Pfening Viola Geográfus II. évfolyam Társadalomföldrajzi szintézis gyakorlat május 4.

Mercosur, Mercado Comun del Sur, avagy Déli Közös Piac Tagjai: Brazília Argentína Paraguay Uruguay

Argentína és Brazília közeledése az 1980-as években kezdődött meg, mikor már háttérbe szorultak a regionális hegemónia megszerzéséért folytatott harcok Argentin - Brazil Integrációs és Együttműködési Program (PICAB) életbe lépése Egy sor kétoldalú megállapodás alkotta, melyek a kereskedelem felszabadítását és a termelési együttműködést célozták aláírják Uruguay fokozatos csatlakozásáról szóló egyezményt Integrációs Együttműködési és Fejlesztési Egyezmény, melynek célja a közös piac kialakítása Brazília és Argentína között Paraguay csatlakozása, ekkor döntenek az egyezmény négyoldalúvá bővítésről Mercosur néven

1991. március 26. Asuncioni Szerződés (Treaty of Asuncion) alírása 1996 óta Chile és Bolívia is társult tag, de a vámunióban nem kívánnak részt venni A latin-amerikai integrációk közül ez legjelentősebb, mely a NAFTA ellenpólusát is képezheti Ez negyedik legnagyobb integrációs tömörülés területe: km 2 népessége: fő GDP: 2,2 billió $ 2001-ben Venezuela is jelezte csatlakozási szándékát

Közös piacon is túlmutató gazdasági integráció létrehozása Makrogazdasági és szektoriális politikák összehangolása Demokrácia és béke megőrzése a térségben (ez a felvétel egyetlen kritériuma is) Bűnözők, terroristák és a kábítószer-kereskedelem elleni közös fellépés

A Mercosur mint gazdasági tömörülés 1995-től létezik, mivel ekkor kezdték meg a közös külső vámszint kialakítását (Tarifa Externa Comun = TEC) határideje: Az egymás között fennálló vámok és nem vámjellegű korlátozások lebontása már megkezdődött, de még nem fejeződött be (határidő volt) Kialakítása: minden ország meghatározott mennyiségű termék esetében és meghatározott összértékben térhet el a közös szinttől, ez a szám pedig kétévente csökken Következő lépés a szabad kereskedelem felé: Montevideoi Jegyzőkönyv szolgáltatások kereskedelmének liberalizálása (2007.) tőke szabad áramlásának engedélyezése Munkaerő szabad áramlása még sokáig nem fog megvalósulni

De a kereskedelem bővülésében elsősorban azon termékek játszottak szerepet, melyek a világpiacon nem versenyképesek A kereskedelmi forgalom növekedését már gátolja a szállítási útvonalak hiánya, szükséges az infrastruktúra fejlesztése A Mercosur stabilitása a külföldi működőtőke miatt is fontos A Mercosur- országok aránya Brazília exportjában 4,2%17,3% Brazília importjában 11,2%16,3% Argentína exportjában 14,8%35,6% Argentína importjában 21,5%25,3% A kis országok külkereskedelmében 35%55% Az integráción belüli kereskedelem fellendülése

Belső ellentétek Brazília és Argentína, illetve a kis és a nagy országok között Talán túl gyorsan hajtották végre a belső kereskedelem felszabadítását, és az összeomlással fenyeget? De a károk és a belső elégedetlenség ellenére is az országoknak érdeke fenntartani az integrációt az automatikus vámleépítési mechanizmus miatt nem került rá sor, de az érzékenyebb szektorokat állami szinten is meg kell tárgyalni A Mercosur nagyban eltér más latin-amerikai integrációs szerveződéstől, ennek létrehozásában nagy szerepe volt a vállalati és szektoriális kapcsolatoknak

Az 1998-as ázsiai válság begyűrűzése hozzájárult az érdekellentétek kiéleződéséhez Most a térség két vezető gazdasága került egyszerre válságba brazil reál 40%-os leértékelése → ez volt a végső lökés Argentínának a gazdasági válsághoz Kereskedelmi ellentétek a gazdaság sok területén, melyek széles társadalmi rétegeket érintettek Több probléma felszínre került, melyek eddig is létezetek, csak kezelésüket halogatták Mindegyik tagország úgy érezte, hogy a Mercosur keret arra, hogy a többiek kihasználhassák Szükséges a továbblépéshez a bizalom helyreállítása júniusi találkozó: mélyíteni kell a gazdasági együttműködést, javítani kell a kereskedelmi kapcsolatokat

felmerült az egész amerikai kontinensre kiterjedő szabadkereskedelmi övezet (FTAA) létrehozásának gondolata 2000-ben argentin részről felvetődött a Mercosur visszafejlesztésének gondolata, hogy inkább egy NAFTA-hoz hasonló szerveződésre lenne szükség. Brazília kiáll a vámunió mellett A két kisebb tagállam pedig törekszik arra, hogy Argentínával egy álláspontra helyezkedve, ellensúlyozzák a brazil befolyást.

nincs saját erős intézményrendszere, a kormányok, minisztériumok, kereskedelmi szervezetek megállapodásai a legfontosabbak ennek a rendszernek alapja a kölcsönös és maximális bizalom, előnye, hogy nagyon rugalmas „Ouro Preto-i Jegyzőkönyv” - intézményrendszer meghatározása Közös Piaci Tanács (CMC) Közös Piaci Csoport (GMC) Mercosur Kereskedelmi Bizottság (CCM) Közös Parlamenti Bizottság (CPC) Társadalmi Gazdasági Konzulatív Fórum Mercosur Adminisztratív Titkárság Nincs bíróság a vitás kérdések eldöntésére Mercosurnak jogi személyiség is adott a jegyzőkönyv

A Mercosur egyik legfontosabb export piaca, kereskedelmi partnere az EU Az Unió szerepe a működőtőke-beruházások szempontjából is meghatározó Spanyolország és Portugália csatlakozásával nagyobb hangsúly helyeződött erre a térségre, mely egykor a gyarmati uralmuk alatt állt. A két szervezet között 1991-ben indult meg a kapcsolatfelvétel EU – Mercosur Interregionális Együttműködési Megállapodás a társulási tárgyalások kezdete (lezárásuk 2005-re) A két szervezet között érdekellentét EU a befektetések támogatását és a szolgáltatások liberalizációját várja Mercosur az agrárpiacok liberalizációját akarja elérni

Az egész amerikai kontinensre kiterjedő FTAA létrejötte – USA befolyásának erősödése EU-val való kapcsolatok erősítése szabadkereskedelmi övezet kialakítása Egy Latin-Amerikára kiterjedő integráció kialakítása augusztusában megállapodást írtak alá a Mercosur és a CAN tagjai A Mercosur egyre nagyobb mértékű elmélyítése Egy biztos: A Mercosur feladása, minden probléma ellenére is, hiba lenne, rengeteg kárt okozna az országoknak, viszont az eddigi keretei között sem működhet tovább.

Buzás Sándor (2002.): A Mercosur tíz éve, letöltve letöltés ideje: Palotás László (2000.): Az összamerikai szabadkereskedelmi terv és az amerikai – brazil – argentin háromszög, EU Working Papers 3. évfolyam 4. szám, pp Rigler Dorottya (2004.): A legfontosabb latin-amerikai regionális integrációs csoportok és az Európai Unió kapcsolatai, EU Working Papers 2004/1-2. pp. 3 – 43 Sándor István (1993.): A latin-amerikai gazdasági integráció és a Mercosur, doktori értekezés (Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) pp Zádor Márta (1997.): Az Európai Unió és a Mercosul közötti együttműködés, Statisztikai Szemle, 75. évfolyam 1. szám pp Gazdasági integrációk (Bernek Ágnes) előadásának jegyzete