1 Keleti Károlytól az integrált agrárstatisztikai rendszerig Miskolci Egyetem Április 25. Dr. Laczka Éva

A magyar agrárstatisztika korszakai a gyökerek az önálló magyar agrárstatisztika alapkövei tovább a kitaposott ösvényeken kövessük az agrárpolitika változásait csatlakozás az EU Statisztikai Rendszeréhez hogyan tovább?

A gyökerek (1867-ig) Mérföldkövek: - az agrárstatisztika forrásai: adózási célú nyilvántartások től az Osztrák országos Számvevőségi Igazgatóság „Tafeln zur Statistics der Östereichischen Monarhie”kiadványai től Közigazgatási Statisztikai Igazgatóság jelentései március 4-i ideiglenes kataszter (birtokok területe) - becslések egyes növények területére és termésátlagára (községi választmányok ↔ a kincstár becslő biztosainak becslésének ütköztetése) - az állat- és népszámlálásokat (1851, 1857) együtt hajtották végre

A magyar agrárstatisztika alapkövei (a 19. század második fele) Mérföldkövek: - az agrárstatisztika forrásai: törvényhatóságok becslései (járásonként, községenként) tól információk gyűjtése a mezőgazdasági termelésre és a külkereskedelmi forgalomra – birtokstatisztikai kísérlet – 20 termény vetésterületének és aratási eredményeinek becslése (járásonként) évi állat- és népszámlálás – Magyarország szőlészeti statisztikája állat- és népszámlálás től tavaszi állatszámlálás - a fontosabb élelmiszerek átlagárát évente összeírják évi Általános Mezőgazdasági összeírás

Tovább a kitaposott ösvényeken (a 20. század első fele) Mérföldkövek: - az agrárstatisztika forrásai ig törvényhatóságok becslései től törvényhatóságok adatai „bevallás alapján” – állatszámlálás – árstatisztikai kötet ( ) jelenik meg – „nép- és állatszámlálás” a termelési statisztika (terület, elemi kár, cséplési és aratási adatok) – szántógép számlálás Általános mezőgazdasági összeírás

Az agrárpolitika változásainak követése (a 20. század második fele) Mérföldkövek: – a Hivatal területi szervezeteinek létrehozása - Szőlő- és gyümölcsös ültetvények összeírása (ötvenes – hatvanas évek) évi Általános Mezőgazdasági összeírás évi Általános Mezőgazdasági összeírás évi Általános Mezőgazdasági összeírás évi ”részleges” Általános Mezőgazdasági összeírás

Mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtések ( ) 4

Csatlakozás az EU statisztikai rendszeréhez (1990. közepétől napjainkig) Mérföldkövek: - a „harmonizáltság felmérése” - ÁMÖ SZÖ – GYÜ az MSZR kidolgozása, bevezetése (2000) - Gazdaságtipológia bevezetése (2002) – csatlakozás az EU Statisztikai Rendszeréhez az EU agrárstatisztikai rendszerének megújítása (új információ igények [környezeti szempontok!], szigorúbb minőségi kontroll bevezetése, törekvés a terhek csökkentésére, a jogszabályok egyszerűsítése, integrálása)

KSH, FVM, együttműködés a KSH felelősségével, együttműködés az FVM felelősségével Az agrárstatisztika „harmonizáltsága” (1999) Jogszab á lyGentlemen ’ s agreementsAj á nl á s Nagyr é szt harmoniz á lt 641. N ö v é nytermeszt é s statisztik á ja 651. Á llat á llom á ny statisztik á ja 681. Erd é szeti statisztika 694. Halgazd á lkod á s statisztik á ja 633. Mezőgazdas á gi á rak statisztik á ja R é szben harmoniz á lt 621. Gazdas á gszerkezeti ö ssze í r á s 612. T á v é rz é kel é s 652. Á llati term é kek statisztik á ja Mezőgazdas á gi Sz á mviteli Inform á ci ó s Rendszer (FADN) 611. F ö ldhaszn á lat statisztik á ja 631. Mezőgazdas á gi sz á ml á k 642. N ö v é nyi term é kek k í n á lati m é rlegei 643. Term é shozam előrejelz é s 653. Á llati term é kek k í n á lati m é rlegei Ú j feladat 621. K ö z ö ss é gi gazdas á gtipol ó gia 622. Eurofarm adatb á zis 623. Szőlő-bor á gazat statisztikai felm é r é se 624. Gy ü m ö lcstermeszt é s statisztik á ja 632. Mezőgazdas á gi h á ztart á sok j ö vedelme 634. Mezőgazdas á gi munkaerőfelhaszn á l á s statisztik á ja (ALI) 654. Takarm á nym é rleg 635. Mezőgazdas á gi termel é kenys é gi é s j ö vedelem modell (SPEL) 661. É lelmiszeripar mezőgazdas á gi szeml é letű statisztik á ja 6

INFORMÁCIÓK A GAZDASÁGOK RÓL Az Európai Unió Mezőgazdasági Információs Rendszere Másodlagos információs rendszerekElsődleges információs rendszerek Piac szereplőinek információs igényei Monetáris statisztika Központi irányítás adatigénye Gazdaságszerkezet Termelés statisztikája Piaci Információs rendszer Agrárstatisztika Tesztüzemi Rendszer Integrált Igazgatási és Ellenőrzős Rendszer INFORMÁCIÓK A PIACOKRÓL Pl. Mezőgazdasági Számlák Rendszere NEMZETGAZDASÁGI INFORMÁCIÓK 5

Agrárcenzusok Általános cenzusok Ültetvény cenzusok SZ GY GY SZ SZ-GY GY SZ GY 3

Ültetvényadatok az “ÜST”- ben

Mit adott az agrárstatisztika a magyar statisztikának? - az első reprezentatív összeírásokat - a „kistermelés” fogalmát (1972) - részletes munkamegosztás kidolgozása és aláírása a KSH és FVM között (1999-től napjainkig)) - a GSZÖ rendszer esetében az előzetes adatok 1 százalékos minta alapján (féléven belüli) történő publikálása (2000-től) - a „folttérképek” ötletét (2001) - a „HOMBÁR”, s ezáltal az EAR ötletét (statisztikusok által vezérelhető elektronikus adat-feldolgozás rendszer) ( ) - az „ÜST” ötletét (ültetvényadatok térinformatikai feldolgozása ) - az első háromnegyedében adminisztratív adatforrásokra épülő cenzust (Szőlőcenzus 2009)

Hogyan tovább? - a FAO, Világbank, USDA, Eurostat kezdeményezése az agrár- és vidékfejlesztés statisztika stratégiai tervének kidolgozására Cél: - az agrár- és vidékfejlesztési statisztika integrálása más szektorokra vonatkozó statisztikák rendszereibe - a gazdasági-, társadalmi-, demográfiai-, környezeti statisztikai adatok integrálása, integrált elemzése - mikro-adatok cseréjének, áramlásának kidolgozása a fenti érdekében - FRIBS?

Köszönöm a figyelmet!