovaipar GAÁL, a Szelim-b. rétegsorához kapcsolódó megfigyeléseinek és elképzeléseinek összegzése

Réteg CaCO 3 -tart. Higroszkóposs ág - hy[%] Agyagtartalo m [A%] Szervesanyagtartalom JelölésselCaCO 3 [%]C%H% B ,0924,350,140,24 C++5,13,1134,70,240,41 D(dél)0<11,1414,670,040,07 D(közép)0<11,215,240,040,06 D/E v. E 1 0<12,4227,680,370,64 E2E2 +12,6830,380,330,57 A Szelim-barlang kitöltésén elkülönített rétegek szervesanyag-, és karbonáttartalma

Réteg Szemcseméret-eloszlás [m%] agyag (<5mikrom.) finom kőzetliszt (5-20 mikrom.) durva kőzetliszt (20-63 mikrom.) finom homok ( mikrom.) homok (125 mikrom.<) B89,597,611,230,970,59 C23,8113,4619,174,2339,33 D(átlag)17,425,7822,637,8846,29 E 1 v. D/E 1 20,027,9214,3614,6143,1 E2E2 34,1611,1418,643,2132,84 A Szelim-barlang vizsgált szelvényének szemcseméret-eloszlása (2005)

Szint MOTTL (1941) GAÁL (1952) VÉRTES (1958)JÁNOSSY (1979) VÖRÖ S (2000) Az egyes rétegek kialakulásához kapcsolt őskörnyezeti rekonstrukció Aholocén felszakadás,omlás B1B1 W 3 végeW 2-3 /W 3 W 3 eleje/vége W 3 -nál idősebbW 2-3 mészkőtörmelékes, löszös agyag B2B2 W 3 elejeW 1-2 végeW 2 tundrai fázisa CW2-3W 1-2 végeW 1-2 W1 (subalyuki fázis) W 2 (szele tai fázis) mészkőtörmelékes barna agyag,/nedvesebb, enyhébb periódus, növényborítottság DW1W1 W 1, ill. W 1-2 W 1 aktív szubtrópusi szürke homok/ erőteljes erózió, ill. időszakos vízfolyásokból homok akkumuláció E1E1 R/W R/W vége W 1 kont.eleje sárga homokos agyag E2E2 R/W csúcsa feketésbarna agyag/ nedvesebb, enyhébb periódus, növényborítottság E3E3 R/W eleje E4E4 R/W vége E5E5 A régészeti, őslénytani, rétegtani eredmények és a környezetrekonstrukció párhuzamosítása

Irodalom Bradák Balázs – Markó András: A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata (Földtani Közlöny 136/2. Budapest, 2006)