AZ ÓKORI RÓMA TÖRTÉNETE

MAGISTRATUSOK

CONSULok (2 fő) A király minden funkcióját átvették (kivéve a főpapit) Polgári közigazgatás fejei, hadsereg főparancsnokai Kollegalitás (ellenőrzik egymást, egymás döntéseit megvétózhatták, csak együttesen hozhattak határozatot) Minden magistratus az alárendeltjük (kikéve a néptribunust) Senatus, népgyűlés összehívása Senatus határozatainak végrehajtása Nagy jelentőségű ügyekben bíráskodhattak is felelősségre vonhatták hivatali működése miatt 1 évre a Comitia centuriata választja őket Kre 366-áig csak patríciusok lehettek (innentől kezdve az egyik mindig plebejus származású) 12 lictora (törvényszolgája) volt mindegyiknek, a fasces szimbolizálta a consulok hatalmát

PRAETORok Kre 366-tól választották a Comitia Centuriában 1 évre választották őket, számuk eleinte ( 2, később 6, 8, 16) Plebejusok Kre 337-től tölthették be a tisztséget Feladataik: A városi rend fenntartása bíráskodás: polgári és büntető ügyekben is Consulok helyettesítése, ha nem voltak a városban Rájuk bízott provincia igazgatása Ünnepi játékok felügyelete (Apolló)

CENSORok (2 fő) Szent tisztségviselőnek számított, a dictatort kivéve mindenkinél nagyobb tisztelet járt neki, határozataik megfellebbezhetetlenek Kre 443-tól választották, 351-ig csak patrícius lehetett, később kötelezően az egyikük plebejus volt A Comitia centuriata 5 évente választotta őket 18 hónapra Feladatai: Census tartása(római polgárok jegyzékének összeállítása, vagyonbecslés és seregszemle céljából) A polgárok centuriákba és tribusokba való osztása vagyoni alapon (politikai jogok gyakorlása és a katonáskodás miatt fontos) Senatus névjegyzékének összeállítása, a méltatlanok törlése Pénzügyek: adók , vámok kirovása, beszedésük ellenőrzése, később minden állami bevételek felügyelete, közmunkák és középületek felügyelői, utak, hidak, csatornák karbantartásának anyagi oldaláért ők feleltek Erkölcsi ügyekben bíráskodhatott (magánéleti, hivatali, közerkölcsbeli ügyekben) súlyos esetben a polgárjogtól is megfoszthatta az érdemtelent

NÉPTRIBUNUSok Főbb magistratusok közé tartozott Kre 367-től választották a plebeiusok soraiból eleinte 2 majd 4, később 10 főt Személye szent és sérthetetlen (sacrosanctus) volt (házuk menedékhely) Feladataik: Plebejusok érdekeinek védelme Vétójoguk volt a magistratusok intézkedéseire, törvényjavaslatokra, senatusi határoaztokra, ítéletekre (kivéve a censor utasításait) Plebejusok gyűlésének összehívása, később a senatust is összehívhatták Segítői az aedilis plebis-ek

QUESTORok Alacsonyabb rangú magistratusok Közvádlói, ügyészi feladatok (Kre 292-ig) Közpénzek beszedésének és elosztásának felügyelete: államkincstár kezelése(senatusi irányítás alatt), Hivatalos okmányok őrzése (senatus határozatai) Hadjáratok esetén egyikük kísérte a consult:: kezelte a hadipénztárat, ügyelt a zsákmány szétosztására, fizette a katonák zsoldját A consul jelölte, a comitia centuriata (később a tributa) választotta őket Számuk: eredetileg 2 fő, később 4, majd a késői köztársaság korában 40 fő!

AEDILISek Alacsonyabb rangú magistratus eredetileg 2 fő, 1 évre választotta őket a plebs, később számuk 4-re nő Személyük szent és sérthetetlen volt Feladataik: A tribunusok segítői, a plebs levéltárát és pénztárát kezelték (aedilis plebis) Kre 366-tól létszámbővülés + 2 fő (aedilis curilis) Köz- és magánépületek felügyelete, karbantartása, lebontatása Censorok távollétében utak, járdák, csatornák karbantartása, tisztítása élelmiszer-ellátás biztosítása :olcsó gabona osztása állami földek határainak védelme, művelésük felügyelete Vallási események szervezése és nyilvános játékok rendezése városi rend fenntartása: Fürdők, bordélyházak, szórakozóhelyek biztonságáért feleltek Kereskedelemmel kapcsolatos rendeleteket hozhattak, bírságolhattak (piaci árak, mértékek ellenőrzése)

DICTATOR (Magister populi) Rendkívüli tisztségviselő Veszélyhelyzetben választják meg 6 hónapra: a senatus javaslatára az egyik consul nevezi ki Helyettese a magister equitum Az összes magistratus köteles neki engedelmeskedni Nem lehet felelősségre vonni hivatali működéséért Nem hagyhatta el Itáliát Nem foglalkozhatott a pénzügyekkel, csak a senatus által kiutalt pénzt költhette Nem ülhetett lóra Rómában 24 lictor kísérte fascessel