A Közép-Dunántúli Régió ipara

Slides:

Advertisements

Hasonló előadás

Kistérségek. A kistérségek jellemzői • Abaúj-Hegyköz (legfejletlenebb)  Budaörs (legfejlettebb) *3,4 (komplex mutatóban) (1998-ban *2,7 volt) • 1996.

Advertisements

BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.

Magyar ipari parkok kialakításának és működtetésének tapasztalatai Tóth János vezető főtanácsos Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Üzleti Környezet.

MTA Regionális Kutatások Központja Innovatív szolgáltatások hatása a területi fejlődésre Nagy Gábor, geográfus, CSc. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,

Mi jellemző a magyar autóipari beszállítók helyzetére napjainkban?

Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.

A magyarországi kockázatitőke- finanszírozás másfél évtizede ( ) Készítette: Papp Zsuzsa Tivadari Evelin.

A gazdaságfejlesztés jelentősége a települések és a térségek megélhetése és életben maradása szempontjából Az önkormányzatok működési és beruházási költség.

AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET

Az OTP Bank vállalkozói szektort támogató szerepe - a DDOP

A kettészakadt magyar gazdaság termelési függvényei Dr. György Boda, A Boda & Partners Kft. partnere A budapesti Corvinus Egyetem docense Előadás a Pécsi.

február 24. Gyutai Csaba. 2 3 Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.

Beszállítói és integrátori képzés, képesség, készségfejlesztő konferencia Dr. Garamhegyi Ábel Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatokért felelős szakállamtitkár.

A társadalmi tértudományok alapjai (Bepillantás egy előadásba)

Az Észak Magyarországi régió népességföldrajza

A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai

VPOP Jövedéki Igazgatóság

Dél-alföldi régió Országos adatok Itt!!! Bezárás

Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában

Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón

Az ipari növekedés mai területi folyamatai

A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.

A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,

Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.

Nyugat-Pannon Térségi Iparfejlesztési Stratégia 2020 Möglichkeiten und Lokalisationsvorteile der Region im Fahrzeugindustrie A térség lehetőségei, lokalizációs.

Munkanélküliség.

1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.

TRANZITOLÓGIA IV. ELŐADÁS

Baj Gabriella Jánossomorja − a jövőt építő kisváros.

Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.

A régió és ezen belül a kistérség munkaerő-piaci helyzete, hiányszakmák a régióban, a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései.

A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány

A magyar gazdaság várható helyzete

1 Pályázati lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kecskemét, június 21. Dr. Kónya József.

Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon

A régió gazdaságában rejlő potenciál – a MKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben dr. Temesvári Balázs ügyvezető igazgató, KDRFÜ Nonprofit Kft. Székesfehérvár,

1. Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások erősítésén keresztül.

Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.

Közép-Dunántúl, Veszprém megye és Várpalota munkaerő-piaci helyzete

TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.

A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja. Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik.

A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata

A Közép-Dunántúli Régió természeti környezete és természeti erőforrásai geográfus III.

- a foglalkoztatási jellemzők és jövedelemviszonyok tükrében -

A Nyugat-Dunántúli Régió népesedési folyamatai Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dallos Katalin Geográfus V március 6. Térkép forrása:

Magyarország ipara Tegnap-ma-holnap.

Privatizáció és liberalizáció az energiaiparban, veszteségek és lehetőségek a bányaiparban Holló Vilmos vagyongazdálkodási igazgató Balatongyörök, 2006.

Újraiparosítási folyamatok a Dél-Dunántúlon Feldolgozó ipari helyzetkép a Dél-Dunántúli régióban Kovács Szilárd PhD-hallgató PTE KTK Regionális Politika.

Vegyipari trendek az EU-ban és Magyarországon

A magyar tőkeexport bemutatása

A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása: Vállalkozási környezet Bujdosó Zoltán – Molnár Ernő – Patkós.

MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.

Magyarországi tőkeimport

VESZPRÉMI EGYETEM GEORGIKON MEZŐGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR TÁRSADALOM-ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET AGRÁRGAZDASÁGTANI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK KESZTHELY.

A hazai kohászat területi kapcsolatai, múltja, jelene

Potenciális járműipari beszállító körzet Vas és Zala megyében Sóska Renáta II. évf. Regionális és környezeti gazdaságtan, MA A járműipar gazdasági hatása.

Munkaerő- piaci helyzetkép a Nyugat- dunántúli régióban Kleizerné Tamás Györgyi szakreferens Nyugat- dunántúli Regionális Munkaügyi Központ.

Nagyvállalatok nagy pályázati lehetősége!

A magyarországi K+F politika

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában

TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP

FELDOLGOZÓIPAR HELYZETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI A DÉL-DUNÁNTÚLON

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában

Készítette: Koleszár Gábor

Munkaerő- piaci helyzetkép a Nyugat- dunántúli régióban

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában

Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában

Előadás másolata:

A Közép-Dunántúli Régió ipara Készítette: Szabó Sándor, V. éves Geográfus, 2007. május 15.

A régió Fejér megye Veszprém megye Komárom-Esztergom megye Területe:11263 km2 Népesség száma: 1.108 millió fő (2005)

A múlt Milyen szerepet töltött be az ipar a régiót alkotó három megye életében az államszocialista időszakban?

Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985

Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985

Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985 Kiemelkedő volt a nehézipar: - bányászat-kohászat - vas- és fémipar - gépipar - vegyipar - villamos energia-termelés foglalkoztatottak száma az iparban nehéz i. könnyű i. élelmiszer i. Fejér m. 72486 54170 9132 7063 Komárom-Esztergom m. 59605 48144 6454 4182 Veszprém m. 65433 50377 7715 5545 Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985

Az ipar (nehézipar) válsága Foglalkoztatottak száma az iparban 1985 1992 Fejér m. 72486 48866 (67%) Komárom- Esztergom m. 59605 39680 (66%) Veszprém m. 65433 45983 (70%) Adatforrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1985, 1992 bányabezárások alumíniumipar fokozatos felszámolása a több telephellyel rendelkező vállalatok fokozatos zsugorodása beszállítók tönkremenetele Válságtérség kialakulása!

Az ipari depresszió utáni korszak Az ipari termelés növekedése * előző év=100% A gazdaság strukturálisan átalakult! Multinacionális cégek betelepülése. Exportorientált termelés Az export aránya Fejér m.: 66,9% K-E m.: 78,6% *Az 50 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adatai alapján Forrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1996-2004

Az ipari termelés növekedése* előző év =100% Fejér megye visszaesésének oka: a szakképzetlen munkaerőre építő multik távoztak! Pl.: IBM, Kenwood, Mannessmann Jelentőseb csökkent a megye exportja: 30%-kal. Ezzel szemben Komárom-Esztergom megyében pár év alatt 70%-kal nőtt az export! *Az 50 főnél nagyobb létszámú vállalkozások adatai alapján Forrás: Megyei Statisztikai Évkönyvek 1996 - 2004

Jövőkép Célszerű az innovatív technológián nyugvó ipar továbbfejlesztése, mert a régió kedvező adottságokkal rendelkezik az innováció befogadására és érvényesítésére: a népesség gyors adaptációra képes, a munkakultúra fejlett de az innováció befogadását hátráltatja a szükséges fejlesztésekhez rendelkezésre álló szabad tőke szerénysége. További probléma: a kooperációs kapcsolatok lassan, vagy egyáltalán nem épülnek ki a KKV szektor és a döntően külföldi tulajdonú nagyvállalatok között. Célszerű lenne klaszterek fejlesztése, támogatása

Forrás Perczel György (szerk.) (2003): Magyarország társadalmi – gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó. Budapest. Nemes Nagy József (2004): Újra Komárom az élen – megyei ipari növekedési pályák, 1965-2003 In: Térségi és települési növekedési pályák Magyarországon. RTT. 9. ELTE Regionális Földrajz Tanszék. A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 2003-06.

Köszönöm a figyelmet!